DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék még egy dolgot hozzátenni, és úgy tűnik, hogy az ellenzéki térfélen is a törvényjavaslat irányába hol kisebb vagy nagyobb ellenérzések megfogalmazódtak, annak ellenére, hogy azt látjuk, hogy a területet szabályozni kell, és ahogy elmondtam, nagyon vártuk, hogy ez a javaslat idekerüljön az Országgyűlés asztalára. Nincs ez máshogy egyébként a szakmával se, de én a 17. §-t szeretném a jegyzőkönyv kedvéért is idézni, hogy pontosan mik a mi problémáink az értékeléssel kapcsolatosan, a szakértők értékelésével kapcsolatosan, többek közt ezzel is.
A (2) bekezdés arról szól, hogy - és ugye, megismételném, hogy azt nem tudjuk, hogy pontosan a szempontrendszernek vagy az értékelésnek az a része, hogy kik fogják ezt elvégezni, ez még rendeletekben lesz szabályozva, de - a céljai tekintetében annyit lefektet a javaslat, hogy a munkájának az elfogulatlan megítélése - mármint az igazságügyi szakértő munkájának az értékeléséről beszélünk, ez még rendben is van -, a teljesítményét befolyásoló ismeretek, képességek és személyiségjegyek feltárása; én ezt már megint csak kiskorúsításnak érzem.
(14.40)
Ha valaki annyira alkalmatlan lenne erre a szakmára, és nemcsak arról van szó, hogy korrupttá vált vagy nem tartja az időkkel a lépést, akkor ennek gyakorlatilag ki kellett volna derülnie akkor, amikor a megbízását kapja. „Az értékelést megalapozó vizsgálatnak fel kell tárnia”, s itt nagyon sok pontot megfogalmaznak. Én egyet megint csak kiemelnék, az f) pontot: „Az igazságügyi szakértő a rávonatkozó továbbképzési követelményeknek eleget tett-e.” Ez még rendben van, hiszen egy továbbképzésen az ember részt vesz, leigazolja, aláírja, lehet, hogy valamilyen vizsgát is tesz. Azt megint csak nem látjuk, hogy ez pontosan milyen továbbképzés lesz, de a kormányrendeletekből ez nyilván majd kiderül. S itt jön az érdekes félmondat: „valamint azok eredményeit a szakmai tevékenységébe megfelelően integrálta-e”.
Arról van szó, hogy a minisztérium egy képzést szervez, azt nem tudjuk, ki által és hogyan, és ha ezen a képzésen megjelenik az igazságügyi szakértő, aki aláírásával igazolja, hogy ott volt, akár levizsgázik belőle, ez rendben van, de ha azokat az ismereteket nem integrálja a jövőben az ő szakvéleményeibe, akkor egy alkalmatlan minősítést kaphat, és elvesztheti a munkáját, illetve az igazságügyi szakértői névjegyzékben való szereplését. Ez azt jelenti, hogy ami el fog hangzani egy olyan képzésen, amiről most nem tudjuk, hogy ki által, és nem tudjuk, hogy milyen módon kerül majd megszervezésre, de ami ott elhangzik, azt az összes szakértőnek dogmaként be kell építenie a jövőben a munkájába.
Szerintem ez azért problematikus - és azzal a következménnyel jár, ahogy mondtam, hogy alkalmatlanná minősíthetik -, mert azzal a következménnyel jár, hogy tulajdonképpen a szakmai vita is megszűnhet, hiszen ha valaki nem tartja magát ahhoz, ami egy jövőben megszervezett képzésen elhangzik, akkor megütheti a bokáját. S ki tudja, hogy ami ott elhangzik, az egyébként szakmailag száz százalékig egyértelmű-e, a nemzetközi sztenderdeknek minden esetben megfelel-e. Ki fogja lekontrollálni azt, hogy ami elhangzik, mondjuk, egy minisztériumi képzésen, azt kvázi dogmaként alkalmazhatóvá lehet-e tenni a jövőben? Ez nekem egy kicsit a kommunizmus évtizedeit hozza vissza, hogy amit elmondanak a központban, ahhoz akkor is tartania kell magát a szakértőnek, ha egyébként az már meghaladott, vagy az új tudományos ismeretek tükrében már teljesen másfelé mutat a tudomány, és gyakorlatilag úgy, hogy ez csak egy képzés, és nem egy olyan iránymutatás, szakmai levél vagy egy bármilyen olyan hivatalosnak tekinthető dokumentum, amit meg lehet újítani, amit felül lehet vizsgálni, amire hivatkozni lehet, hanem csak egy valaki által megtartott képzés.
Ezek miatt tartom átgondolatlannak a javaslatot, és ezek miatt kellett volna a szakmát is jobban belevonni, és nemcsak három nap határidőt adni, hogy a javaslataikat fogalmazzák meg, hanem valóban egy párbeszéddel és egy valódi szakmai konszenzussal idehozni ezt a javaslatot. Nagyon sajnálom, hogy ez nem sikerült. Államtitkár úr, még itt az idő, s amíg elfogadásra nem kerül a javaslat, ezt még megtehetjük. Kevesebbet ártunk, ha esetleg később fogadjuk el, mint ha ilyen hibák benne maradnak, és a jövőben hibás elvek vagy egy oktatás hibás anyaga dogmaként kell hogy beépüljön a szakértők munkájába. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
