MAGYAR LEVENTE
MAGYAR LEVENTE
MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! A külképviseletekről és tartós külszolgálatról szóló törvényjavaslat benyújtását mintegy negyed évszázados gondolkodási folyamat előzte meg. A magyar diplomáciai kar több kísérletet tett egy úgynevezett külügyi törvény megalkotására, több irányból közelítette meg a jogalkotás lehetséges tárgyát, a külszolgálat, a diplomácia legteljesebb körétől kezdve az elméleti kérdések és gyakorlati feladatok megválaszolásán át több próbálkozás volt időről időre. Nem véletlen, tisztelt Ház, hogy a most tárgyalandó törvényjavaslathoz vezető elméleti, tervezési folyamat 2015 tavaszán kezdődött el érdemben, ekkorra zárult le ugyanis a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a külgazdaságot, valamint a kulturális és tudománydiplomáciát magába foglaló külügyi igazgatás megteremtése. Ezzel nemcsak egységesedett, hanem ki is bővült a magyar külpolitika feladata és eszköztára, ezek között is hangsúlyosak a nemzeti érdekek külföldön történő képviselete és védelme, az eredményes és sikeres Magyarország megjelenítésében, fejlesztésében játszott szerep, a magyar álláspontok következetes képviselete.
Az első tervezetek kidolgozásánál nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe vettünk. Misszióink bevonásával felmértük, hogy egyes meghatározott európai országokban van-e külügyi törvény, ha igen, milyen főbb szabályozási tárgyakat tartalmaznak, és konzultáltunk az ENSZ illetékes szakmai bizottságával is. A munka során rögzítettük, hogy milyen célokat akarunk elérni a szabályozás megalkotása során és annak megalkotásával. Alapvető célnak tekintettük, hogy a jogalkotó szimbolikusan is zárja le az egységes külügyi igazgatás megteremtését, az eddig különböző szabályozási szinteken lévő, szerteágazó, diffúz joganyagot átfogó rendszerbe foglaljuk, elismerjük azt a munkát és szerepet, amelyet a magyar külpolitika, a magyar diplomácia tagjai látnak el Magyarország érdekeinek artikulálásában, képviseletében, valamint feleljünk meg a XXI. század kihívásainak, ismerjük fel az új élethelyzeteket, amelyeket új megközelítéssel, tartalommal kell kodifikálnunk. Ezeknek a céloknak véleményem szerint megfeleltünk.
A szabályozási szint törvényi szintre emelése alkalmas lett arra, hogy az alapvető rendelkezések megváltoztatása a legszigorúbb jogalkotási feltételek mellett történjen, ezáltal is garantálva a rendszer hosszú távú stabilitását és kiszámíthatóságát. A miniszteri szintű végrehajtási rendeletekkel lehetővé válik, hogy a miniszter saját feladat- és hatáskörében igazíthassa a gyakorta változó körülményekhez azokat a részletszabályokat, amelyek nem igényelnek törvényi szintet, s amelyek a napi működés legfontosabb részét képezik.
A törvényjavaslat szabályozási körének a diplomácia világának teljességéből egy szűkebb területet választottunk ki. A javaslat a külképviseletek és a tartós külszolgálat főbb szabályait fedi le. Célunk volt a külképviseleti hálózat hatékonyságának, gyors reagáló képességének biztosítása, a stabil, egységes, átlátható külszolgálati rendszer megteremtése. Rögzítettük a külképviseletek jogi helyzetét, felépítését, működését, belső viszonyait, a külképviselet vezetője feladatait. Ennek keretében a szabályozási javaslat a belső jog és a nemzetközi jog alapján határozza meg Magyarország külképviseleteinek típusait, azok jogállását, valamint a külképviseletek részeként működő, nem önálló szervezeti egységeket. A szabályozási javaslat megteremti annak jogalapját, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek a külképviseletek nem önálló szervezeti egységeiként működjenek a jövőben. Mindezek mellett szabályoztuk a személyi állománnyal szembeni elvárásokat, valamint a garanciális szabályokat, ezek között is a tartós külszolgálatra kihelyezhető kormányzati szolgálati jogviszonyban lévők körét, a kihelyezés alapvető feltételeit és szabályait, a pályázat, a felkészítés rendszerét, a kihelyező okirat tartalmát, a rangadományozás kritériumait. Ugyanakkor a szabályozás tárgya meghatározásával kapcsolatban azt javasoljuk, hogy a Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletére vonatkozó szabályokat külön törvény állapítsa meg, a jelen törvényjavaslat hatályánál tételesen meghatározott szabályok kivételével.
A XXI. század követelményeinek, új kihívásainak való megfelelés jegyében a törvényjavaslat meghatározza a tartós külszolgálatra kihelyezhető kormányzati szolgálati jogviszonyban lévők körét. Felmenő rendszerben nem helyezhető ki tartós külszolgálatra munkaviszonnyal rendelkező munkatárs. A diplomáciai karral szembeni elvárásokat fogalmaztuk meg az iskolai végzettség, a szakképesítés, a szakmai vizsgakövetelmények és a nyelvtudás követelményeinek rögzítésekor is.
