DR. HADHÁZY SÁNDOR,
DR. HADHÁZY SÁNDOR,
DR. HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés 2015. december 15-én fogadta el az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely többek között tartalmazta a lakásépítés áfájának 5 százalékra csökkentését, valamint az építési szabályok jelentős egyszerűsítését.
Erre a bürokráciacsökkentés jegyében került sor, valamint azért volt rá szükség, mert képviselőtársaim is tudják, hogy a magyar építési szabályok legendásan bonyolultak és szigorúak, amelyek sokszor indokolatlanul megnehezítik és elnyújtják az egyszerű családi ház építését is. Emlékeztetőül hadd mondjam el, hogy az akkori javaslat alapján megszüntetésre került a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület vonatkozásában az építési engedélyezési eljárás. Az építési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettség ez esetben csak a bejelentésre korlátozódik, mondta ki a törvény.
A 300 négyzetméternél kisebb alapterületű új lakóépület tervezése és építése során a helyi építési szabályzat előírásai közül csak a törvényben felsorolt előírásokat kell figyelembe venni. Könnyítést jelentett, hogy az ilyen épületekről a hatósági bizonyítványt ingyenesen állítják ki. A bejelentést követő 15 nap elteltével meg lehet kezdeni az építési tevékenységet. A javaslat akkor kimondta azt is, hogy az egyszerű bejelentéssel összefüggő további módosítások alapján a településképi, véleményezési és településképi eljárásnak nincs helye.
Ám a törvényszöveg már akkor is leszögezte, hogy az építészeti műszaki tervezés és az építőipari kivitelezés során az építésügyi jogszabályokat be kell tartani. A jogszabály rögzítette továbbá, hogy annak érdekében, hogy az épületek ne maradjanak befejezetlenül, illetve ne húzódjanak el, a jogalkotó az építkezés időtartamától függő díjazást vezet be, illetve bontási kötelezettséget állapít meg, ha a bejelentéstől számított 10 éven belül az épület nem épül fel. A szabályok lazításának köszönhetően nem kell hónapokat várni az engedélyezésre, a lakásépítés áfájának csökkentésével pedig olcsóbb lett maga az építkezés is. Mindez a gazdaság, az építőipar fellendítéséhez is hozzájárul, valamint munkahelyeket teremt.
Azonban az építési engedélyezési szabályok szigorának enyhítése következtében kialakult helyzetben olyan visszajelzések is érkeztek hozzánk a szakma és az önkormányzatok részéről, ami alapján újra kell gondolnunk a helyi önkormányzat településkép-védelmi eszközrendszerét, hiszen természetesen senki nem akarja, hogy esetleg vissza lehessen élni az egyszerűsített szabályokkal, és minden szempontot figyelmen kívül hagyva nyakra-főre lehessen építkezni a saját telken vagy akár külterületen is.
Azt sem szeretné senki, hogy a településképbe nem illő házak jelenjenek meg tömegesen a településeken. Ennek érdekében külön törvényt kell alkotni a településkép és a helyi védettség tárgykörében, amelynek kidolgozására előzetes társadalmi egyeztetés mellett kerül sor.
A javaslat az épített környezet tervszerű alakításának és védelmének érekében kiegészíti a legfeljebb 300 négyzetméter alapterületű, új lakóépületek létesítésére vonatkozó szabályokat. Ennek megfelelően a javaslat rögzíti az építés és a tervezés során betartandó szabályokként a kötelező tervezői művezetés intézményét, továbbá az építés helyi rendjét alapvetően meghatározó és biztosító követelmények, a szennyvízelvezetés, az épület, a lakásszám és a védelmi rendelkezések szempontjait is.
A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy kormányrendeleti szinten előírja a kötelező felelősségbiztosítást.
(13.30)
Erre az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer átrendezésével összefüggésben a szakmai garanciák megtartása, valamint a tervezői és kivitelezői felelősség tényleges érvényesülése érdekében van szükség. Ezt a felelősségbiztosítást egyébiránt már korábban is előírták a hitelintézetek, amennyiben az építtető banki hitelt vett igénybe. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek tekintetében a jogszabály egységes követelményrendszert határoz meg. A környezet túlterhelésének elkerülését biztosítja az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység száma.
A javaslat a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés, illetve -tisztítás szabályainak közegészségügyi szempontok szerinti megfelelősége, az egészséges és fenntartható lakókörülmények, a természet-, a környezetvédelem, a felszíni és felszín alatti vizek védelmének érvényre jutását biztosítja. A törvény rögzíti azt is, hogy a tervezés és az építés a helyi építési szabályzat védelmi rendelkezéseinek a figyelembevételével történhet. Ezzel lehetővé válik, hogy összehangoltan lehessen érvényesíteni az építészeti, régészeti, környezeti, természetvédelmi és tájvédelmi szempontokat.
A javaslat kimondja, hogy 300 négyzetméternél kisebb épület építése esetén az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni. Az építtető felelősségére vonatkozó szabályok pontosításra kerülnek, és ezzel kiterjednek az egyszerű bejelentéssel folytatható építési tevékenységek esetére is. Ezzel biztosítható, hogy az ilyen házak építése esetén a bejelentésnek megfelelő megvalósulás szakmailag garantált legyen. Továbbá növekedik az építészeti műszaki tervező felelőssége is, aki ennek ellenértékeként kormányrendeletben meghatározott díjazásban részesül.
Fontos rendelkezés, hogy aki nem jogosult vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére, az építőipari kivitelezői tevékenységet csak az ott meghatározott feltételekkel, saját vagy hozzátartozó céljára végezhet. A javaslat elfogadásával az építésfelügyeleti hatóság az építési napló hiányában megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását.
Jogszerűtlen építési tevékenység esetkörei is bővülnek és pontosabbá válnak, az egyszerű bejelentésre tekintettel. A szakszerűtlen építési tevékenységekre vonatkozó rendelkezés az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó, a helyi építési szabályzattal összefüggő eseteket is figyelembe veszi.
A fennmaradás esetköre kiegészül az egyszerű bejelentéshez kötött, de jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megvalósult épületek vonatkozásában. Egyúttal megszűnik az a lehetőség, hogy fennmaradási engedély lényegében bármilyen esetben kérhető legyen, ha a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. A fennmaradási engedély megadása a továbbiakban csak és kizárólag objektív alapon lehetséges.
A törvényjavaslat a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, de ez alól kivételt képez az egyszerű bejelentés kizárólag elektronikusan történő benyújtása, amely csak 2016. július 1-jétől kerül bevezetésre.
Tisztelt Ház! Azt gondolom, mindannyiunk érdeke, hogy megtaláljuk azt a legoptimálisabb szabályozást az építésügy területén, ami nem teszi elviselhetetlenné az engedélyezési eljárást és a kivitelezést, de nem engedi a felelőtlen, szakmaiatlan építkezést sem. Az ilyen szabályozás kialakítása egy folyamat, amelynek során érzékenyen kell reagálnunk a szakma és az állampolgárok visszajelzéseire. Szempont az is, hogy az önkormányzatok kezében továbbra is megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre annak garantálására, hogy megőrizzék az optimális településképet, és meghatározhassák azokat a területeket, ahová építkezni lehet.
Az előttünk fekvő javaslat jól szolgálja ezeket a célokat, ezért kérem, a vita során a szavazásnál is támogassák az előterjesztést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
