DR. GALAMBOS DÉNES,
DR. GALAMBOS DÉNES,
DR. GALAMBOS DÉNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Vezérszónoki felszólalásom jelentős részében az államtitkár úr által jelzett fogalmakat fogom én is használni, de abban a kontextusban, amit mondok, azt gondolom, nem fog ismétlésnek tűnni, bár kétségtelen, hogy azokat a szakmai kérdéseket, amiket államtitkár úr érintett, én is fogom döntően érinteni.
Magyarország versenyképességének javítása elemi érdekünk - azt gondolom, ez a megállapítás kezdésnek nem túlzás -, de a magyar gazdaság fejlődésének alapja is egyben. Éppen ezért a kormány 2016 októberében döntött a Nemzeti Versenyképességi Tanács felállításáról, amely 2017. március 23-án tartotta meg alakuló ülését. A grémium hat olyan területet jelölt meg, ahol fokozottan szükséges új kezdeményezésekkel előállni. Ezek pedig a cégalapítás, az építési engedélyek felülvizsgálata, az energiaellátás biztosítása, az adóadminisztráció, a kistulajdonosok védelme és a fizetésképtelenség.
Ez utóbbi esetkört érinti az előttünk fekvő, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/15066. számú törvényjavaslat. Nem nehéz belátni azon összefüggést, hogy a hazai vállalkozásokat finanszírozó pénzügyi intézmények akkor fogják a magyar gazdaságélénkítéshez megfizethető kamatkondíciókkal hitelezni a vállalkozói szektort, ha a dologi és egyéb hitelbiztosítékok érvényesíthetőségét a fizetésképtelenségi eljárások nem csökkentik, azokat nem lehetetlenítik el.
Éppen ezért a Nemzeti Versenyképességi Tanács olyan elvárásokat fogalmazott meg, hogy a felszámolási eljárásokban minél nagyobb legyen a hitelezők igényeinek megtérülése. Ennek egyik alapfeltétele pedig a felszámolási vagyon védelme. Államtitkár úr egyébként említette, hogy a felszámolói vagyon teljes körű összegyűjtése a felszámolói vagyon védelmének első lépéseként teendő és szükséges.
A tervezett módosítás megteremti a jogszabályok közötti összhangot, és azt célozza, hogy a felszámolás elrendelését követően rövid időn belül tartalmazza az ingatlannyilvántartás a tulajdon felszámolására vonatkozó információt. Ez azért fontos, mert ezt követően az adós volt vezetői nem idegeníthetik el jogellenesen az ingatlant, és harmadik személyek sem tudják azt a felszámolási eljárás megkerülésével megvenni.
A csődtörvény módosítása továbbá az adós volt vezetőinek a felszámoló számára történő irat- és vagyonátadási kötelezettségét pontosítja és kiegészíti. Szintén fontos intézkedésnek tartom, hogy a felszámolási eljárásokban meg kell akadályozni, illetve szankcionálni kell a jogellenes, a fedezetelvonó vagy a hitelezők érdekeit sértő egyéb tevékenységet. Továbbá eredményesebbé kell tenni azokat a pereket, amelyeket a csalárd módon eljáró volt vezetők, cégtulajdonosok ellen indítanak a megkárosított hitelezők, illetve felszámolók.
Ahogy államtitkár úr szintén jelezte, szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezek a módosítási javaslatok a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének ajánlásait, valamint a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja 2017. február 6-án elfogadott összefoglaló véleményét is tartalmazzák.
A törvényjavaslat az adós volt vezetőinek a hitelezők veszteségeiért történő helytállásával összefüggésben pontosítja az ilyen perek indításának és lefolytatásának szabályait is. A jelenlegi szabályozás ugyanis ellentmondásos volt, amit a joggyakorlat jogértelmezéssel nem tudott feloldani, ezért ezek a perek sok esetben sikertelenek voltak. A módosítás megtartja a kétlépcsős perindítást, azonban a jogalkalmazók javaslatára marasztalási pert csak a felszámolás lezárását követően lehet indítani 90 napon belül, hiszen a felszámolás lezárását követően derül ki, hogy melyik hitelező mely követelése nem térül meg, és ennek volt-e okozati összefüggése az adós volt vezetőinek felszámolási vagyon csökkenetésére irányuló korábbi intézkedéseivel.
Az előttünk fekvő javaslat a felszámolókra vonatkozó módosításokat is tartalmaz, amely a felszámolói névjegyzékre, a felszámoló bírságolására, a felszámolók hatósági ellenőrzésére, összességében a felszámolók tevékenységének átláthatóbbá tételére vonatkozó szabályokat ír elő.
A versenyképességünk szempontjából is döntő jelentőségű a bíróságok, a közjegyzők adminisztratív terheinek csökkentése, illetve az Országos Bírósági Hivatallal egyeztetett gyorsítása az eljárásoknak. Az előterjesztő figyelembe veszi, hogy az új polgári törvénykönyvvel, illetve annak 2016. évi LXXVII. törvénnyel történő módosításával összhangban szabályozni kell a zálogjogi bizományos, az alzálogjog jogosultja és az önálló zálogjog jogosultja igényérvényesítését a csődeljárásokban és a felszámolási eljárásokban.
A hatályos csődtörvény nem szabályozza, hogy a Ptk., ahogy említettem, a 2016. évi LXXVII. törvény módosításával a jogi személyek tekintetében lehetővé tett hitelbiztosítéki jogok jogosultjai érvényesíthetősége vált lehetővé a csődeljárásokban és a felszámolási eljárásokban, ami jelentős előrelépés. Hiszen a pénzügyi piacon kialakultak olyan ügyletek, pénzügyilízing-, faktoring-, repóügyletek, amelyeket a Ptk. módosításával szükséges volt kezelni és ezt beépíteni az előttünk fekvő törvényjavaslatba.
A javaslat értelmében az említett dologi hitelbiztosítékok jogosultjait a csődeljárásokban és a felszámolási eljárásokban úgynevezett biztosított hitelezőknek kell tekinteni, azaz privilegizált helyzetük van, ami a következőt jelenti. A csődeljárásban külön hitelezői osztályt képeznek, azaz ezen hitelezői osztály többségének szavazata nélkül nem jöhet létre csődegyezség. A felszámolási eljárásokban a biztosítékul lekötött vagyonból történő kielégítéskor kielégítési elsőbbséget élveznek.
(20.10)
Ezen hitelbiztosítékok jogosultjait ez a státusz akkor illeti meg, ha a jogszerző nyilatkozatukat bejegyeztették a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy az ingatlanra vonatkozó vételi jogukat bejegyeztették az ingatlannyilvántartásba. A publicitás követelménye elengedhetetlen a piaci forgalom szempontjai és az egyéb hitelezők méltányos érdekei miatt.
Meggyőződésem, hogy a Ptk. 2013. évi V. törvény 2014. március 15-én történt hatálybalépése után a 2016. július 1-jétől végrehajtott módosítás átvezetése a hitelbiztosítékok tekintetében jelentős előrelépést jelent, és lehetővé teszi - ahogy az induló gondolatban jeleztem - a bankok számára nagyobb körben történő hitelkihelyezéseknek a megfelelő biztosítását, és ennek célját szolgálja az előttünk fekvő törvényjavaslat is. Kérem annak megtárgyalását és támogatását, majd elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