Fontosnak tartottuk, és a kodifikációs, majd az egyeztetési fordulók során többször egyeztettük is a kihelyezettek házastársának szociális biztonsága megteremtését. A szabályozási javaslat a kihelyezett családi állapotára tekintettel kötelezően előírja a kihelyezett házastársának nyugellátásra jogosító szolgálatiidő- és nyugdíjalapot képező jövedelemszerzése céljából kötendő megállapodás megkötésére irányuló kötelezettségvállalást. A kihelyezett családi állapotára tekintettel alkottuk meg a devizailletmény-pótlékok harmadik pillérét és a költségtérítés egyes szabályait. Ezeknek a szabályoknak az a célja, hogy a kihelyezettek házastársa, nyilvántartásba vett élettársa vagy bejegyzett élettársa megszakítja magyarországi munkavégzését, s ha nincs lehetősége az állomáshelyen munkát vállalni, kieső jövedelmét a pótlék részben kompenzálja.
(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A törvényjavaslatban visszaköszönő elvek közül többször említettem példákkal is a stabilitást, a rugalmasságot és a garanciális elemeket. Ezek, kiegészítve a szabályozási tárgykörhöz kapcsolódó speciális elvekkel, visszaköszönnek a törvényjavaslat reformcélú szabályozási tárgykörében a járandóságokról szóló fejezetben is. Álláspontunk szerint a törvényjavaslattal bevezetni kívánt új javadalmazási rendszer jobban megfelel a társadalmi igazságosság elvének. A kihelyezett tartós külszolgálatának időtartama alatt egységes javadalmazásra lesz jogosult. Külföldi munkavégzésére tekintettel egy, a törvényben és annak végrehajtási rendeleteiben rögzített számítási mód alapján megállapított devizailletményt kap. A devizailletményre vonatkozó szabályokat részletesen rögzíti a javaslat, itt azokat nem idézem vissza, viszont a következőket mindenképpen ki kívánom emelni. A korábbi besorolási rendszerhez képest a beosztott diplomaták esetében megőrzött szenioritás elve mellett nagyobb hangsúlyt kap az azonos munkakört ellátók azonos bérezésének elve.
(15.00)
A differenciálás állomáshelyenként valósul meg a törvényjavaslatban rendszerezett devizailletmény-pótlék érvényesítésével. Ennek részletszabályait a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg, azaz itt is érvényesül a stabilitás, rugalmasság garanciális elemek elvrendszere. Így a törvényjavaslat elfogadása után két nagykövet javadalmazása között az adja a különbséget, hogy melyik állomáshelyen lát el misszióvezetői feladatot. A külpolitikai, külgazdasági szempontból kiemelt, illetve a nehezebb életkörülmények között végzett munkához magasabb illetményt kívánunk rendelni.
Többször hivatkoztam, hogy a szabályozás megalkotásakor a XXI. század új kihívásainak kívántunk megfelelni. Ez a szemlélet többszörösen köszön vissza a költségtérítés rendszere szabályaiban. A korábbi szabályozáshoz képest alapvető, lényegi újdonság, hogy bevezetjük az áttekinthető, könnyen kontrollálható és hatékony átalány-költségtérítés rendszerét. A rendszer elemeit itt is részletesen szabályozza a törvényjavaslat. Ezek között minden olyan elem megtalálható, amely a korábbi rendszerben külön jogcímen megjelenő költségtérítést, természetbeni juttatást indukált. Ez a szabályozási javaslat egyrészt növeli a kihelyezett mozgásterét és szabadságát, felelősségét, emeli méltóságát, másrészt pedig hozzájárul a kiküldött és a kiküldő szerv költségvetése kiszámítható tervezéséhez, harmadrészt jelentős mértékben elősegíti a Külgazdasági és Külügyminisztérium központjában az adminisztratív és bürokratikus terhek csökkentését.
A törvényjavaslat, mint a fentiekben bemutattam, egyszerre felel meg a diplomácia klasszikus hagyományainak és az új idők követelményeinek, és lehetővé teszi, hogy a külképviseleteink és az ott dolgozók rugalmasan alkalmazkodva, magas színvonalon képviseljék Magyarország érdekeit és értékeit.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amint az elmondottakból talán kihallatszik, ez a jelen törvényjavaslat alapvetően technikai természetű, technikai elvek beépítését jelenti egy olyan rendszerbe, amely 25 éve részben rögtönözésen és korábbi, mára elavult szabályozáson alapszik. Politikai, ideológiai, értékelvű háttere ennek a törvényjavaslatnak annak technikai természete miatt kevés van; itt pusztán azt kívánjuk szabályozni és azt kívánjuk elősegíteni, hogy azokhoz a kihívásokhoz, amelyeket nap mint nap a Külügyminisztériumnak kezelnie kell, amelyekkel szembe kell néznie egy egyre gyorsuló világban, egy egyre összetettebb kapcsolatrendszereket és viszonyokat hozó XXI. században, ezeknek maradéktalanul meg tudjon felelni. Ehhez kell egy stabil, kiszámítható, hosszú távra kiszámítható olyan háttérszabályozási rendszer, amely mind a munkatársak, mind pedig az intézményi működés szempontjából kiszámíthatóvá és következetessé teszi a rendszert. Ennek az elősegítését kívánjuk ezzel a törvényjavaslattal megvalósítani, amely, még egyszer, hosszú ideje várat magára. Ez a külügyi igazgatásnak egy évtizedes restanciája. Örülök annak, hogy a jelenlegi kormányzat az, amelynek volt elég bátorsága és ereje ahhoz, hogy ezt a nagy horderejű, de még egyszer szeretném hangsúlyozni, alapvetően technikai természetű javaslatot szerencséje van megtenni.
Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kérem a törvényjavaslat támogatását. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
