SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem nagyon van más lehetőségem lassan, mint az, hogy időről időre itt a parlamentben szóvá teszem azt, hogy még ma is nap mint nap zajlik az állami földek elherdálása, kijátszása. Egyre kisebb társadalmi figyelemmel zajlik ezt a törvényesített lopás, amivel gyakorlatilag megteheti azt a magyar állam, amit az előző kormányok soha nem tettek meg: az állam tulajdonában lévő földeknek a kijátszását.
Államtitkár úr figyelmét egy dologra szeretném felhívni. Itt a Parlament falai között sokszor hangzik el az, hogy ha valami szabálytalanságot észlelünk, tegyünk feljelentést, tegyünk bejelentést, hiszen ez a jogszerű megoldása ezeknek a dolgoknak. Az érdekesség, amire szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét, az az árképzés, ahogy megállapították az árverésre bocsátott földek árát. Ez miért érdekes? Erre írásbeli kérdésben rá is kérdeztem a miniszter úrnál, de nem nagyon sikerült egy következetes választ kapnom, hogy ki és hogy találta ki ezeket az árakat, de hadd hívjam fel olyan visszásságokra a figyelmet, amiket most is tapasztalunk.
Az első körben került sor arra, hogy Tiszaszentimrén Fazekas Sándor unokaöccsei, a Bekecs testvérek tudtak vásárolni földeket, egyikük alig 10 millió forintért 50 hektárt vett meg, tehát kevesebb mint 200 ezer forintért vette meg hektáronként a földeket. A második körben Törökszentmiklósnál, tehát alig pár tíz kilométerrel arrébb viszont van egy olyan gazdaság, amely nagyon közel áll a kormányhoz, egy horvát úr érdekeltségében áll, sokan azt mondják, hogy a miniszterelnök úr érdekeltségében is áll. A törökszentmiklósi volt állami gazdaság a piszkos 12 egyike, amit 2001-ben elég gyanús körülmények között privatizált az első Orbán-kabinet. Ott elfogadhatatlanul alacsony áron, megközelítőleg alig több mint 500 forintért aranykoronánként bérel az államtól hosszú időre földet ez a volt állami gazdaság. Mit ad Isten, ott ugyanazok a szakértők, akik Bekecs Mátyás földjénél úgy gondolták, hogy 200 ezer forintot sem ér hektáronként egy föld, itt azt állapították meg, hogy 1,8 millió forintot ér ugyanaz a föld. Ez mégis hogy lehet? Csak úgy lehet, hogyha az egyiket nem akarjuk eladni, ha az egyiket helyzetbe akarjuk hozni. Szeretnénk, hogy az egyik a kedvező feltételeit megtartva, miután valószínűleg szerzési maximuma csúcsán van, nem kell hogy elkeljen. A törökszentmiklósi gazdáknak jó, ha hektáronként 1,8 millió, a tiszaszentimreieknek viszont mehet 200 ezerért, mert ott van érdekeltsége a miniszter úrnak.
Ezt a visszásságot megpróbáltam szóvá tenni, és feljelentést tettem hivatali visszaélés ügyében. Az érdekesség az, hogy a rendőrség elutasította a feljelentésemet, ugyanis azt mondta, hogy az NFA nem hivatal, így aztán hivatali visszaélés sem valósulhat meg. Kérem, így ne adjanak nekünk tanácsokat, hogy mit tegyünk az ilyen ügyekben, ameddig a rendőrség és az ügyészség így áll ezekhez a kérdésekhez. Ez a közvagyon kijátszása, ez az, amiről beszélünk. Ha nem akarnak eladni valamit, akkor 1,8 millió hektáronként, ha meg valamit oda akarnak adni egy rokonnak vagy ismerősnek, akkor kevesebb mint 200 ezer forint hektáronként.
Ezen visszásságok mellett mindennapi szinten kell foglalkoznunk azzal, hogy milyen célokra és hova kerülnek ezek a földek. Most, amikor szerencsére elkezdődött már az aláírásgyűjtés és csak március 15-én több száz aláírás jött össze egyetlen pultnál is, végre van esélye annak, hogy a társadalom véleményt nyilváníthat arról, hogy szeretné-e, ha az állam a közösség tulajdonában lévő földeket eladná.
Tisztelettel érdeklődöm államtitkár úrtól, hogy vélekednek erről. Szabad-e folytatni addig az árveréseket, ameddig a népszavazás nem valósul meg? Nem tudom, hogy államtitkár úr korából adódóan emlékszik-e arra az időre, én még emlékszem, amikor a Fidesznek fontos volt valamilyen demokratikus érték, amikor még fontos volt a társadalom, amiről beszélt, és még emlékszem arra, amikor azt mondta, hogy a demokratikus intézményrendszerben a társadalom véleménynyilvánításának elsődlegessége van. Kíváncsi vagyok, hogy meg tudnak-e állni, le tudják-e állítani, meg tudják-e várni azt, hogy a népszavazás kiírása után valamikor 2016 őszén a magyar társadalom véleményt nyilvánítson arról a folyamatról, amit önök elkezdtek.
Egyáltalán aziránt érdeklődnék, hogy van-e bármi esély, hogy újragondolják, és most a márciusi kör után ne folytassák azt a folyamatot, ami nyilvánvalóan visszaélésekkel és a nagybirtokszerkezet erősítésével járt Magyarországon. Az a folyamat, amit elkezdtek, nyilvánvalóan nagyon-nagyon káros, hosszú távon káros hatással lesz a magyar vidékre, a magyar agráriumra, és ennek a jelei egyértelműen mutatkoznak a birtokszerkezet alakulásából, a nagybirtokszerkezet növekedéséből.
Kérdezem tisztelettel, megvan-e az esélye annak, hogy a népszavazást megvárjuk, a további árveréseket leállítsuk, és újragondolja a kormány ezt az elhibázott koncepciót. Köszönöm szépen, elnök úr.
(9.30)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
