DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ma már másodszor szembesülünk azzal - persze az előző ülésnapokat is hozhatnám példaként -, hogy úgy tűnik, a kormányzatnak két pavlovi reflexe van, amikor a csengő megszólal, vagy másként fogalmazva, jogszabályt kell módosítani, ez vagy a lopás, vagy a centralizáció, a központosítás, esetleg a központosított lopás. Teljesen mindegy, hogy milyen témához nyúlnak hozzá, teljesen mindegy, hogy annak a területnek az átalakítása egyébként indokolt-e vagy sem, és még ha olyannyira indokolt, mint mondjuk, a szakértői szervezet korszerűsítése vagy a szakértői tevékenység reformja, akkor is a vége az, hogy vagy a lopás, vagy a centralizáció, az államosítás történik meg, esetleg mindkettő.
Éppen ezért sajnálom, de ennek a törvénynek a támogatása részünkről lehetetlen - egyébként számos előremutató rendelkezés dacára - azért, mert ezt a törvényt is arra használják föl, hogy központosítsanak, hogy államosítsanak. Ugyanis a törvényjavaslat talán leglényegesebb, legnagyobb változást hozó eleme az, hogy egy ma még autonóm közösséget megint állami felügyelet alá helyeznek, megvonva gyakorlatilag az eddigi önállóságot. Pontosan láthatjuk azt, hogy hasonló célok vezérlik önöket, és hasonló módszereket alkalmaznak erre, mint mondjuk, az egyetemi autonómia csorbításánál, ahol nem főtitkárt neveznek ki a pénzügyek ellenőrzésére, hanem kancellárt neveznek ki, de a lényeg ugyanaz, mindenhez az ő beleegyezése kell innentől kezdve.
Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvényjavaslat az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvényt és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvényt váltja fel egy új törvénnyel. Ennek megfelelően a törvény hatálya az igazságügyi szakértői tevékenységre, az igazságügyi szakértőkre és szakértőjelöltekre, az eseti szakértőkre, a szakkonzultánsokra, a segédszemélyzetre, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságokra, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatókra, az e célra létesített igazságügyi szakértői intézményekre, igazságügyi szakértői intézetekre és igazságügyi szakértői testületekre, külön jogszabályban szakvélemény adására feljogosított állami szervekre, intézményekre, továbbá intézetekre és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarára terjed ki. Szép hosszú felsorolás, de mégis, ami a lényege ennek, tisztelt képviselőtársaim, és talán a legfontosabb, hogy a szakértői tevékenység, éppúgy, ahogy a szakértői függetlenség - már a tárgyalótermi függetlenségre és a szakmai függetlenségre gondolok itt -, egyenesen befolyásolja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Befolyásolja, hiszen egyrészt vannak olyan ügyek, ahol kötelező szakértő kirendelése, és értelemszerűen, bár a bírónak az elvi lehetősége megvan a szakvélemény, a szakértő véleményének a felülbírálatára, a gyakorlatban szerintem a 99,9 százalék is kevés annak a meghatározására, hogy hány alkalommal hoznak ítéletet a szakértői véleményben foglaltak alapján, és mennyi alkalommal térnek el ettől. Értelemszerű ez, hiszen a bíró, mondjuk, egy elmeorvosi szakvéleményt nem fog tudni alappal felülvizsgálni, és természetesen az orvos szakértő véleményére általános orvosi ügyekben ugyanígy fog támaszkodni. Vagy mondjuk, egy gyerekelhelyezési perben egy gyermekpszichológus véleményére támaszkodni fog az ítélkező bíró.
Éppen ezért mondom én azt, hogy a szakértői tevékenység és az arra vonatkozó szabályozás közvetlen módon befolyásolja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Amikor azt látjuk, hogy ebben a törvényben vagy ez alapján a törvény alapján sérül a szakértői függetlenség, és olyan intézkedéseket hoznak, ami a szakértői vélemény szabad kifejtésére bizony hátrányosan tud hatni, akkor ezzel közvetve a bírói függetlenséget is meg kívánják sérteni.
Pár szót beszéljünk az előzményekről, mert egyrészt államtitkár úr is említette, és ez valóban így is volt, hogy aktívan részt vettek a szakértők is például ennek a törvénynek a véleményezésében. Szeretném mondani, hogy ezeket az aggályokat ők is megfogalmazták, tehát pontosan a függetlenség és a kormány alá rendelés vonatkozásában fogalmazták meg a legsúlyosabb aggályokat a szakértők. Ha marad idő, akkor most, ha nem, akkor egy következő felszólalásban szeretném ismertetni azt a nyílt levelet, amelyet egyébként a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara küldöttgyűlése fogalmazott meg 2016. március 3-án.
