TASÓ LÁSZLÓ
TASÓ LÁSZLÓ
TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Abban, úgy érzékeltem, egyetértünk valamennyien, akik hozzászóltak, hogy a kínai árudömping, ami érkezik Ázsia felől, és a selyemút-koncepció egy olyan lehetőség, amelyben Magyarországnak részt kell venni. Úgy véltem, hogy Józsa képviselő úr is, Ander képviselő úr is előtte, Bartos Mónika, Schmuck Erzsébet is talán és természetszerűen háznagy asszony is egyetértett. Nekem úgy tűnik, hogy ebben talán egyforma az álláspontunk. Hogy emellé még mit raktunk, raktak, arra mindenképpen szeretnék reagálni.
Ha egyetértünk, egyetértenek azzal, hogy Magyarország ne maradjon ki, és mindenképpen legyen szerepe a kínai áruk Európába érkezésében, akkor viszont nem kellene hozzákapcsolni minden egyes közlekedéspolitikával megfogalmazott elképzelést, és mindenféle más kívánalmat felsorakoztatni egy támogató igen mellé. Megértem, hogy jó elmondani, jó hangoztatni a napirend kapcsán minden mást, ami a közlekedéspolitika világában a politikai pártoknak fontos, de talán nem érdemes összekapcsolni, mert akkor az alapvető cél, amiben egyetértünk, homályossá válik, és akkor mégsem azonos cél.
A Fidesz vezérszónokának felszólalásában egyértelmű volt az a megfogalmazás, hogy Magyarországnak miért is fontos. Egy mondat csak, hogy valóban 740 méteres szerelvényekre kell képesnek lenni a vasúti vágányoknak, amit építünk, de még mellé valamennyinek 2030-ra. Tehát 2030-ra a 2013-as, 39. számú európai tanácsi rendelet kötelez bennünket arra mint európai uniós tagországot, hogy valamennyi vasútvonalunk feleljen meg annak a feltételnek, hogy 740 méteres vonatokat képes legyen fogadni, legalább 100 kilométeres sebességre képes legyen a pálya. Bár szerencsére ez többet is tudni fog, 200 kilométer/órás sebességre alkalmas geometriájú pálya lesz, és csak 160 kilométer/órás sebességet használnak majd. S természetszerűen rendelkezzen azzal a biztosító berendezéssel, amit Európa megkövetel.
Ami fontos, Józsa képviselő úr véleménye is az volt, hogy ez egy távolra mutató elképzelés. Örültem, hogy annak nevezte, bár erre mindenképpen érdemes kitérni. És itt Ander képviselő úrnak is szólnék, hogy Trianon fájdalmas gondjait nem tudjuk rendezni most, ebben a beruházásban. Természetszerűen nekünk egy gyógyír, mert lehetőséget teremt arra, hogy könnyebb legyen a közlekedés, és a szétszakított területek mégis egy erősebb gazdasági növekedéssel indulhassanak el. Ettől függetlenül nem rendezhetők. A múlt bűneinek hosszú az árnyéka, ezt nemrég hallottam egy bölcs embertől. Valóban így van, nem tudunk mindent rendezni egy ilyen beruházás kapcsán.
Hogy ráfér-e a felújítás a 150. számú vonalra? Mindannyian azt mondják, hogy ráfér természetesen. Ebben is van ellentmondás, hogy vajon képes lenne-e Magyarország olyan felújításokba kezdeni, amelyekről már most azt halljuk egy oldalról, hogy nem képesek az önfenntartásra, gazdasági számítások szerint, talán az ellenzék véleménye alapján, nem alkalmasak arra, hogy megépülésre kerüljenek, mégis fontos a megépítésük. Tehát vannak olyan vasúti szakaszok, amelyekre mindenképpen kell költenünk. Nem is keveset, 1500 milliárd forintot költünk a következő években. Ne felejtsük el, hogy ennek az összegnek 85 százaléka lehet csak európai uniós forrás, 15 százaléka magyarországi forrás lesz, és ez is a magyar adófizetők jóvoltából kerül majd kifizetésre.
Egyébként azt is tudni kell, hogy a Budapest-Ferencváros–Kelebia-országhatár vonal önmagában nem része a TEN-T hálózatnak, tehát transzeurópai hálózatrész, amiatt nem is tudunk, nem is tudnánk igényelni rá európai uniós forrásokat. Tehát amikor arról szól a vélemény, azt mondják, azt hangozatják, hogy miért nem próbálunk forrásokat szerezni, akkor látni kell, hogy az Uniótól nem tudunk, mert nem lehet erre. De egyébként a Budapest-Belgrád már része lesz a transzeurópai hálózatnak.
