DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2014-ben nagyon határozottan fogalmazta meg azt az alapelvet, amely azóta is zsinórmértékként kíséri végig a jogalkotási munkát, miszerint vissza kell nyerni az állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett hitét. Az igazságügyi szakértők aktív, bizonyos szempontból meghatározó szereplői az igazságszolgáltatásnak.
A szakértőnek mint bizonyítási eszköznek a napjainkban ismert és elfogadott formája a XIX. század második felében alakult ki. Az intézmény létrejöttét alapvetően két tényező segítette elő. Egyrészt a természettudományok fejlődése és ezzel együtt a tudományágak differenciálódása, másrészt a szabad bizonyítási rendszer uralkodóvá válása az eljárási jogszabályokban. Ezek a körülmények és az egyéb bizonyítási eszközök, így különösen a tanúk jelentőségének felértékelődése odavezetett, hogy eme bizonyítási eszköz igénybevételére igen gyakran kerül sor az igazságügyi eljárásokban.
A polgári perek nagy százaléka minősül úgynevezett szakértői pernek, ami azt jelenti, hogy alapvetően szakkérdés alapján dönthetők el a jogviták. A szakértői közreműködésnek nagy jelentősége van a büntető- és szabálysértési ügyekben is.
Az eljárási kódexek nagyon hasonló meghatározásokat tartalmaznak arra nézve, hogy mikor kerülhet sor szakértő igénybevételére. A ma irányadó felfogás szerint a szakértő a bíróság, a közjegyző, az ügyészség vagy más hatóság hiányzó szakértelmét pótolja, de nem nyilváníthat véleményt jogi szakkérdésekben, és még részleteiben sem veheti át a bíróságok ítélkező funkcióját.
A hatályos jogunkban két törvény, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény és az Igazságügyi Szakértői Kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény tartalmazza az igazságügyi szakértőkre vonatkozó joganyagot. Ezeken túl az igazságügyi szakértők tevékenységére, illetve a velük kapcsolatos hatósági eljárásokra számos végrehajtási jogszabály vonatkozik.
A kettősség az Igazságügyi Szakértői Kamara felépítésében is megfigyelhető. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara - röviden a MISZK - és a területi kamarák az önkormányzatiság elvén alapuló, az igazságügyi szakértők érdekeit képviselő köztestületek. (Dr. Bárándy Gergely: Voltak!) Jelenleg nyolc területi kamara működik, ezek alkotják a MISZK-et. Az egyes szakértők a területi kamarák tagjai, ugyanakkor az igazságügyi szakértők ágazati érdekképviseleti szerve végső soron a MISZK.
A szerteágazó és sajnos helyenként inkoherens jogszabályi háttér, a kamarai rendszer kettőssége és működési nehézségei, valamint az utóbbi években nagyobb sajtónyilvánosságot kapott bírósági eljárások kapcsán kialakult kedvezőtlen közvélekedés megrendítette az igazságügyi szakértők működésébe és ezen keresztül az azokban az ügyekben eljáró bíróságok ítélkezésébe vetett bizalmat. Emellett a gyakorlat számos további anomáliát is észlelt, és ezeket jelezte az Igazságügyi Minisztériumnak. Példának lehet felhozni azt, hogy a kirendelő szervek hiányolták a megfelelő minőségbiztosítási rendszer meglétét, enélkül ugyanis csupán másik szakértő kirendelése útján lehetett tartalmi szempontból megítélni az eljárásban igazságügyi szakértői szakvéleményt adó szakértő eljárását. Ez pedig természetesen sem az eljárási gazdaságossági alapelvekkel, sem a jogkereső közönség érdekeivel nem egyezik. Tapasztalatok szerint a kétszintű kamarai rendszer nem tudja eredményesen betölteni a jogszabályban rendelt funkcióját. Az igazságügyi szakértők részéről megfogalmazott elvárással ellentétben a kamara részéről módszertani levelek kidolgozására és kibocsátására elenyészően kevés terület esetén került sor.
Az etikai eljárások tekintetében sem jár el a kamara kellő gyorsasággal és szigorral az etikai vétséget elkövető igazságügyi szakértőkkel szemben, holott ezt rajta kívül más szerv nem képes biztosítani.
