DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon vártuk ezt a javaslatot az igazságügyi szakértőkről, ennél már csak egy korrekt egyeztetést vártunk volna jobban, és ezzel nemcsak mi, parlamenti frakciók vagyunk így, hanem a szakma is. Államtitkár úr elmondta, hogy nagyon sok javaslatot beépítettek. Igen, néhányat megtaláltam jómagam is, de valójában érdemben nem folytattak tudtommal egy olyan egyeztetést, aminek eredményeképp legalább a szakma egy részének vagy legalábbis a többségének a támogatását sikerült volna elérni.
Miért baj ez? Azért baj, mert véleményünk szerint az igazságügyi szakértők jó része nem gazember. Attól függetlenül, hogy a médiában volt egy-két olyan eset, amivel kapcsolatosan valóban jómagamnak is kinyílt a bicska a zsebemben, és, hogy mondjam, a lehető legszigorúbb törvény után kiáltottam, amikor ezeket az ügyeket néztük. De elolvasva ezt a javaslatot, hát, itt egy kicsit a ló túloldalára esnek át. El is fogom mondani, hogy miért. És pont ezt lehetett volna egy korrekt, a frakciók szakpolitikusaival lefolytatott egyeztetéssel meggátolni. Hiszen nagyon jó lett volna, ha el tudjuk mondani azokat a szabályozási elveket a konkrét javaslatról még a beterjesztés előtt, és nem a társadalmi vagy a kamarai vita szakaszában, hanem amikor a területi kamarák véleménye beérkezett és elmondták jobbító szándékú véleményüket, még egy kört a frakciókkal futni. Persze tudom, hogy nem kétharmados a javaslat, de jó lenne ezt a gyakorlatot legalább ilyen fontos törvényeknél bevezetni. Való igaz, hogy jelen pillanatban azt láthattuk, hogy gyenge szabályok vonatkoznak az igazságügyi szakértőkre, és pénz nélküli kamarák próbálják igazgatni a szakmai dolgokat, ennélfogva valóban kialakulhattak olyan esetek, amelyek a sajtót is bejárhatták, és sok ember felháborodását okkal kiváltották. De hogy mért esnek át most a túloldalra ezzel a javaslattal? Itt nem arról van szó, hogy egy konkrét javaslatot letesznek, ami arra irányul, hogy szigorú szabályok mentén szűrjük ki azokat a szakértőket, akik adott esetben jó pénzért olyan szakvéleményeket írnak, amilyet az ügyfél elvár, vagy időben nem készítik el a szakvéleményeket, vagy mondjuk, régóta alkalmatlanok, csak nem volt, aki ezt kiszűrje. Ebben mi is partnerek lennénk. Arra sem vonatkozik a javaslat önmagában, vagy nem csupán arra vonatkozik, hogy hozzunk létre egy kamarát, aminek megvan a pénzügyi háttere, és az önszabályozást el tudja látni, ha meg gond van, akkor be lehet avatkozni.
(14.10)
Nem ez van a javaslatban. Itt egy vízfejű szabályozás kerül megalkotásra egy kormányzati abszolút kontrollal, egy parancsuralmi rendszerrel, ami tulajdonképpen már a köztestületi lét értelmét veszi el. Tehát itt önkormányzatról nem nagyon beszélhetünk, vagy ezen törvény alapján nem nagyon beszélhetünk arról, hogy a szakmai önkormányzatnak, önkormányzásnak a jogát a kamarák, illetve majd a jövőben az igazságügyi kamara megkapná.