Visszatérve egypár szót az előzményekről. Az igazságügyi szakértői kamarákról szóló törvényjavaslat tervezetét 2016. január 26-ig bocsátották egyeztetésre a kormányzati honlapon. A szintén közzétett előzetes hatásvizsgálati lap adatai szerint a szabályozási igény a következők miatt merült fel: az igazságügyi szakértésbe vetett meggyengült közbizalom helyreállítása érdekében a vonatkozó joganyag nagymértékű átdolgozása szükséges. Államtitkár úr, mire alapozzák ezt? Szeretném megkérdezni. Van valami felmérés, valami statisztika arról, hogy meggyengült a szakértői tevékenységben a közbizalom? Vagy esetleg van arról felmérésük, hogy ennek mi az oka, ha így is van? Mert én azt gondolom, hogy egyetlen okból merülhetett föl ez a közbizalomvesztés vagy a közbizalom megingása - bár kötve hiszem, hogy ezt önök ki tudják mutatni -, ez pedig az a késedelem, amit a szakértői intézetek, illetve a szakértők produkálnak a bírósági eljárásokban.
Én nem gondolom azt - visszagondolva a saját korábbi ügyvédi tapasztalataimra -, hogy a szakértői tevékenység objektivitásába vetett hit, mondjuk, meggyengült volna, de javítson ki, államtitkár úr, ha tévednék. Az volt probléma mindig is, hogy nem időszerűek főleg a szakértői intézetek. Miért van ez? Borzasztó egyszerű az oka. Azért, mert nincs megfelelő forrás a működésére. Számtalanszor tárgyaltuk már itt a költségvetési vitában azt, hogy a szakértői intézet jelezte, hogy nem nagy kiegészítésre lenne szüksége, költségvetési szempontból századszázalékokban sem mérhető összeg, amit kértek pluszban ahhoz, hogy időszerűen tudják a munkájukat végezni. Magyarán, ha e tekintetben van probléma, akkor sokkal egyszerűbb lenne egy kis plusz költségvetési forrást juttatni a szakértői intézeteknek, és valószínűleg akkor időszerűbben tudnának tevékenykedni. Ugyanis pontosan tudom, hogy önök mire hivatkoznak vagy mire szoktak hivatkozni, mondjuk, az ároktői bűnbanda ügyére, ahol valóban elég komoly csúszás volt, vagy más hasonló, egyébként közérdeklődésre számot tartó ügyben, ahol szakértő vagy a szakértői intézet egyébként késedelembe esett.
Egyetlenegy olyan ügyről tudok, tisztelt képviselőtársaim, egyetlenegyről, ahol fölmerül büntetőeljárás keretében egy szakértő elfogultsága, illetve az, hogy őt adott esetben meg nem engedett eszközökkel befolyásolták a szakvéleménye kialakításában, ebben az ügyben ezt a szakértőt jogerősen felmentették. Több ilyen ügyet nem tudok. Úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok, államtitkár úr, hogy a közbizalom megrendülésére milyen indokokat fog még felhozni.
Az átdolgozás helyett végül - ahogy ön is mondta - egy új törvény készült, ami nem győz meg minket arról, hogy az esetlegesen meggyengült közbizalom helyreállítását pontosan mely új jogintézmények fogják majd biztosítani. Az előzetes hatásvizsgálati lapon adminisztratív terhekre gyakorolt hatásként azt mutatták ki, hogy az mind a közigazgatás, mind a lakosság és a piaci szereplők oldaláról az adminisztratív terhek növekedésével jár. Ezt készséggel elhisszük egyébként. A hatásvizsgálati lap szerint az átalakítás egyetlen fillérbe sem kerül a központi költségvetésnek. Ezt viszont már kevésbé hisszük el, és azt is jó lenne tudni, hogy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarának mennyibe fog kerülni a szervezeti és a személyi átalakítás.
