MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Már többször beszélgettünk, vitatkoztunk itt a Ház falai között és a mezőgazdasági bizottsági ülésen is, hogy mégis mi lehet az oka annak, hogy a magyar vidék - az önök kommunikációjával ellentétben - bizony nem fejlődik, sőt inkább csak visszafelé lépeget.
Alapvetően három eszköze van a mindenkori kormányoknak arra vonatkozóan, hogy a magyar agrárium és a vidék ügyeibe beleszóljon: a birtokpolitika, a támogatáspolitika és az a jogszabályi környezet, amit kialakít az éppen regnáló kormány. Sokszor és sok példával alátámasztottuk már azt, hogy mindhárom területen csúfos bukásra állnak, és a Jobbiknak az a határozott véleménye, hogy mind a birtokpolitika, mind a támogatáspolitika és mind a jogszabályi környezet bizony abba az irányba mutat, hogy a magyar vidéket egyfajta másodlagos területnek tekinti a kormány, ahonnan legfőképpen az erőforrásokat csak átcsoportosítja, nem pedig - ahogy ígérte és ahogy szavakban ma is kommunikálja - fejleszti ezt a területet.
Itt egyébként nemcsak ez a három kiemelt terület, amit meg szoktunk említeni, hanem akár a mezőgazdasági innováció, a kutatás-fejlesztés területe is, azt hiszem, hogy vesztese az elmúlt időszaknak.
Egy konkrét példával szeretném alátámasztani, ami egyébként pénteken jelent meg először a Magyar Nemzetben, majd a cikk folytatása a mai hírekben volt olvasható. Itt a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyét szeretném felvetni, úgy gondolom, hogy megér a történet annyit, hogy itt a parlament falai között is próbáljunk beszélni róla, és remélem, hogy az államtitkár úr fog is tudni érdemben választ adni erre a kérdésre. Ugye, ez az állami nonprofit kft., amely nemrégiben kénytelen volt visszaadni a nehezen megszerzett biominősítését, legalábbis a hírek erről szóltak, hogy bizony nem szerette volna visszaadni, de kénytelen volt. Majd talán államtitkár úr választ tud arra, hogy mi áll a háttérben.
A korábban végbement földbérleti pályázatok révén a 16 ezer hektár helyett most már csak 8 ezer hektáron gazdálkodik ez a kft., ugyanakkor úgy tudjuk, ez a területmennyiség is elegendő lenne ahhoz, hogy a saját takarmány-előállításának megfelelő mennyiségű takarmányt biztosítani legyen képes, azonban arra hivatkoznak, hogy az eszközpark nem áll rendelkezésre, ilyen módon mégsem képesek, ugyan a terület megvan, de így mégsem képesek ezt az állatállományt ellátni. És így a biominősítés is ugye bukott. Nagyjából 3000 szürke marhát, 1100 racka juhot és mangalicát, valamint közel 300 lovat tart a társaság. Saját elmondásuk szerint tehát még fűkaszájuk sincsen, és képtelenek a takarmányt betakarítani. A bérkaszálás pedig - és egyébként ezt el is tudom hinni - a közbeszerzési eljárások miatt olyan procedúra, hogy mire kiírnák a pályázatot és nyertest is hirdetnének, addigra eltelik fél év, és bizony már nincs mit kaszálni.
Az utóbbi években állandó vezetőváltások is borzolták itt a kedélyeket. Ezeket innen nehéz megítélni, hogy mennyire voltak szakmailag megalapozottak, de ismerve az önök politikáját, bizony ebben is lehetne azért kételkedni. Mindesetre mire kialakíthatta volna az új vezető a saját stratégiáját, addigra leváltották. És a biominősítés visszaadása ennek a fejetlenségnek is az eredménye.
Sőt, a társaság elbúcsúzhatott a legnagyobb megrendelőjétől is, a HiPP bébiételgyártó cégtől is, amely tőlük vásárolta a bioalapanyagot, és amely két évtizede áll egyébként beszállítói kapcsolatban ezzel a céggel. Többek között ennek az együttműködésnek is köszönhető, hogy a magyar szürke marha egyáltalán fennmaradt, hiszen a hortobágyi társaság a HiPP-pel együttműködve tudta ezt az állományt jelentősen bővíteni.
(15.00)
A HiPP Kft. nem mellesleg a szürke marha és Magyarország jó hírnevét is vitte szerte a világba, hiszen termékeik 85 százalékát exportálják, büszkén hangoztatva, hogy termékük bizony kis hazánkból származik. Ez a cég most kénytelen új beszállítókkal szerződni - talán itt is kereshetjük az állami motivációt, de erre talán majd az államtitkár úr választ tud adni -, új beszállítóktól fogja beszerezni azt az évi 40-50 tonna húst, amit eddig ezen cégtől szereztek be.
Hab a tortán az évi 240 millió forintos kiesés, amely szintén elég érzékenyen fogja érinteni a szervezetet, ennyit kapott volna ugyanis többlettámogatásként a biotakarmány termesztéséért. Ez a két említett tétel félmilliárd forint kiesést fog eredményezni.
És akkor jönne néhány kérdés, amire, remélem, választ kapok. E tények tekintetében felmerül a kérdés, hogy mi lesz a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. sorsa. Nem lát-e az államtitkár úr valami sanda szándékot a háttérben? Kinek, melyik kormányközeli havernak kellenek a hortobágyi földterületek? Vagy ki fogja ezek után a HiPP-nek beszállítani a szürkemarha-húst? Melyik kormányközeli vezér nézte ki a többlettámogatást? Mennyi vesztesége van valójában a magyar nemzetnek abból, hogy elvesztette ez a cég a biominősítést? És, államtitkár úr, marad a szokásos recept (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), azaz a veszteség mindig a közé, a profit meg mindig az önöké?
Ezekre várom az érdemi választ. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