Az igazságügyi szakértők névjegyzékét vezető Igazságügyi Minisztériumhoz az elmúlt kétéves időszakban is egyre gyakrabban érkeztek olyan jelzések, melyekben a felek, ügyfelek vagy éppen a kirendelő hatóságok és bíróságok az igazságügyi szakértővel szemben szankciók alkalmazását sürgették. Ugyanakkor az Igazságügyi Minisztériumnak csupán a névjegyzék vezetésével kapcsolatos adminisztratív intézkedések állnak a rendelkezésére. A tartalmilag etikai eljárás kezdeményezésére vonatkozó megkereséseket szintén a kamarának továbbította intézkedésre, többnyire eredménytelenül. Mindezek arra indították az Igazságügyi Minisztériumot, hogy az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos joganyag átfogó vizsgálatát követően új törvényben fektesse le az igazságügyi szakértőkre vonatkozó joganyag alapjait.
Az igazságügyi tárca a szakértői működéssel összefüggésben 2014 őszén olyan problématérképet készített, amely nagyban támaszkodott a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának és az alapvető jogok biztosának jelentésére, valamint a saját és külső szakértők tapasztalataira is. Az új törvény megalkotása során a tárca célja az volt, hogy az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos új szabályozás a korábbinál jobban felhasználható szakvélemények készítésével hatékonyabb, gyorsabb és színvonalasabb szakértői működést lehetővé téve szavatolja azt, hogy az eljáró igazságügyi szakértők hozzájáruljanak az igazságszolgáltatás eredményesebb működéséhez.
A törvény tervezete a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara közreműködésével készült el, véleményezésében az igazságügyi szakértők is aktívan részt vettek. A tervezetet széles körben egyeztettük, amelynek során nagyszámú javaslat érkezett. Az új igazságügyi szakértői törvény az észlelt problémák kezelése és a jogalkotói célok elérése érdekében számos tekintetben a hatályos törvény előírásait meghaladó rendelkezéseket tartalmaz. Az igazságügyi szakértőkkel, valamint működésükkel kapcsolatos legfontosabb újítások a következők.
A szakértővé válás feltételeinek kisebb módosításával elérhetővé válik az a cél, hogy az igazságügyi szakértőként tevékenykedni kívánó szakemberek az igazságügyi szakértői esküjük letételekor már rendelkezzenek mindazon jogi és egyéb tudással, amely a jogilag is kellően megalapozott igazságügyi szakértői működés feltétele. A törvényjavaslat a szakértővé válás feltételévé teszi bizonyos ideig vagy ügyszám elintézéséig a szakértőjelölti működést. Ez szakterülettől függően 1-3 évig szakértőjelölti időt vagy 50 ügyet jelent. Ebben a minőségében a jelölt tapasztalt igazságügyi szakértő mellett tevékenykedve elsajátíthatja a jogszerű igazságügyi szakértői működés gyakorlatát. Továbbá új elemként említhető az, hogy az igazságügyi szakértő a működéséhez szükséges minimális jogi tudást biztosító oktatást és az elsajátított ismeretekkel kapcsolatos számonkérést előzetesen, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe kerülést megelőzően lesz köteles teljesíteni.
A törvényjavaslat életre hív egy minőségbiztosítási rendszert, amelyen keresztül a kamara hatékonyabban ellenőrizheti tagjai szakmai működését. A minőségbiztosítás rendes elemeként megjelenő ötéves felülvizsgálati szakaszok biztosítják, hogy a kamara észszerű terhelés mellett a teljes szakértői gárda minősítését elvégezhesse az adott perióduson belül. Ezen túl a minőségbiztosítás rendkívüli elemeként biztosított az Igazságügyi Minisztérium mint névjegyzéket vezető hatóság azon joga, hogy a hozzá beérkező panaszokra reagálva indokolt esetben soron kívül kéri a kamarától az adott szakértő minősítési eljárásának lefolytatását.
(13.20)
A korábbi etikai eljárások helyett a törvényjavaslat, új alapokra helyezve az igazságügyi szakértők szakmai felelősségre vonását, bevezeti a fegyelmi eljárások rendszerét, kimondva annak legfontosabb garanciális szabályait. A fegyelmi eljárások bevezetésével ugyanakkor a jogalkotó nem kívánja korlátozni a kamarát abban, hogy a kisebb súlyú szakmai vétségek elkövetése esetére maga állapítson meg etikai szankciókat. Ugyanakkor a jogbiztonság elvével összhangban az etikai eljárások során is alkalmazni kell majd a fegyelmi eljárások tekintetében a törvényben lefektetett garanciális szabályokat.
A fegyelmi eljárásokhoz kapcsolódik, de külön figyelmet érdemel a bejelentő részvétele a fegyelmi eljárásokban. A törvényjavaslat e lehetőség megteremtésével kívánja biztosítani azt, hogy az igazságügyi szakértői eljárások kapcsán hátrányt elszenvedő személyek a fegyelmi eljárás kezdeményezése iránt a kamarához fordulhassanak, erre ugyanis a hatályos szabályok alapján nincs lehetőségük.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az így biztosított eljáráskezdeményezési jog nem lehet parttalan, és nem vezethet oda, hogy az egyébként szakmailag kifogástalanul eljáró igazságügyi szakértőn a csalódott pervesztes felek e joggal visszaélve álljanak bosszút. Emiatt a bejelentő köteles a fegyelmi eljárás kezdeményezésekor a kamara részére fegyelmi eljárási díjat fizetni.
