DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Új szempontokat szeretnék behozni a vitába. Érdeklődéssel hallgattam előttem felszólaló képviselőtársaimat, az ellenzéki oldalról elhangzott felvetéseknek is lehet alapjuk, de én egy teljesen más aspektusból, a felszámolási eljárások aspektusából készültem.
Bár való igaz, hogy az elmúlt időszakban a Quaestor-, a Buda-Cash-ügyek is rámutattak egy-két rendszerszintű problémára, amelyeket azért nem érezzük úgy, hogy ez a javaslat megoldana, de a felszámolások esetében régi, nagyon régi, azt kell mondjam, hogy a ’90-es évek elejére visszavezethető problémákkal néztünk szembe, és ezer olyan ügyet hallottam jómagam is, konkrét ügyeket, amelyek tömeges előfordulása túlmutat azon, hogy itt csak egy-egy hibáról, tévedésről vagy egy-egy visszaélésről beszélhetünk, hogy a felszámolások esetében sok esetben, bár nyilvánvalóan nem minden esetben, de sok esetben egyfajta maffiaszintű működés valósult meg, és ez nagyon hosszú időre visszatekintő, és gyakorlatilag komoly cégvagyonokat játszottak át haveroknak, komoly cégvagyonokat tüntettek el, vagy a hitelezőket kijátszva elérték azt, hogy úgy tűntek el ezek a vagyonok, hogy a hitelezők nem nagyon kaptak belőle semmit. Komoly ügyek, a sajtóban megjelent ügyek, komoly botrányok övezték ezeket a folyamatokat, egyébként ezek az ügyek a politikáig is elértek, és sok esetben nagyon komoly érdekegyezést lehetett a háttérben felfedezni. A forgatókönyv nagyjából mindig ugyanaz volt: meg kellett szerezni a felszámolói pozíciókat, ott egyébként sok esetben billegett már maga az eljárás is, tehát sokszor a kijelölés sem volt szabályos, vagy olyan cégek tudtak nagyon sokáig felszámolóként működni, amelyek esetében a feltételek megszűntek vagy nem álltak fenn, tehát nyilvánvalóan a bíróságoknak a cinkossága is belejátszott ebbe.
Hozzáteszem, hogy azért voltak olyan bírók, akiket elítéltek hasonló visszaélésekért, tehát volt olyan, aki megbukott, és mit ad isten, a felszámolók kijelölése során, nyilvánvalóan ez csak a jéghegy csúcsa, de akár azokat az eseteket is láthattuk, amikor nem lehetett már véka alá rejteni. Tehát a bíróságoknak a cinkossága is kellett sok esetben, kellettek olyan cégek, amelyek negatív értelemben tudták a dolgukat, és hogyha ebbe a hálóba, ebbe a maffiaszinten működő hálóba egy cég bekerült - a „besétált” túlzás lenne, hiszen nem arról volt szó, hogy valaki jó szándékból felszámolás alá került -, de voltak olyan esetek, amikor komoly cégvagyonnal rendelkező cégek kerültek felszámolás alá, és egyébként kielégíthető lett volna mindenki, de ez mégsem történt meg, hanem áron alul az elherdálása történt meg ezeknek a vagyonoknak, és úgy tűnt, hogy a politika ebbe kormányoktól függetlenül kisebb vagy nagyobb mértékben, könyékig, teljesen vagy csak csuklóig, de benne lehetett. Azt kell mondjam, hogy ez még egy jelentős feltárásra vár, és sajnálom egyébként, hogy csak ennyien, ilyen kevesen vagyunk jelen, de amikor ilyen fontos témákról van szó, azt kell mondjam, hogy ez megérné, csak a felszámolási eljárásoknak és a felszámolási maffiának a működése megérné azt, hogy egy nagyon jelentős vizsgálattal egy kormány tiszta vizet öntsön a pohárba, még úgy is, hogy bizonyos ügyek elévültek, és még úgy is, hogy nem minden esetben lehetne reparálni a kárt, de legalább tisztában lehetnénk azzal, hogy mik is történtek ebben az országban.