Talán arról, hogy lesz-e bevétele, nem kell külön szólni. Azért önök sem gondolják komolyan, hogy nem lesz bevétele, komoly bevétele egy ilyen vasúti szakasznak, hiszen a pályahasználatból számítunk arra, hogy megtérül a beruházás, és természetszerűen Magyarországnak hasznot hoz. Tehát azt is tudnia kell, aki a szakértőket megkérdezte, és remélem, a szakértők azt támasztották alá, amit most mondok, hogy ha Magyarország nem kapcsolódik bele ebbe az árufolyamba, akkor elmegy alattunk. Azt jól tudják, hogy ha mi nem kapcsolódunk bele, akkor Pireusz, Bulgária, Románia, bármelyik vonalon jöhet egyébként, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, és már ki is kerültek bennünket. Eszünkbe se jusson kimaradni, mert akkor nem a lándzsa hegye leszünk, hanem valóban a keleti balekok leszünk, ha nem ragadjuk meg a lehetőséget!
Itt kitérnék Schmuck Erzsébet képviselő asszony felvetésére, amelyben Kopert említette, hogy vajon Koperrel miért nem foglalkozunk. Pontosan most, néhány hete sikerült összehoznunk, és remélhetőleg jóváhagyást is kapunk rá, egy olyan új korridort, amely segítségével a Koper felől érkező árukat is Magyarországon keresztül tudjuk majd továbbforgalmazni, ezáltal is használva a pálya adta bevételi lehetőséget. Tehát mindenképpen foglalkoznunk kell nemcsak Koperrel egyébként Pireuszon kívül, hanem Fiumével is, tehát nekünk mindent el kell követni, hogy a kínai áruk Magyarországon keresztül haladjanak tovább, ha már Magyarország felé tartanak.
Arról viszont, hogy nem felelős magatartás, amit Józsa képviselő úr mondott, hitelfelvétel segítségével gondolkodni a beruházás felől, azt azért is kicsit mosolyogva fogadtam, mert ha visszaemlékszünk a PPP-konstrukciókra, konkrétan már volt erről több alkalommal is szó, a két autópálya-építés a 2009-ben jóváhagyott szerződések alapján Magyarországnak 3 ezer milliárd forintos hitelt jelent 30 éven keresztül. Tehát 2031-32-ben fog lejárni, csak mellékesen megjegyzem, az a hitel. Tehát 3 ezer milliárd forintot tettek a nyakunkba, az azért mégiscsak súlyosabb összeg volt. Az autópályák ugyan megépültek, de még mindig kell hozzá építenünk ahhoz, hogy legyen is értelme.
(17.10)
Tehát talán ilyenkor óvatosabban kellene fogalmazni, de természetszerűen lehet így fogalmazni. Nekem erről, nekünk erről más a véleményünk, azt gondoljuk, hogy egy felelősségteljes lépés volt. Egyébként 9 kormányhatározat igazította útba azt a folyamatot, amelynek a végén az egyezmény alírásra került szeptember 24-én.
Ander Balázs képviselőtársam kérdéseivel és az elvárásaival kapcsolatban: mindent nem tudunk teljesíteni, amit megfogalmazott a hozzászólásában, a vezérszónoki gondolataiban, de biztos vagyok abban, hogy ön is támogatja és az ön frakciója is támogatja, hogy Magyarország tovább tudja növelni a súlyát, a jelentőségét itt Közép-európában, és mint ahogy mondtam is az imént, ne maradjon ki ebből az árufolyamatból. Jó lenne, és szeretnénk, egyértelmű célunk, mint ahogy elhangzott az imént, sikerült is növelni az exportunkat Kína irányába, de Kína inkább arról híres, hogy elárasztja a világot termékeivel, és el lehet gondolkodni rajta, hogy mit csinálunk és mit teszünk, ha egyébként is érkezik kínai áru a térségbe: nem engedjük, hadd menjen kívül rajtunk, vagy valamilyen módon, de annak a bevételének egy részét vagy a hasznát mi is látjuk? Mi inkább ezt a megoldást választjuk, és a kínai árukat nem megállítjuk, hanem átengedjük Magyarország felújított vasútvonalain, mint ahogy lesz is a 150-es vonal felújítása.