(13.50)
Ugyanis a kamara észrevétele jelzi, hogy óvatos becslés szerint is a MISZK éves költségvetésének felét emésztené fel az átalakítás, ezért kérik, hogy az előterjesztő intézkedjen az átalakítás költségeinek biztosítása iránt. Államtitkár úr, rendelkezésre áll ez az összeg? Át fogják utalni a szakértői kamarának, amire szükségük van? Az előterjesztés előkészítéséért felelős igazságügyi tárca azt állítja, hogy az új szervezeti struktúra a köztestületek körében egyedülálló módon az országos hatáskörhöz és a hozzávetőlegesen 3600 fős taglétszámhoz igazodva a hatékony működés elősegítése érdekében került kialakításra. Az átláthatóságra és a törvényességre való hivatkozás ugyanakkor a kormányzati kommunikációban nem jelent mást, mint egy korábban köztestületi, önkormányzati jellegű működésre való erőszakos kormányzati rátelepedést. Most is ezt látjuk, államtitkár úr. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara lehetőséget kapott a tervezet véleményezésére. Ez a honlapjukon is elérhető, elég hosszan és részletesen értékelik a tervezetet, amire, megjegyzem, 3 napos véleményezési határidőt kaptak.
Egypár gondolatot engedjenek meg még a tartalomról. Az egyik lényeges kérdést jelentik, ahogy már utaltam is, az új főtitkári tisztséghez kapcsolódó jogosítványok. A főtitkár a javaslat szerint egyetértési jogot gyakorol a küldöttgyűlésnek és az elnökségnek a kamara gazdálkodását, szervezését, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében. Az egyetértés a döntések hatálybalépésének a feltétele. Nos, aligha lehet bármelyik döntésre azt mondani, hogy ennek nincs a gazdálkodásra nézve valamilyen hatása. Ez a szabályozás relativizálja a köztestületi önkormányzatiságot, ez lényegében kiüresedik, ahogy egyébként az egyetemi autonómiával is tették. Ez tökéletesen elfogadhatatlan, államtitkár úr.
A szakértők értékelésének objektív alapokon kell megtörténnie, ezt jelezte önök felé a szakértői kamara is, azaz csak az írott és ellenőrizhető követelmények teljesítése történhet meg ilyenkor. A szakértői tevékenység függetlensége kerül veszélybe azzal, ha az értékelő a szakértő piaci versenytársa, a szakterület elméleti kérdéseinek értelmezése körében is vizsgálódhatna. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szerint a szakmán belüli hitviták terepévé tenné a szakértői értékelést, ha például a szakterület által támasztott elméleti tételeknek való megfelelés is az értékelés szempontja lenne. A benyújtott szöveg valamelyest változtatott ugyan, de a problémát nem oldotta meg. Most majd azt kell vizsgálni, idézem, hogy „a releváns szakmai gyakorlatnak megfelelően járt-e el a szakértő”. A releváns szakmai gyakorlat megítélése szintén szubjektív - ugye, irreleváns, és miért? -, ezért ez elfogadhatatlan, éppúgy, mint a korábbi tervezet. A szabály durva beavatkozáshoz vezet az igazságszolgáltatás működésébe a szakértői tevékenységen keresztül.
Elfogadhatatlan az is, hogy egyébként nem hivatalos személy, hanem közfeladatot ellátó személyként definiált szakértő és egyes kamarai tisztségviselők, a főtitkár feljelentési kötelezettségét úgy szabályozza a tervezet, hogy ha a szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező személy elleni erőszakos, korrupciós vagy hivatali bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni. Miközben a szakértő jogkérdésben, helyesen egyébként, nem foglalhat állást, mi több, a szakértők nem jogvégzettek, a javaslat akár a kötelezettség elmulasztásának a következményei körében, akár a hamis vád tekintetében túlmegy a Btk. hatályos rendelkezésein.
Nem világos, hogy a teljesítésigazolási szakértői szerv eljárására miért nem alkalmazható az a szabály, hogy a szakértő magánszakértői vélemény elkészítésére irányuló megbízást akkor fogadhat el, ha az a hatóságtól származó feladatainak ellátását nem akadályozza, s azzal nem összeférhetetlen. A teljesítésigazolási szakértői szerv sajnos megint csak a Fidesz találmánya.
Tisztelt Képviselőtársaim! Sorolhatnám még a problémákat és a hibákat a javaslattal kapcsolatban. Talán érdemes is lenne, hogyha az az alapvető probléma nem lenne vele, hogy megint centralizál, megint központosít, és megint egy eddig független, autonóm társaságot kíván állami felügyelet alá gyűrni. Innentől kezdve, tisztelt képviselőtársaim, teljesen mindegy, hogy a javaslat még milyen, egyébként adott esetben előremutató rendelkezéseket tartalmaz. Emiatt tökéletesen elfogadhatatlan, és biztos, hogy nem fogjuk támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
