TÓTH CSABA,
TÓTH CSABA,
TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy már képviselőtársam az előbb említette, a parlament 2015. december 15-ei ülésnapján kivételes eljárásban fogadta el az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ebben a salátatörvényben szerepelt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása is. A kapkodva, nem kellően átgondolt törvénymódosításnak meg is lett az eredménye, hiszen alig több, mint két hónappal az elfogadása után máris toldozgatni-foldozgatni kell az elrontott szabályozást.
A módosított építési törvény értelmében leegyszerűsödtek a szabályok. Az MSZP-frakció már a parlamenti vitában is elmondta, hogy a törvényjavaslat tartalmában ellentétes az Alaptörvénynek a környezet védelmére vonatkozó rendelkezéseivel. A 300 négyzetméter hasznos alapterületnél kisebb lakóépületek építésére új szabályok vonatkoznak 2016. január 1-jétől. Ezek alapján a bejelentett építkezés során több dolgot nem kell figyelembe venni a helyi építési szabályok rendelkezései közül, a törvény megállapítja, hogy melyek azok a rendelkezések, amelyeket kizárólag alkalmazni kell ilyen esetekben.
Azt állítottuk akkor, hogy ez alaptörvényellenes, mivel az építési eljárás során a környezetvédelem nem kap hangsúlyos szerepet, csökken a környezetvédelem elért szintje, ezáltal a szabályozás sérti az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdését. Mindezt a törvény kihirdetése előtt Áder János köztársasági elnöknek, majd 2016. január elején az alapvető jogok biztosának levélben is jeleztük. Úgy tűnik, hogy ezeknek a kezdeményezéseknek végül meglett az eredménye, mert a jelenlegi módosítás alapján mostantól az egyszerű bejelentéshez kötött építkezéseknél is be kell tartani a környezetvédelmi szabályokat.
A decemberben elfogadott törvény módosításának talán az egyik legnagyobb hibája az volt, hogy 300 négyzetméter hasznos alapterület alatt szinte mindenki azt épít, amit csak akar. Nem számít, hogy az új épület illik-e a városképbe, nem számít, hogy milyen a környezet, s nem számít a szomszédok véleménye sem. A meglehetősen rövid szöveg lényege, hogy a maximum 300 négyzetméter hasznos alapterületű házak, lakások építéséhez nem kell az eddigi építési engedélyezési folyamatot végigvinni, így mostantól mindenki azt és úgy épít, ahogy akar. Ebbe nem szólhat bele sem az építéshatóság, sem a főépítész, de még a helyi polgármester sem. 300 négyzetméteren építhetünk ezentúl akár ötlakásos mini társasházat a szomszédtól pár méterre, akinek ehhez semmi köze nem lehet. Ha építeni akarunk, mostantól elég 15 nappal előtte bejelenteni, a terveket feltölteni az internetes ügyintézési rendszerbe, és már lehet is kezdeni az építkezést.
A jelenlegi javaslat értelmében szerencsére jelentősen bővül azoknak a kötelezően figyelembe veendő feltételeknek a köre, amelyeknek az új jogintézmény, az egyszerű bejelentési eljárás alapján megépített épület építésekor meg kell felelni; persze nem úgy, ahogy államtitkár úr mondta, ez csak a decemberi törvényhez képest bővül. A jogaikban régen megtépázott önkormányzatok sem tudják majd a városképi szempontjaikat érvényesíteni. Valamit talán a mostani módosítással ezen akarnak változtatni, habár a törvényjavaslatban nincs erre vonatkozó kifejezett rendelkezés.
Az általános indoklás utolsó bekezdése utal rá azonban, hogy építési engedélyezés hiányában új formába szükséges önteni a helyi önkormányzat településvédelmi eszközrendszerét, ennek érdekében külön törvényt kell alkotni a településkép és a helyi védettség tárgykörében, amelynek kidolgozására előzetes társadalmi egyeztetés mellett kerül sor. Ez a jó hír ebben, mármint az, hogy egyeztetésre kerül sor majd. Ebben a tárgykörben ugyanis sem korábban, sem most nem volt társadalmi egyeztetés.
