SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): (A mikrofonja nem működik.) Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Van hang? Mert olyan, mintha nem lenne. (A mikrofont bekapcsolják.)
A Putyin-Orbán-találkozón megvitatják a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és fejlesztési távlatait, a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági együttműködés kibővítésével kapcsolatos intézkedéseket. Ennyit tudhatott meg a hazai közvélemény előzetesen arról, miért utazott Orbán Viktor 2014 januárjában Moszkvába. A Putyinnal titokban letárgyalt paksi bővítési beruházás ügyét azóta is végigkíséri a projekt súlyához és az elkölteni szándékozott közpénzek mennyiségéhez képest méltatlan titkolózás és mellébeszélés. A mélypont az atomtörvény tavalyi módosítása volt, amikor voltaképpen a beruházás összes előkészítő dokumentumát és szerződését megkísérelték kivonni a parlamenti, illetve a társadalmi kontroll alól.
(19.10)
Az elsősorban orosz érdekeket szolgáló, a magyar energiaellátás helyett leginkább az orosz gazdaság élénkítését és mellesleg a pénzek egy részének Fideszközelbe áramoltatását célzó paksi bővítés esetében visszatérő elem, hogy a magyar adófizetőket az állítólagosan nemzeti kormány helyett Brüsszel igyekszik megvédeni a hazai hatalomtól.
Ezt látjuk most is, amikor a titkosítás hatósugarát kénytelenek egy kicsit szűkebbre vonni brüsszeli nyomásra. A titkolózás lehetőségét valóban csökkentette az Európai Bizottság döntése, amihez kénytelen-kelletlen a magyar kormány is igazodni fog, ám ettől a tervezett bővítési projekt alapkérdéseire még nem kaptunk választ. Továbbra sem tudjuk, hogy mennyi pénzért minek a felépítését vállalták az oroszok, mit kell magyar költségvetési forrásokból nekünk felépíteni. Homályban maradt, hogy milyen csatlakozó beruházásokra van szükség a két blokk hálózatba integrálásához és a régi atomerőművel együtt történő működtetéséhez, ezek mennyi pénzbe fognak kerülni, és ki állja a számlát.
A magyar közvélemény sokkal többet tud az európai atomerőmű-építési projektek fő paramétereiről, mint a paksi bővítésről. Nyilvános adat, hogy mekkora az idő- és költségtúllépés Franciaországban vagy Finnországban, de sosem fogjuk megtudni mindezt a paksi bővítés kapcsán, mert már a kiinduló számokat sem ismerjük. Franciaországban vagy Finnországban a nemzetbiztonsági szempontok sérülése nélkül is lehet atomerőművet építeni úgy, hogy az állampolgárok tudják, mennyibe kerül a beruházás, kinek és miért kell fizetni, illetve mikorra kell befejezni az építkezést. Ezeknek az információknak az ismertté válása egyedül Magyarországon okozna nemzetbiztonsági kockázatot.
Az LMP ezt az érvelést kezdettől fogva elutasítja. Szerintünk az államnak egy száz százalékig közpénzből fizetett, az ország gazdaságát, energiarendszerét és külpolitikáját évtizedekre meghatározó beruházás esetén nem lehetnek titkai a választópolgárok és az adófizetők előtt. A paksi bővítés nem Orbán Viktor és néhány bizalmasának magánügye, az orosz fővállalkozó érdekei nem lehetnek fontosabbak az alkotmányban is rögzített információs alapjogoknál. Élünk a gyanúval, hogy az eddigi fejlemények, például a Paks II.-projektcég mindig Orbán Viktor aktuális barátait kedvezményező üzleti döntései megerősítik ezt a feltételezést, hogy a titkolózással a közpénzek eltüntetését akarják megkönnyíteni.
Az LMP nem tudja megszavazni a törvényjavaslatot, mert továbbra sem biztosítja az átláthatóság elvárható minimumát, és mert a korrekciós módosító javaslatunkat a kormánytöbbség elvetette. A magyar adófizetőknek joguk van megtudni, hogy ki és mit épít a pénzükből, ez a törvény viszont továbbra sem biztosítja a közpénzköltés kontrolljához szükséges információkat. Ezért tovább dolgozunk a bővítési előkészületek transzparenciájának megteremtéséért és azért, hogy az évszázad legelhibázottabb, legfölöslegesebb és legkorruptabb beruházása soha ne valósulhasson meg. Köszönöm a figyelmet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