Mire is gondolok konkrétan? Megszűnnek a területi kamarák, amit önök azzal indokolnak, hogy ezáltal majd egy központi rendszer lesz, aminek kvázi tagszervezeteiként vagy kirendeltségeiként működhetnek különböző területi egységek. De a kétszintű kamarai rendszer több okkal is bír, és akár az ügyvédi kamarának is annak, hogy megyei és országos kamara van, akár a fellebbezéseknél vagy akár az egymás szakmai kontrolljában is nagy szerepe van. Ennek a kiiktatása az igazságügyi szakértőknél egy szakmai szint kiiktatását is jelenti, ami sokszor veszélyes irányba tolja el a rendszert. Erre ki fogok térni a fellebbezések hiányánál. Kiskorúsítják is a kamarát, tulajdonképpen lenézik az önkormányzat szervét, ha szabad így fogalmazni, és ha szabad ezt még önkormányzatnak nevezni, hiszen például az elnök személyéhez is kormányzati jóváhagyás szükségeltetik, a főtitkárról nem is beszélve. Tehát nyilvánvalóan a nyomásgyakorlás teljesen egyértelmű, hogy ha nem azt választják meg elnöknek, akit a kormány akar, akkor nem fogja jóváhagyni. Ez minden, csak nem önkormányzat.
Az egyes kamarai tagokon, szakértőkön az adminisztratív teher - úgy gondolom, ezen javaslat alapján - extra módon, extrém mértékben növekedni fog. Persze bizonyos körben ez magyarázható lenne, de nemcsak az van, hogy a statisztikai adatszolgáltatás köre bővül, és több lépcsőben adminisztratív terheket telepítenek a szakértőkre, hanem ezeket irreális szankciókkal sújtják. Akár a kamarai tagságuk, illetve a nyilvántartásból való törlésüket is jelentheti, ha elmulasztanak bizonyos statisztikaiadatszolgáltatásokat, és sok esetben még az sem szerepel, hogy írásban figyelmeztetni kelljen őket, hogy ezt nem tették meg.
Arról nem is beszélve, hogy például a továbbképzés, értékelés területén, érdemi területeken rendeletek fogják kitölteni ezt az egyébként sem rövid javaslatot. Tehát nagyon sok részletszabályt nem tudhatunk - és ezek nagyon érdemi dolgok -, hogy ki fogja a képzést, a minőségbiztosítást pontosan megszervezni, illetve ki fogja ellátni ezeket a feladatokat, illetve lesz-e kapacitás ezt ellátni. Hiszen itt havi szinten százas nagyságrendben kell majd szakértőknek a többéves munkáját megítélni. Az sem mindegy, hogy ki lesz, aki a másik szakértőt megítéli. Bárándy Gergely valóban nagyon helyesen idézte az egyik anyagból, amit a kamarák juttattak el, hogy ez sokszor konkurenciaharcokhoz vezethet, főleg olyan területeken, ahol kevés szakértő van, mert nem mindenhol van több száz szakértő. Olyan területeken bizony azzal is járhat, hogy a konkurencia kikapcsolása lehet egy ilyen értékelésnek az eredménye. Persze, ne feltételezzük a legrosszabbat, de ne is adjuk meg a lehetőséget, hogy ez így legyen.
Önmagában a háromfokú értékelést is ide lehet számítani. Annak még lenne értelme, hogy valakit alkalmatlanná minősítenek, de itt én sem látom, a szakmai érvek engem meggyőztek, hogy egy háromfokú rendszer - kiválóan alkalmas, alkalmas, illetve alkalmatlan -, nem tudom, hogy hol fogja betölteni a szerepét. Egyéb jogkövetkezményeket nem fűznek hozzá, tehát aki kiválóan alkalmas vagy aki csak alkalmas, akkor lesz egy ilyen hierarchia, illetve mi fogja eldönteni? Ahogy a törvényből megismerhettük, tulajdonképpen a jóindulat dönti el, hogy ki lesz kiválóan alkalmas és alkalmas. Szerintem a nagy szakadék a közt van, hogy valaki alkalmatlan vagy alkalmas a feladatára. Az alkalmatlan, visszaélésszerű szakvéleményt adó embereket kellene kiszűrni, legyenek azok akár egy ideig, mondjuk, megbecsültek, de lehet, hogy a pénz látványára, különösen a sok pénz látványára elérzékenyülnek. Nos, ezekben az esetekben sem kellene elérzékenyülni, amikor az ő státuszukról kell dönteni.
