CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Bizonyára elkerülte a figyelmét, míg a kérdéseit fogalmazta meg, hogy nem Magyarország Kormánya határozza meg a minimálbért. A kormány eddig is tartózkodott és a jövőben is tartózkodni fog attól, hogy egy oldalon állapítsa meg a fizethető legkisebb bér összegét. Messzemenően figyelembe veszi mindig a szociális partnerek véleményét. Ennek megfelelően kormányra kerülésünk óta a minimálbért a szakszervezetekkel és munkaadókkal történő egyeztetés eredményeképpen, legtöbbször teljes konszenzus alapján emeltük meg minden évben. Így lehet beszámolni arról, hogy a 2010. évi 73 500 forintról mára 111 ezer forintra nőtt a minimálbér összege. Ahogy ön is mondta, ez egy 51 százalékos emelés, a fejlett országokat tömörítő OECD-tagállamok közül a legmagasabb mértékűnek tekinthető.
Képviselő úr valószínűleg egy nemrég megjelent cikkből idézte kifogásait a magyar minimálbérrel kapcsolatban, annak nettó értékének elmaradását a visegrádi országokhoz képest. Most tekintsünk el attól az egyébként nagyon fontos körülménytől, hogy a bérek nemzetközi összehasonlítását nem a valutapiaci árfolyamok alkalmazásával, hanem a nemzeti valuták vásárlóerő-paritásának a figyelembevételével érdemes elvégezni, és ebben a helyzetben sokkal jobban állunk, mint ahogy ön ezt felvázolta.
Ezért aztán a visegrádi államokkal való összevetés is csalóka akkor, ha csak az általános adózási feltételekkel számolunk. Hazánkban ugyanis az egykulcsos adózás jelentős családi adókedvezménnyel együtt került bevezetésre, és kérném, ezt figyelje: az eltartott gyermekek után érvényesíthető kedvezmény több lépésben még bővítésre is került, így a 2016. évi 73 815 forintos nettó minimálbér családi kedvezmény nélkül értendő csak, ami egy gyermek nevelése esetén már 10 ezer forinttal, két gyermek esetén 25 ezer forinttal növekszik havonta. A három- vagy többgyermekes munkavállaló pedig gyakorlatilag levonások nélkül kézhez kapja csaknem teljes összegében a bruttó 111 ezer forintos minimálbért.
(16.00)
Tehát ezt már össze lehet hasonlítani, és talán itt különbözik a felsorolt országok és Magyarország családpolitikája, adópolitikája is a többiekétől.
Amennyiben a 2010-től bekövetkezett változásokat nézzük, akkor a nettó minimálbér családi kedvezmények nélkül 22,5 százalékkal emelkedett hat év alatt, de a családi kedvezmény következtében az egygyermekes munkavállalóknál a nettó gyarapodás 39 százalékos, a kétgyermekeseknél 64 százalékos, a háromgyerekeseknél pedig 79 százalékos. Ha figyelembe vesszük, hogy ezen időszak alatt a fogyasztói árak mindössze 13 százalékkal növekedtek, ebből 2016-ra 1,6 százalékkal számolunk, akkor láthatjuk, hogy a minimálbér reálértékében is igen komoly növekedés következett be 2010 óta. Egyébként javaslom önnek, hogy 2002 és 2010 közötti hasonló adatokat hasonlítsa össze, számítsa össze, és ebben az esetben szerintem érdekes megállapításokra tud jutni.
Összefoglalva: a kormány a szociális partnerekkel egyeztetve eddig is érdemben emelte a minimálbért, és erre törekszik a jövőben is. Természetesen a gazdasági feltételek és a gazdaság fejlesztése segítségével teszi mindezt. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
