Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár látszólag válaszra nem számíthatok, kellőképpen elszánt vagyok a tekintetben, hogy a devizahitel-károsultak ügyét újra és újra a Parlament falai közé hozzam, hiszen megoldatlan ez a problémakör. Bár a kormányzat óriásplakátokon hirdette, hogy elszámoltatta a bankokat, és egy idézőjeles elszámolást hajtott végre, a statisztika makacs dolog. Ennek számai azt bizonyítják, hogy a nem teljesítő adósok aránya sajnálatos módon szépen lassan kúszik fel arra a szintre, mint ami az idézőjeles rendezés előtt tapasztalható volt.
Azt is tökéletesen látjuk, hogy bár 1-jével a kilakoltatási moratóriumot a Jobbik felszólítása ellenére nem volt hajlandó meghosszabbítani ez a kormányzat, a gesztusértékű és retorikai kiszólásai nem nyújtanak védelmet a kilakoltatás előtt álló magyar családok számára. Egészen elképesztő módon ott tartunk, hogy több családot engedne kilakoltatni most Magyarország kormánya, mint amennyit a bankok akarnak. Hiszen pontosan a bankok és pontosan a magyar végrehajtók egyik vezető testületének képviselője fejtette ki - idézőjelben -, hogy nem kell annyira aggódnunk szerintük, hiszen egy optimista becslés szerint, az ő részükről optimista ez a becslés, csak 600 kilakoltatásra kerülne sor idén. Magyarország kormánya a kvóták szerint ennél sokkal többre adott lehetőséget.
Mi azt mondjuk, hogy elképesztően magas ez a szám, nem lehet azt hagyni, hogy egy többezres kalapból vagy akár több tízezres kalapból több száz magyar család élete legyen veszélyben, és az ellehetetlenülés szélén álljanak úgy, hogy jobbára önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe. Amikor azt mondom, hogy jobbára, mindig hozzáteszünk egy félmondatot, miszerint példának okáért önkényes lakásfoglalókat nem kívánunk támogatni ebbéli tevékenységükben, tehát nem rájuk szeretnénk a kilakoltatási moratóriumot az idők végezetéig kiterjeszteni, hanem bizony azon jogkövető magyar állampolgárokra, akik banki, pénzintézeti praktikák, játszadozások folytán kerültek nagyon-nagyon nehéz helyzetbe. A kormányzat forintosítási akciója nem a felvétel napjának árfolyamán történt, ahogy ezt a Jobbik javasolta, hanem bizony oly módon, majdnem piaci árfolyamon, hogy több százmilliárd forintot a devizahitelesek pénzéből indokolatlanul jóváírtak a bankok számára.
Ehhez képest ma délelőtt egy olyan rövid vitaszerűséget kellett lefolytatnunk az egyik parlamenti bizottságban, ahol a magáncsőd került az érdeklődés homlokterébe mint a károsultakat segíteni hivatott intézmény. Itt is említettük azt, hogy elképesztő és szánalmas, hogy ennyi idő alatt mindösszesen egy-kétszáz embernek sikerült látszólag segíteni, mondjuk úgy, szerződést kötni velük ezen tárgykörben. S ahelyett, hogy a kormányzat belátná, hogy ez az amúgy kiválóan átalakítható intézmény ebben a formájában nem funkcionál, nem működik, egész egyszerűen egy határidő meghosszabbítása mentén tulajdonképpen a károsultakat tette felelőssé azért, hogy nem tudnak eléggé és eleget erről a rendszerről, nyilván azért nem jelentkeznek nagy számban.
(15.10)
Meg sem fordult a kormánypárti képviselők jó részének a fejében, hogy esetleg azért nem jelentkeznek a károsultak, mert az esetek döntő többségében az egy főre jutó, szabadon elkölthető jövedelem a jelenlegi magáncsődintézmény alapján kevesebb mint egy közmunkás havi bére, és bizony az adósrabszolgaságból ilyetén rabszolgaságba senki nem szeretne átkerülni, és nem teszik oda a saját fejüket a bitó alá. Éppen ezért elmondhatjuk azt, hogy át kell alakítani ezt a rendszert, a Jobbik nyomvonala mentén még most is át lehetne oly módon, hogy egyrészt egy ingyenesen kirendelt, jogvégzett családsegítő segítsen a károsultaknak közvetíteni a hitelező pénzintézet felé, tisztítsák meg együtt a pénzügyi szeméttől ezeket a szerződéseket, szerezzünk vissza minél több pénzt a károsultak számára. Másrészt pedig ingyenes átképzési programokkal ki kell nyitni a munkaerőpiacot azok számára, akik erre bármiféle hajlandóságot is mutatnak.
El kell hogy mondjuk ugyanakkor, bőven lenne még dolog; a Magyar Nemzeti Bank és alapítványai körüli titkosítási visszatetsző játszadozással, amit a kormányzat folytat, több száz milliárd forintot tüntet el, amit ott a függöny mögött akar majd elkölteni, vagy jó célokra vagy rossz dolgokra. Nem fogjuk megtudni, hiszen letitkosítják ezeket. Azért vannak erős feltételezéseink, hogy nemcsak a tisztesség útján fognak járni azok, akik elköltik - de mit is? A deviza-hitel-károsultak pénzét. Hiszen ez a haszon, ami közpénz, egyértelműen a hitelkárosultak úgynevezett rendezésének az átváltásából ered, egy realizált árfolyamnyereség, amely pénzösszeget a Jobbik egy kártérítési alapba fogja helyezni, ha lehetősége lesz rá, és ebből fogjuk megsegíteni azokat, akiket vagy már kilakoltattak, vagy a családjukat szétszaggatták, vagy olyan lehetetlen helyzetbe hozták őket - még egyszer mondom: önhibájukon kívül kerültek lehetetlen helyzetbe -, amiből egy felelős és nemzeti kormányzásnak kutya kötelessége lenne kisegíteni őket.
A Jobbik elszánt ez ügyben, és ha önökre várni kell, akkor majd mi fogjuk kormányon megvalósítani ezeket a nélkülözhetetlen lépéseket. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