De továbbmenve, az egyfokú eljárás, ami tulajdonképpen a területi kamarák megszüntetésével jár, azt eredményezi, hogy nem lehet a kamara döntéseit, ez benne is van több helyen, egyrészt az értékelésnél, a szakértők értékelésénél, de úgy általában a kamara határozatainál is, hogy nem lehet megfellebbezni ezeket a döntéseket. Bírósághoz lehet fordulni, de a bírósághoz fordulásnak nincs halasztó hatálya. Ez azért elég brutális dolog, hogy valakit, mondjuk, alkalmatlanná nyilvánítanak vagy kizárnak, vagy egyébként más kamarai határozatokkal szemben nem lehet fellebbezést benyújtani, és a bírósághoz fordulásnak nincsen halasztó hatálya. Ez itt egy kicsit a lónak a túloldalára esés, és lehet, hogy ha a bíróság nem dönt kellően gyorsan, akkor valakit akár egy belső konfliktus vagy nem feltétlenül csak az alkalmatlansága miatt parkolópályára lehet tenni, meg lehet fosztani a szakmájától úgy, hogy még fellebbezni sem tud. És ahogy mondtam, a bírósági igénye után nincsen halasztó hatálya annak.
Aztán a kamarai költségátalány kérdése is egy elég érdekes dolog. Én itt azt látom, amit a végrehajtói kamaránál anno eljátszottak, ott bevezették szintén a költségátalányt, kvázi feltőkésítendő annak idején a végrehajtói kamarát. Aztán ezt nem szüntették meg - annak idején ezt csak átmeneti jelleggel vezették be -, és utána ebből milliárdosra duzzadt a kamara vagyona. Ebben az esetben is ezt jó lenne elkerülni, tehát természetesen egy kiszámítható, működőképes rendszert kellene létrehozni, viszont a vagyonok felhalmozódását is meg kellene gátolni. Főleg úgy, hogy ezt egyébként azokból a pénzekből, vagy a szakértői véleményekre tevődik rá ez az összeg, de hogy ezt miért kell a szakértőnek elutalnia úgy, hogy ő is megkapja ezt a pénzt, és utána továbbutalja a kamarának, egyszerűbb lenne ezt közvetlenül, ha már így akarják, akkor a kamara számára átutalni, nem a szakértőket ezzel terhelni. Ez is egy szerintem átgondolatlan dolog; illetve nem tudom, hogy mennyi lesz az összege a kamarai költségátalánynak.
Aztán én örülök, hogy a magánszakértői vélemény bekerült a javaslatba. Itt arra kellene figyelni - és én a javaslatban azért ezt látom, hogy erre törekedtek -, hogy egy magánszakértői véleménynek, ha abban bárki elfogult véleményt ad, ugyanolyan szankciója legyen, mint mondjuk, egy kirendelés alapján elkészült szakvéleménynek; akkor ennek igenis van értelme, hiszen tere kell hogy legyen, igen, a magánszakértői véleménynek, amikor valaki megbízásra elkészít egy ilyen véleményt, viszont az, hogy ez korrekt legyen és pártatlan, azt mindenképpen biztosítani kell.
Azt már elmondtam, hogy a kamara döntései ellen nincs helye fellebbezésnek. Ez egy abszurd szabályozás, ez a 63. §-ban is megjelenik, és ugyanúgy a tagság felfüggesztésénél a 69. §-ban önök azt iktatják be, hogy ha valaki ellen közvádas szándékos bűncselekmény miatt emel vádat az ügyész, akkor már automatikusan felfüggesztésre kerül. Ez mondjuk, akár egy ittas járművezetés is lehet, és sorolhatnék még egy csomó olyan esetet, aminek a körében ez azért egy eltúlzott dolog, és ameddig az eljárás tart, Magyarországon a büntetőeljárások hosszú évekig eltarthatnak, ez sokkal súlyosabb szankció lehet, mint egy kizárás a kamarából, mondjuk, adott esetben egy enyhébb, egyébként nem a közmegbízatásával összefüggésben lévő bűncselekmény esetén. Tehát ezt jó lenne újragondolni.
(Mirkóczki Ádámot a jegyzői székben
Hiszékeny Dezső váltja fel.)
Hiszékeny Dezső váltja fel.)
