DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvetően az a cél, amit itt az államtitkár úr és Simon képviselőtársam is elmondott, hogy magát az uniós irányelveket szükséges a magyar jogrendbe átültetni, teljesen támogatandó lépés, és nyilvánvalóan szükséges is.
A probléma, azt gondolom, nem itt van a törvényjavaslattal. És akkor ebből nyilván egyértelművé vált, hogy sajnos több problémánk is van az előttünk fekvő javaslattal. Egypár alapelvet szeretnék leszögezni, mielőtt a konkrét javaslatra rátérnék.
Ha védelmi és biztonsági beszerzésekről beszélünk, akkor egy dolog rendkívül fontos, ez pedig az átláthatóság. És az államtitkár úr említette, hogy minden országnak meg kell magát védenie; én azt gondolom, hogy meg kell védeni az ország lakosságának, azoknak az adófizetőknek a pénzét is, akik effektíve fenntartják a biztonsági intézményeket, erőket és biztonsági szerveket. Pontosan ezért a védelmi és biztonsági célú beszerzéseknél teljesen természetes, mint ahogy hozzáteszem: minden más beszerzésnél, ami más területet érint, de itt is különösen kiemelt az, hogy a közpénzek felhasználása igenis átlátható legyen, hiszen ők tartják fenn ezeket az intézményeket. Az pedig szintén természetes, hogy a kormányzatnak felelőssége az, hogy megfelelő mennyiségű forrást biztosítson ezeknek a szerveknek a működéséhez.
A bizalom szintén ugyanilyen fontos. Ez természetesen következik abból, hogy ha valami átláthatóan működik, akkor a bizalom is sokkal inkább épül a téma iránt. Azt gondolom, hogy a beszerzéseknél nemcsak hazai terepen fontos az átláthatóság, hanem ne felejtkezzünk el a nemzetközi bizalomról, hiszen mind az Európai Unió, mind a NATO tagjaként, azt gondolom, hogy ez szintén kiemelten fontos.
Konkrétan a védelmi és biztonsági beszerzések 2010 előtt és után sem tartoztak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Magukat a védelmi beszerzéseket egy erre irányuló konkrét, 2004-es kormányrendelet szabályozza. A biztonsági beszerzésekre pedig a közbeszerzési törvényt akkor nem kellett alkalmazni, hogy ha erről az Országgyűlés illetékes bizottsága előzetesen döntést hozott. Erre egy kormányrendeletet kellett anno alkalmazni, ez pontosan a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló rendelet. Ez az, ami 2014. év végén egyébként hatályát vesztette, hiszen az Európai Bizottság jelezte, hogy összeütközések vannak a védelmi beszerzési irányelvvel ebben a határozatban.
Tehát azt gondolom, szakmailag alapvetően nem kifogásolható az, hogy a védelmi biztonsági beszerzéseket egy átfogó szabályozás alá helyezzük valamilyen formában. És ahogy az államtitkár úr is elmondta, magának az uniós irányelvnek való megfeleltetést és a magyar jogba való átültetését mindenképpen szükséges megtenni, hiszen az a határidő, ami erre meg volt szabva, 2011. augusztus 21-én lejárt. Tehát látszik az, hogy ez a hatalmas iparkodás, amivel most szembesülünk, alapvetően annak tudható be, hogy augusztus 21-éig a Bizottságnak jelentést kell tennie az Európai Parlament számára az ebben meghatározott tapasztalatokról.
Az viszont teljesen biztos, hogy a kormánynak semmilyen erkölcsi alapja nincsen arra, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó bármilyen törvény vonatkozásában az ellenzék támogatását kérje. Már az új közbeszerzési törvény elfogadásakor, amikor ezt önök elfogadták, akkor is jeleztük az aggályainkat, hogy az objektivitást abszolút nem biztosítja a törvény. És azt gondolom, hogy egyébként sajnos a jelenlegi javaslatnak is az erre vonatkozó részeivel van óriási probléma.
Látjuk az elmúlt évek tapasztalatait; látjuk a kormányközeli haverokat. Most van új kedvenc, Mészáros Lőrinc. Ennél mélyebben nem is szeretnék belemenni (Dr. Schiffer András: Miért?), azt gondolom, mindenki tudja, hogy miről van szó, tízmilliárdokról, lassan már százmilliárdokról lesz szó. (Dr. Schiffer András: Menjünk bele!)
(Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben
Móring József Attila váltja fel.)
Móring József Attila váltja fel.)
Látjuk, hogy ők, akik közel állnak a kormányhoz, abszolút befutók akár közbeszerzésen, az ő paramétereikre kiírt tárgyalásos, akár tárgyalásos meghívásos eljárásban, akár pedig, hogyha közbeszerzés alóli mentesítésről van szó, sajnos szintén hasonlóak a tapasztalatok.
