DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó néhányszor bíráltam már azokat a jogszabály-módosításokat, amelyekben az elektronikus ügyintézés bővül Magyarországon. Nyilván nem azért, mert maga a bővülés rossz vagy problémás lenne, hanem az ezzel járó problémák nincsenek megfelelően megoldva nagyon sok szinten. Ez rengeteg problémát okoz Magyarországon mind az ügyvédeknél, mind akár a bíráknál, mind pedig a lakosságnál.
Azt gondolom, hogy nyilván haladni kell a korral, és ahhoz képest, amikor még 15 évvel ezelőtt kizárólag papír alapon történt az ügyintézés a bíróságon, a közigazgatásban, hatalmas előrelépésről beszélhetünk. Már rengeteg mindent lehet elintézni elektronikus módon, és nyilván ezé a jövő. Tehát amikor arról beszélünk, hogy ez bővül, akkor annak elméletileg pozitívnak kell lennie, de figyelembe kell venni azt is, hogy mind a bíróságon, mind az ügyvédeknél, mind a magánszemélyeknél ez rengeteg problémát okoz, és bizony nagyon gyakran gyerekcipőben jár az, hogy ez egységesen rendszeresítve legyen Magyarországon. Ez sokszor pluszmunkaterhet jelent a bíróságokon, pluszmunkaterhet jelent az ügyvédeknek és a magánszemélyeknek is.
Tehát ezek azok a problémák, amelyek nehézzé teszik, azonban azt mondani, hogy nincs szükség az elektronikus eljárás bővítésére, nagyfokú felelőtlenség lenne. Ebben az esetben is azt gondoljuk, hogy igenis szükség van erre. Miért? Az államtitkár úr azzal kezdte a mondanivalóját, hogy milyen jelentős volt, amikor Magyarországon bevezették azt az ingyenes lehetőséget, hogy a cégjegyzékbe bepillantást nyerhettek ügyvédek, magánszemélyek, a cégjegyzék adatait megszerezhették, és ez nagyon fontos. A jogbiztonság, az üzleti biztonság miatt nagyon-nagyon fontos, hogy igenis tudjanak az emberek arról, hogy az a cég, akivel üzletet akarok kötni, vajon létezik-e, valóban ő-e az ügyvezetője, valóban az a személy jogosult-e arra, hogy szerződéseket írjon alá, szerződéseket kössön, hogy a cég ellen nem indult-e csődeljárás, felszámolási eljárás, megszűntnek nem nyilvánította-e a cégbíróság, nincs-e az adószáma felfüggesztve. Tehát számtalan olyan dolog van, amit tudni kell.
Azt nem lehet elvárni, hogy minden ember bemenjen egy cégbíróságra, mert adott esetben nagyon sok megyében előfordul az, hogy a cégbíróság száz kilométerre van az adott településtől, és oda bemenni akár busszal, vonattal, egy napot is igénybe venne, nem beszélve a pluszköltségekről. Tehát nagyon jó, hogy ezt a magyar állam megvalósította, és 2008 óta ezek az adatok elérhetők Magyarországon, minden cégadat elérhető egy közhiteles nyilvántartásban, és ezt bárki megtekintheti. Bizony, amikor az ember beüti a keresőbe, pillanat alatt megvan, egy percen belül mindent tud a cégről, ez egy óriási eredmény. Azt gondolom, hogy az elektronikus eljárásnak ezek a legfontosabb eredményei, amikor gyorsan, egyszerűen, mindenki számára elérhetően kapjuk meg azokat az információkat, amelyekre adott esetben szükségünk van.
Bizony egy olyan európai uniós irányelvről beszélünk most, amely előírja, hogy hasonlóan, ahogy ez már Magyarországon hála istennek csaknem tíz éve teljes mértékben kiépült, ne csak Magyarországra vonatkozzon, ne csak Magyarországon lehessen ebbe betekinteni, hanem az Európai Unió valamennyi tagállamában. Miért is van erre szükség? Azért, mert teljesen egyértelmű, hogy az Európai Unió létrejöttével és Magyarországnak az Európai Unióba történő belépésével sokkal sokoldalúbbakká váltak az üzleti kapcsolataink, nagyon gyakoriak a magyarországi és európai uniós cégek közötti együttműködések, szerződéskötések. Ebből is következik, hogy fontos az, hogy bizony a magyar állampolgárok is tisztában legyenek azzal, ha kötni akarnak egy szerződést valamilyen külföldi céggel, hogy az a cég egyáltalán létezik-e. Vagy egy Franciaországban, Spanyolországban bejegyzett cég nyilván tudni akarja, ha Magyarországon szerződik, hogy valóban létezik-e az a cég, valóban be van-e jegyezve, valóban olyan társasági formában működik-e. Ez az európai uniós irányelv ezt mondja ki, hogy ezt a lehetőséget meg kell adni, hogy ezt megismerjék. Az ebbe a rendszerbe való belépés nagyfokú jogbiztonságot, üzleti biztonságot ad.