A kisebbségi jogok gyakorlásának a lehetőségét nagyon nehézkessé teszik. A küldöttgyűlésen például a jogszabálysértő határozat ellen a tagok egyharmada fordulhat bírósághoz. Ez brutális dolog - ha jogszabálysértő határozat van, akkor minek a tagok egyharmada? Tulajdonképpen ez nagyon nehézzé teszi. Ennél már csak az az érdekesebb szabályozás, hogy a küldöttgyűlés mint legfőbb döntéshozó szerv kétharmaddal tudja az elnökség határozatát hatályon kívül helyezni - egyébként a kétharmad egyéb esetekben csak az alapszabály módosításához kell -, és még így sem írhatja fölül az elnökség határozatát, hanem új eljárásra vagy új határozat meghozatalára szólíthatja fel az elnökséget.
(14.20)
Ezt kétharmadhoz kötni a legfőbb döntéshozó szerv esetében, és úgy, hogy felül sem írhatja, megint egy brutális centralizmus, főleg úgy, ahogy mondtam, hogy az elnökség jóváhagyásához a miniszter rábólintása kell.
Abszurd dolog, hogy a szakértők lakcíme nyilvános lesz. Ez apróságnak tűnik, de hogy próbálják önök a függetlenséget, illetve mondjuk, egy komoly büntetőügyben a szakértő biztonságérzetét garantálni, ha bármikor a vádlott ügyvéde vagy akár magának a vádlottnak a népes famíliája hajnali négy órakor bekopoghat, és megkérdezheti a szakértőt, hogy hát hogy gondolta, kedves szakértő úr. Az rendben van, hogy az irodájának címe legyen nyilvános, de a lakcímét nyilvánosságra hozni, ezt nem is értem. Akinek az agyából ez kiugrott, az nem tudta, hogy miről beszél, mit ír le, de az nagyobb baj, hogy senki nem gondolta végig a minisztériumban, amikor ezt elolvasták.
A főtitkár személyénél nagyon erős szerintem, hogy nemcsak a jogász végzettséget, de nyolc év közigazgatási gyakorlatot és abból öt év vezetői gyakorlatot várnak el. Persze, miniszteri jóváhagyás kell az ő kinevezéséhez is. Ez nagyon úgy tűnik, mintha megint ki lenne írva valakire, engedtessék meg. (Dr. Schiffer András: Á, dehogy!) Ráadásul a főtitkárnak olyan jogokat adnak, hogy az ő jóváhagyása kell az elnökségnek és a küldöttgyűlésnek minden olyan döntéséhez, amely a gazdálkodást érinti. Minden döntésre rá lehet mondani, hogy bizony, gazdálkodási vonzatai is vannak.
Elnök úr, egy perc hosszabbítást kérhetek még? (Az elnök igent int.) Köszönöm. Mindjárt a végére érek.
A fegyelmi eljárásban sincs jogorvoslat. Ezt már elmondtam. Ez is elég méltatlan eseteket generálhat.
A végén még szeretném elmondani, hogy az a szabályozás is teljesen érthetetlen, hogy az új kamarának, amit most önök konstruálnak, nem lehet tisztségviselője, nem indulhat el a választáson az, aki a régi területi vagy országos kamarában már egyszer újraválasztott tisztségviselőként van jelen. Ez azt jelenti, hogy önök nemcsak az egyes szakértők tevékenységével nincsenek megelégedve, hanem le akarják fejezni az eddigi rendszert. Ehhez viszont indokokat várnánk. Indokokat várnánk, mert ez így leírva azt jelenti, hogy önök nem azt mondom, hogy egész generációváltást akarnak, mivel lehet, hogy olyan időseknek a behozatalát elfogadnák, akik eddig ott voltak, csak nem voltak vezető tisztségviselők, ez ezt is jelentheti, de indokot nem látok rá. Az semmiképpen nem lehet magyarázat, amit itt elmondtak. Nyilvánvalóan ezért mondtam, hogy a javaslattal túllőnek a célokon, és ezekre mind módosító javaslatot is be fogunk nyújtani. Ezeknek az elfogadása esetén tudjuk mérlegelni, hogy egyáltalán a javaslatot elfogadásra méltónak tartjuk-e. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