A bürokráciacsökkentést hivatottak szavatolni a törvényjavaslat azon rendelkezései, amelyek az igazságügyi szakértők működésével kapcsolatos hatósági eljárásokat egyszerűsítik, valamint rövidebb határidőket írnak elő. A korrupció megelőzése érdekében a törvényjavaslat szerint az igazságügyi szakértők már nem csupán személy elleni erőszakos bűncselekmények észlelése esetén kötelesek a nyomozó hatóság felé a bejelentést megtenni, hanem korrupciós, valamint hivatali bűncselekmények általuk észlelt gyanúja esetén is.
Továbbá rendkívül fontos újítás, hogy az igazságügyi szakértők a működésükkel kapcsolatban ne-gyed-évente statisztikai adatszolgáltatást kötelesek teljesíteni a kamara felé. Az igazságügyi szakértők működésével kapcsolatos adatokat megfelelő feldolgozást követően a kamara a névjegyzéket vezető Igazságügyi Minisztériumnak továbbítja kérelemre. Ily módon a szakértőkkel kapcsolatos jogalkotási kérdésekben a jövőben jobban érvényesülhetnek gyakorlati tapasztalatok és trendek.
Ezentúl a törvényjavaslat az Igazságügyi Szakértői Kamara már részletezett működési nehézségei orvoslására számos további újítást tartalmaz, nevezetesen a korábbi kétszintű kamarai rendszert hatékonyabban, átláthatóbban működő, egységes Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara váltja fel. Ez egy kétlépcsős folyamat eredményeként valósul meg, amelynek első szakaszaként a jelenleg működő nyolc területi kamara beolvad a jelenlegi MISZK-be, majd az így létrejövő egységes MISZK-et a törvény erejénél fogva felváltja az új kamara. E folyamat véghezvitelének biztosítása érdekében a területi és országos kamara jelenlegi vezetése ügyvivő státuszban az új tisztviselők megválasztásáig közreműködik az átalakításban. A törvényjavaslat garanciális okból a korábbinál jóval részletesebben taglalja a kamara szerveit, azok feladatának meghatározásával egyetemben.
Szigorodnak a törvényességi felügyeletre vonatkozó szabályok, amelyek elősegítik a jogbiztonságot. Hatékonyabbá válik a mulasztás esetén szükséges fellépés, ugyanakkor gyorsabbá válik a jogorvoslat is, mivel a törvényjavaslat a kamara szerveivel kapcsolatos jogorvoslati kérelmek elbírálására a nemperes eljárási szabályokat rendeli alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok az Igazságügyi Szakértői Kamara működésével, annak feladataival kapcsolatban felmerült költségek fedezetére nem rendeltek konkrét forrásokat, így a kamarai működést végigkísérte a forráshiány, valamint ebből adódóan jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének a hiánya is.
E helyzet megoldására, valamint arra tekintettel, hogy a törvényjavaslat a minőségbiztosítással kapcsolatban további jelentős feladatokat ró a kamarára, bevezetésre kerül a bírósági végrehajtói rendszer mintájára a kamarai költségátalány. A kamarai költségátalány alacsony összegű díját az igazságügyi szakértő kirendelését kezdeményező eljárási szereplő köteles megfizetni, mely a kamara bevételét képezi. Ily módon szavatolható, hogy a minőségbiztosítással kapcsolatos előírások az igazságügyi szakértői működés minőségét ténylegesen javító rendelkezésekként tudnak érvényesülni.
Ezzel a felsorolással pusztán példákat igyekeztem kiragadni az önök számára a törvényjavaslat által bevezetni kívánt újításokból. Bízom benne, hogy a törvényjavaslattal megvalósítani kívánt szabályozás jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az igazságügyi szakértői működésben részt vevő személyek és szervek tevékenységükkel ki tudják vívni a jogkereső állampolgárok elismerését. Reményeink szerint a szakmailag megalapozott és a jogszabályokat nem csupán betű szerint, hanem szellemiségében is követő igazságügyi szakértők, valamint a működésében átlátható Igazságügyi Szakértői Kamara tevékenységükkel jelentősen hozzájárulhatnak az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítéséhez. Ajánlom ezért a törvényjavaslatot a tisztelt képviselőtársaim figyelmébe, kérve ahhoz támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