A házilagos kivitelezés elterjedésének segítése érdekében a saját vagy a hozzátartozó részére végzett építési tevékenység részletszabályait kormányrendeleti szabályozásra utalja a törvényjavaslat. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy kiki magának, továbbá az ügyes kezű rokon a Ket. szerinti hozzátartozói részére építkezhet. Nem vitatható, hogy nagy hagyománya van annak, hogy rokonok, barátok besegítenek egy építkezésnél hazánkban. Azért nem lehetünk elégedettek ennyivel, amennyit most a törvényjavaslatban találunk. A jogalkotási törvény alapján egy végrehajtási jogszabály, jelesül a kormányrendelet szabályozási kereteit a törvénynek tartalmaznia kell.
(13.40)
Legalább arról rendelkezni kellene, hogy milyenfajta munkák végezhetők így, milyen lényeges feltételek megtartása mellett. Azonban az ügyes kezű szomszédra és barátra nem számíthatunk ezután, csak a törvény szerinti hozzátartozóra.
A fennmaradási engedély megadásának a jövőben nem lesz feltétele, hogy az építkezés szabálytalansága ne sértsen közérdeket. Aligha kétséges, hogy esetenként bizony egy építkezés szakszerűtlensége például a vagyonbiztonságon túl is sérthet közérdeket.
Végül beszéljünk talán a legérdekesebb és egyben legproblémásabb módosításról is. Ez alapján hatályát veszti az a szabály, hogy építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének megfelelő, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel vagy részszakképesítéssel rendelkezik. Látható, hogy óriási már a szakképzett munkaerő hiánya az építőiparban is. A kormány azzal a módosítással akarja átvágni a gordiuszi csomót, hisz ha már nincs szakképzett munkaerő, akkor ennek nem a pótlását biztosítja, nem arról gondoskodik, hanem azt mondja, hogy inkább nincs is rá szükség a továbbiakban. Felmerül a kérdés, hogy ha az építőiparban megoldható így, akkor ezt a megoldást fogják-e esetleg más területeken is alkalmazni. Így majd nem lesz szükség például szakképzett egészségügyi dolgozókra sem a későbbiekben?
A korábban erőszakkal átvitt, de elrontott szabályozás foltozgatását a Magyar Szocialista Párt az elmondottak miatt nem támogatja.
És ha már környezetvédelemről, az épített környezetről és annak védelméről beszélünk, engedje meg, államtitkár úr, hogy egy mai eseményt szóba hozzak. Elkezdődött ma ugyanis itt Budapesten a városligeti csata, elkezdődött Európa első közparkjának a pusztítása. Emlékezzünk rá, hogy két és fél évvel ezelőtt szintén egy olyan törvényt fogadott el a parlament rekordgyorsasággal, ami nagymértékben befolyásolta egy terület építési lehetőségeit. A Városligetről van szó, amit akkor 99 évre ingyenes vagyonkezelésbe adtak akkor még egy ismeretlen cégnek. Ez a ma már ismert Városliget Zrt.
Ez a Városliget Zrt. ma elkezdte az építkezést a Ligetben, de nem az épületek bontásával, mint ahogy ígérték, hanem a fák kivágásával, egy olyan hozzájárulás alapján, egy olyan fakivágási engedély alapján, amit a tegnapi nap, március 16-án adott ki a Budapest Főváros Kormányhivatalának V. kerületi hivatala, amelyet egy napra függesztenek ki, tehát ma még talán látható, benne van, hogy a döntés fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható, és a fellebbezés benyújtásának a döntés végrehajtására nincs semmilyen halasztó hatálya. Ennek kapcsán aztán ma meg is indultak a gépek, és ezt a negyven fát elkezdték kivágni. A munka leállt természetesen, mert civil aktivisták ezt megakadályozták, és jelenleg is áll a balhé.
Csak azért szerettem volna elmondani, hogy ennyit ér egy törvény, ennyit ér, amikor szabályozásról beszélünk, és épített és egyéb környezetek védelméről beszélünk és környezetvédelemről beszélünk, mert ha kell, akkor bármikor ezeket a szabályokat felülírják szinte egy nap alatt, és akkor már nem fontos se a környezetvédelem, se az épített környezet védelme. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