Pazarlásnak semmiképpen nem nevezném, hiszen egy megfontolt és átgondolt előkészítő munka után került sor az egyezmény aláírására, és tudja nagyon jól képviselő asszony, Schmuck Erzsébet, hogy az infotörvény 27. §-ának (5) pontja rendelkezik arról, hogy a döntés megalapozását szolgáló tanulmányok tíz évig titkosítva vannak. Tehát ezek azok a tanulmányok, amelyeket ön megkért, és erre meg is adták írásban a választ, hogy miért nem bocsátják rendelkezésére. Ettől függetlenül az a kérdés mégiscsak, hogy akarunk-e részt venni ebben a folyamatban, vagy rajtunk kívül hozzák be a kínaiak az árut Pireuszból. Pireuszról csak annyit, Pireuszról úgy tudjuk, hogy a pireuszi kikötő már kínai kézben van, és úgy tudjuk, hogy a koperi kikötő nagy százaléka már betelt. Tehát Koperhez kapcsolódnunk most lehet, egyébként már késő, és Fiume a következő lehetőség, amit szintén meg kell ragadnunk. Tehát Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy bármit is, ami a gazdaságát növeli, erősíti vagy a helyzetét stabilizálja, azt elengedje. Tehát vélhetően ezt is figyelembe vették azok, akik összerakták a tanulmányokat, egyébként biztos vagyok benne, hogy azt a tanulmány-mennyiséget és azt az információmennyiséget, amelyet akartak erről szerezni, azt meg tudták szerezni, hiszen azért nem hétpecsétes titokról volt szó, és gondolom, hogy a szakértői stáb meg tudta az információkat kapni, ha kérte.
Úgy érzékelem, hogy ettől függetlenül számíthatunk a politikai pártok támogatására, és azért bízom benne, hogy a következő időszakban önök is megértik, hogy valóban alku tárgya még, hogy mekkora lesz a hitelkamat. Ez egy következő folyamat. Természetesen szeretnénk minél több magyar vállalkozást helyzetbe hozni, Magyarországnak ez az érdeke. Hogy milyen mértékben tudunk és tudnak bekapcsolódni, az természetszerűleg a kamat nagyságát is befolyásolni fogja. Ezek nagyon nehéz tárgyalások lesznek a következőkben. Biztos vagyok benne, hogy Magyarország helyt tud állni, és a tárgyalások során el tudja a legjobb lehetőséget érni, amit ilyen helyzetben lehet.
Tehát a lándzsa hegye szeretnénk lenni, és nagyon bízunk benne, hogy azokkal a fejlesztésekkel, amelyeket már megfogalmaztunk, amelyeket a 2014 augusztusában elfogadott nemzeti közlekedésfejlesztési stratégiában is leírtunk, amiben benne volt ez a beruházás is, és megvalósítjuk remélhetőleg nagy százalékát, az Magyarország vasúti közlekedését javítani fogja, és összességében is Magyarország közlekedéspolitikája azt a célt fogja szolgálni és azt a célt szolgálja majd a megvalósítás során is, mint amit elképzeltek a megalkotói.
Hogy 2400 év lesz-e a megtérülés? Ha a szakemberek ilyen tanácsokat adnak, ne fogadja el legközelebb, kedves képviselő asszony. Egyébként, ha csak a szakemberekre hallgatnánk, akkor soha nem történne semmi, ha csak rájuk hallgatnánk. Nemcsak a szakembereket kell meghallgatni, hanem azt is tudni kell, hogy mit akarunk kezdeni egy gazdasági helyzettel vagy egy térséggel. Ha a szakembereket hallgattuk volna meg csak és nem az ott élő embereket, akkor soha nem lennének feltárva most még hátrányos helyzetben lévő gazdasági térségek. Akkor soha nem lenne az Ózd-Bátonyterenye közötti út például felújítva, soha nem lenne rendbe rakva az M44-es többek között, és soha nem lenne felújítva például a balatonszentgyörgyi vasútvonal, ha csak a szakembereket vizsgálnánk és a szakemberek véleményére hallgatnánk. Nekünk a választópolgárok véleményére is kell hallgatnunk, és nekünk az a mérvadó, hogy figyelembe vegyük a kéréseiket, és lássuk, milyen módon tudjuk segíteni a boldogulásukat. Tehát csak szakemberekre hallgatni nagy hiba lenne a politikai mezőben, de a szakemberek tudnak bennünket segíteni a jó politikai döntés meghozatalában. Ez természetesen így van.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel köszönöm. Köszönöm háznagy asszony támogató hozzászólását, amelyben megerősítette, hogy a magyar kormány jó úton jár. Köszönöm tisztelettel hozzászólásaikat. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