És nézzünk meg néhány konkrét ügyet, ha már itt tartunk! Ami kifejezetten védelmi biztonsági célú beszerzés volt, annak egyik példája volt, hogy 2014 tavaszán három Mi8-as helikoptert sikerült beszerezzen a honvédelmi tárca, mindössze pár nappal a választások előtt. És bár mondhatjuk, hogy azoknak a gumiszabályoknak, amiket egyébként törvénybe iktatott a kormánypárti többség, persze, a betű szintjén megfelelt az a beszerzés, ezt mondhatjuk. Erkölcsileg abszolút megkérdőjelezhető volt, és egyébként szakmailag is. A mai napig nem tisztázott az, hogy mi alapján történt ezeknek a helikoptereknek a beszerzése, hiszen amikor én ezt kérdeztem a minisztériumtól, olyan választ kaptam, hogy ezek kettős felhasználású eszközök, civil és katonai felhasználásra egyaránt alkalmasak. Nyilván nem azért kérdeztem ezt, mert ne lennék ezzel tisztában, hanem hogy civil alkalmazás vagy pedig katonai alkalmazás alapján, vagy erre való hivatkozással történt a beszerzés. Ugyanis azt láthatjuk, hogy bár míg a katonainak, mondom, betű szerint megfelelhet, ezek a gépek valamilyen csoda folytán Kecskemétre civil festéssel érkeztek meg. Azok a fotók, amelyek a sajtóban megjelentek, egyértelműen ezt támasztják alá. Úgyhogy egyértelműen látszik, hogy ez is egy abszolút fű alatti és a közpénzek tiszta felhasználását nagyon erősen megkérdőjelező beszerzés volt.
Hadd említsem meg, bár nem kifejezetten katonai beszerzésről beszélünk, de azért az augusztus 20-ai tűzijátékot tavaly. Azt gondolom, ezt arra való hivatkozással elintézni, és arra való hivatkozással nyer-te meg ezt egy cég, hogy rendkívüli sürgősség volt az ok: biztosan nem lehetett arra számítani, hogy augusztus 20-a lesz, és arra sem, hogy augusztus 20-án, egyébként a nemzeti ünnepünkön, tűzijáték szokott megvalósulni. Úgyhogy ez is hihetetlenül, mondanám, hogy vicces példa. Abban borzasztó szomorú, hogy itt megint csak az adófizetők pénzéről van szó, és hozzáteszem, bizonyos terület hiteléről, amit ezzel szintén sikerül eljátszani.
A HM EI Zrt. székházfelújítási ügyére is emlékszünk, amiből, az információk szerint, mondhatni, a teljesítés sem valósult meg teljesen, de emellett, aki a műszaki ellenőrzést végezte, mellesleg magában a bírálóbizottságban is tag volt. Tehát itt megint csak százmilliókról beszélünk, ami úgy folyt el, hogy éppen azoknak a zsebébe került, akiket a kormány meghatározott.
Megemlíteném röviden a határzárral kapcsolatos beszerzéseket. Itt is több milliárd forintról beszélünk, amit a HM EI Zrt. használhatott fel. Azt gondolom, ez a mai napig erősen megkérdőjelezhető és tisztázatlan körülmények között történt. Egyetlen ajánlattevő volt.
És lássunk egy példát az árukapcsolásra, ezt külön ki is emelném, hiszen a jelenlegi törvényben is lesz ennek megerősítése, és lesz rá lehetőség. Hatalmas mértékű beszerzések történtek úgymond árukapcsolásban. Így közbeszerzés alóli mentesítéssel lehetett például a Ludovikánál a park létesítését is megtenni, ami nem gondolom, hogy kifejezetten védelmi beruházást jelentene, hacsak nem környezetvédelmit.
Tehát ezek az eddigi tapasztalatok. És hogyha megnézzük a jelenlegi, előttünk fekvő törvényjavaslatot, akkor a határzár és a kapcsolódó létesítmények ugyancsak katonai célú építési beruházásnak minősülnek már e szerint a javaslat szerint. Illetve ez a javaslat tágra nyitja a lehetőségét annak, hogy a közbeszerzési törvény helyett a javaslat szerinti eljárást lehessen akkor is alkalmazni, hogyha a beszerzés objektíve szétválasztható elemekből áll, és akkor itt utalnék vissza például a park esetére. Tehát itt majd kérdéses lesz az, hogy egy kifejezetten védelmi célú vagy biztonsági célú beszerzésre még milyen hihetetlen tág körű beszerzési elemeket fognak ráaggatni. Innentől kezdve, mondhatni, ellenőrizhetetlen lesz, hogy ez hogyan valósul meg.
(12.30)
És hát ténykérdés, hogy rengeteg ponton visszaélésekre adhat lehetőséget még a törvényjavaslat, akár a védett foglalkoztatottakkal kapcsolatban történő meghatározások, akár etikai szabályokba ütközés, ami, azt gondolom, majd egy rendkívül szubjektív dolog lehet, hogy melyek azok a cégek esetleg, amelyekre ráhúzzák ezt azért, hogy ne tudjanak elindulni ezeken a beszerzéseken.