Látjuk, 2017. június 8-tól az egész Európai Unión belül ennek a rendszernek ki kell épülnie. Ez azt jelenti, mint ahogy már többen elmondták, hogy a BRIS-rendszer, ez a cégjegyzékek összekapcsolására szolgáló rendszer lehetővé teszi, hogy egymás között a tagállamok polgárai be tudjanak tekinteni cégadatokba. Ez alapján mindenki fog kapni egy európai uniós azonosítót, az úgynevezett az EUID-t, amely azt fogja bizonyítani, hogy ez a cég az Európai Unióban bejegyzett cég, és ez alapján az EUID alapján mindenki azonnal utána nézni annak a cégnek. Nagyon fontos az, hogy bizonyos információk ingyenesen lesznek megszerezhetőek. Ilyen az, hogy a cég létezik-e, mi a cégneve, mi a cégformája, mi a cég székhelye, illetve ha nem a székhelye a központi ügyintézés helye, akkor a központi ügyintézés helye. Ezek az alapvető információk, amelyek mindenki számára elérhetőek lesznek, és ingyenesen lesznek elérhetők. A további céginformáció, vagy akár még az is, hogy milyen volt a költségvetési beszámolója, a számviteli beszámolója a cégnek, az pedig megtekinthető lesz megfelelő díjazás ellenében.
Nyilván az lenne a célszerű, ha mindenki ingyenesen hozzáférne a cégadatokhoz ugyanúgy, mint Magyarországon. Ez lenne a célszerű Európában, ez nagymértékben megkönnyítené az ilyen információk megismerését, de amennyiben az irányelv ilyen döntéseket tartalmaz, azt tudomásul kell venni. Reméljük, hogy ezek a költségek nem lesznek nagyok. Arra vonatkozóan azért van döntés, hogy ez nem lehet több, mint a ténylegesen felmerült költség.
Tehát azt gondolom, hogy ez a BRIS-rendszer, az EUID bevezetése mindenképpen Magyarországon is a jogbiztonságot, az üzleti biztonságot fogja erősíteni. Az e-Justice portál pedig egy nagyon fontos portál lesz, aminek az a lényege, hogy nem betöltik az adatokat egy központi, mondjuk, egy brüsszeli nyilvántartóba, hanem ez csak átjárhatóvá teszi a tagállamok között a cégbíróságok nyilvántartását.
Nagyon fontos az is, hogy a cégbíróságok is hozzá fognak férni ehhez a nyilvántartáshoz. A cégbíróságok ingyenesen fognak hozzáférni a nyilvántartáshoz, illetve az ott szolgáltatott adatokhoz, különösen akkor, ha Magyarországon van egy külföldi cégnek fióktelephelye, akkor nyilván meg fogja kapni, ha az anyacég ellen felszámolási eljárást vagy csődeljárást indítottak. Ezt egyébként korábban Magyarországon változásbejegyzési kérelmi eljárásban kellett volna ennek a cégnek megindítani, aminek vagy eleget tesz, vagy nem, nyilván még 30 napja van rá. Így viszont azonnal az ottani cégbíróság fogja jelezni ezen a rendszeren keresztül a magyarországi cégbíróságnak, hogy bizony az a csődeljárás, felszámolási eljárás megindult, és naprakészen tud a magyar üzleti partner információkat szerezni ezáltal, illetve a cégbíróság is ilyen információkat fog megtenni.
Van egy olyan része is ennek a törvényjavaslatnak, amely nem erre vonatkozik, behoz egy teljesen más paragrafust, ami nem erre a nyilvántartási rendszerre vonatkozik, hanem valóban a 2006. évi V. törvényt módosítja a székhelyáthelyezésre vonatkozóan. Azt gondolom, hogy valóban a jogbiztonságot növeli ez a törvényi módosítás is, hiszen ha egy cég ellen már például törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban vagy azt megelőző változásbejegyzési kérelem, és időközben a későbbiek során bead egy székhelyváltozás iránti módosítást, akkor az a bíróság bírálja el teljes egészében ezeket az ügyeket, aki korábban bírálta el a cég ügyeit. Így ő bírálja el azt is, hogy a székhelyváltozás jogszerű vagy nem, átvezethető-e vagy sem.
Tehát ezzel is egyet lehet érteni, viszont ezzel van egy probléma, mégpedig az, hogy jogdogmatikailag ez ütközik a törvénynek egy részével, mégpedig azzal, amely kimondja, hogy a székhely szerinti cégbíróság jár el minden ügyben. Márpedig - mivel deklaratív hatályú, nem pedig konstitutív - amikor már bejelenti a székhelyváltozást a cég, akkor automatikusan, az általános szabályok szerint az új székhelye szerint illetékes cégbíróságnak kellene eljárni, viszont ezt a cégbejegyzéssel kapcsolatos alapelvet keresztülírja ez a szakasz. Azt tartanám jónak, ha az alapszakaszt is módosítanánk, és erre vonatkozóan holnapi nap fogok beadni módosítást, amelynek az a lényege, hogy egy kivételt hozzunk be a 2006. évi V. törvény 35. §-ába. Mégpedig a 35. §-ba be kellene tenni azt a szöveget, hogy valóban valamennyi esetben a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság jár el, kivéve az e módosítás 6. §-ában megjelölt esetet. Tehát azt gondolom, hogy akkor fogjuk elvarrni ezt a szálat is, és akkor fogjuk megnyugtatóan, jogilag is megfelelően elfogadni ezt a törvényjavaslatot.
(21.20)
Az látszik a javaslatból, hogy mindenféleképpen előremutató, Magyarországon a jogbiztonságot és az üzleti kapcsolatok biztonságát erősíti még ezzel a 6. §-sal is. Mindezek alapján azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat előremutató és támogatható. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