Kifejezetten aggályos lehet az is, hogy beszerzési eljárások dokumentumait öt évig kell majd megőrizni. (Dr. Schiffer András: Csak?) Ez azért izgalmas - így van -, hiszen négyévesek a ciklusok, és az a plusz egy év, azt gondolom, egy kifejezetten szükséges vizsgálat esetében rendkívül rövid idő, és nagyon megnehezíti majd az utólagos vizsgálatok lehetőségét. Azt gondolom, hogy sajnos az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez sem véletlenül így került be ebbe a törvényjavaslatba.
Tág körben ad lehetőséget a javaslat a valódi versenyt nélkülöző, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására, és szerepel az a gumiszabály is benne - ugye, tele vagyunk most már itt gumiszabályokkal, sajnos a védelem területén is, ami, azt gondolom, rendkívül szomorú -, tehát van egy olyan szabály, hogy az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívül sürgősség. Ugye, anno, a tűzijáték is ilyen volt. Szintén lehetővé teszi ennek az eljárásnak az alkalmazását. Valamint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel ugyancsak indokolhatják ennek az eljárásnak a lefolytatását, vagy pedig a haditechnikai eszköz komplexitásával. Azt gondolom, ez sem az átláthatóság irányába visz sajnos.
Kérdés az, e körben mit jelenthet az, hogy az Országgyűlés vagy a kormány által elrendelt speciális alkalmazásra felállítandó szervezetek felszereléséhez szükségessé váló beszerzés. Ezt államtitkár úrhoz egyébként kérdésként is intézném, hogy konkrétan ez alatt mit értsünk, és ez a jövőre vonatkozóan mit jelenthet. (Apáti István: Attól függ, ki kérdezi.) Alapvetően látszik az, hogy sajnos kifejezetten tág mozgástérre adhat okot mind az uniós, mind pedig a magyar értékhatárok meghatározása. Szintén államtitkár úrhoz, most már itt eléggé rövid az időm, de még egy konkrét kérdésem lenne, hogy ha a beszerzési igény külpolitikai érdekkel kapcsolatban merül föl, abban az esetben ennek a törvénynek a rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Itt konkrétan ez inkább külképviseletekkel kapcsolatban merülhet föl, de akkor kérdés, hogy mit kell az ilyen eljárásokra, az ilyen tematikájú beszerzésekre alkalmazni, amennyiben külpolitikai érdekkel kapcsolatban merül föl a beszerzési igény.
És van még egy rendkívül furcsa pont a javaslatban, ez pedig az a rendelkezés, ami, azt gondolom, értelmesen nem is értelmezhető, hiszen az Európai Bizottság eljárására írnának elő szabályokat. Maga a szöveg az az irányelv teljesen mechanikus átvétele. Véleményem szerint inkább azt kellett volna szabályozni, hogy ha az Európai Bizottság a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzések uniós értékhatárát elérő vagy meghaladó értékű beszerzési eljárásban valamilyen nyilvánvaló megsértést észlel, és esetleg emiatt eljárást kezdeményez, akkor pontosan mi a teendő. Ehelyett a törvényjavaslat egészen pontosan a Bizottság eljárását szabályozná. Én egyébként azt feltételezem, hogy talán nem ez a jogalkotói szándék, ezt mindenképpen érdemes átnézni.
Röviden összegezve, látjuk ebben a javaslatban, hogy ami uniós irányelvvel kapcsolatos kezdeményezés és annak végrehajtására vonatkozó törekvés, azt gondolom, az abszolút támogatható elem lehet. Viszont látjuk azt, hogy hihetetlenül kínos részletességgel szabályoz nagyon sok mindent védelmi és biztonsági célú beszerzésekkel kapcsolatban ez a javaslat. Látjuk azt, hogy a közbeszerzési törvényt nagyban tükrözi ez a javaslat, viszont az is igaz, hogy a kiskapuk lehetőségét valami hihetetlenül szélesre nyitja innentől kezdve.
Azt gondolom, az elmúlt évek tapasztalatából látva, hogy hogyan valósultak meg az elmúlt években a közbeszerzések, látva azt, hogy rendkívül szomorú módon a védelmi területen nem inkább nagyobb átláthatóságra törekednek, hanem próbálnak nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozással nagyon sokszor konkrétan visszaélni, abszolút nem támogatható részünkről ez a javaslat. Azt gondolom, a szabályozást inkább olyan irányban érdemes átgondolni, ami az átláthatóság felé visz. Itt gondolok egyébként arra a honvédelmi törvényben lévő passzusra is, amit egyébként ez a javaslat is hangsúlyoz, miszerint minden, ami védelmi területtel kapcsolatos, a honvédség működésével kapcsolatos, egyébként nem nyilvánossá minősíthető 10-20-30-iksz évre, ami, azt gondolom, teljes negligálása az átláthatóságnak. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