Aztán ehhez hozzájátszott az is, hogy sokszor olyan számlákat fizettek ki, a felszámoló olyan számlákat fizetett ki, amelyek nem voltak indokoltak, és lehetne sorolni, én most a praktikákra itt nem szeretnék több időt szentelni, de egyébként ha a teremben van, Gyüre Csaba képviselőtársam is meg tudná ezt erősíteni, és gyakorló ügyvédként ő is több olyan ügyet mondott, amely esetben felmerült az, hogy nem egy-egy visszaélésről volt szó, hanem rendszerszintűről, és sokszor - és sajnálom, hogy az MSZP nincs jelen - ezek a gyakorlatok nagyon sok esetben egyébként az MSZP-s kormányokhoz, a médiában is megjelenő módon köthetőek voltak. Az már sajnálatos, hogy szerintünk egyébként a Fidesz-kormányzat sem tett eleget ezeknek az ügyeknek a meggátolására, illetőleg akár a szocialista felelősöknek, akár politikus felelősöknek a korábbi gazdasági tevékenységük elszámoltatására.
És akkor jött az a helyzet, hogy egy kicsit megkavarták néhány éve a felszámolók piacát, amire azt lehet mondani, hogy ideje volt hozzányúlni, de ennél azért jelentősen - hogy mondjam? - hatékonyabban, és nem csak egyfajta stokinak az átadásaként kellett volna hozzányúlni, mert azt láthattuk, hogy egy jelentős, éves szinten egyébként 4-5 milliárdos piachoz úgy nyúltak hozzá, hogy átalakították a piacot, de sajnos a visszaéléseknek a gyanúja ugyanúgy körbelengte ezt az egész átalakítást, és az nem egy megoldás, hogy megváltozik gyakorlatilag kis túlzással az elkövetőknek a személyi köre, a valódi megoldás az lenne, hogy egy működőképes és átlátható rendszer jön létre.
A sajtóban olyan híreket olvashattunk, amikor megtörtént a „rendszerváltás” a felszámolói piacon, a 2014 februárjában kihirdetett pályázatról beszélünk, és akkor már a sajtóban és azóta is megjelentek azok a hírek, nehezen cáfolható hírek, hogy az új felszámolói névjegyzéknek a kialakítása nem volt a jogszabályoknak megfelelő, és azóta pereket is nyertek az érintettek a munkaügyi bíróságon. Hozzáteszem - hozzáteszem! -, hogy ebben az esetben azt megint csak aláhúznám, hogy lehet, sőt biztos vagyok benne, hogy azon cégek java része esetében, amelyek kikerültek a névjegyzékből, indokolt volt, hogy kikerültek, bár értettek a szakmájukhoz, de sok esetben azt visszaélésszerűen alkalmazták, és a saját meggazdagodásuk vagy a hozzájuk köthető érdekkörök meggazdagodása fontosabb volt, mint a jogszabályok betartása.
Én tehát nem azt mondom, hogy az átalakítás ne lett volna indokolt, hanem azt szeretném megindokolni, hogy ilyen formában miért volt visszaélésszerű.
Szóval, kevesebb hír volt, a sajtó nyilván kevesebb hírt adott erről, mint a trafikpályázatról, de nagyon sok hasonló elem vagy még azon is túlmutató elem megjelent, és gyakorlatilag a pályázat kiírása is olyan volt, hogy szubjektív, objektív pontokat lehetett adni a pályázatokra, és a 170 pontból csak 80-at lehetett kapni objektív érvek alapján, 90-et szubjektív módon ítéltek oda, ami eleve egy nehezen ellenőrizhető folyamat, ráadásul úgy, hogy 344 cég adta be a dokumentumait, amelyek közül 130 került be a névjegyzékbe, és ők egyébként 2021-ig végezhetik ezt a tevékenységet, hiszen hétévente kell új pályázatot kiírni.
Na most, a 130 nyertes pályázó közül 70 cég nem volt rajta az előző jegyzéken, önmagában még nem is ezzel lenne a baj, hogyha erre indokolt módon került volna sor, ahogy mondtam, az új szereplők közül viszont felsejlik, és a médiában is megjelent, hogy a fideszes érdekkörök elég erősen jelen voltak. És most tényleg nem sorolnám fel, hogy ki meg hogyan, például itt is a trafikpályázatokhoz hasonlóan, bár itt a szakértelem még jobban elvárható, mint egy trafik üzemeltetésénél, de például szépségápolással foglalkozó cég is megjelent hirtelen a felszámolói piacon, mit ad isten, és arról is voltak hírek, hogy a kikerült vállalkozásoktól próbáltak szakembereket szerezni az újonnan elnyert pozíciójú cégek.
Mit ad isten, a héttagú bizottságnál, amely pontozta, például olyan nevek, politikához alig köthető nevek jelentek meg, mint Seszták Miklós, Rétvári Bence, Szatmáry Kristóf, tehát ők bírálták el azokat a pályázatokat, és úgy, ahogy említettem, hogy a szubjektív pontozásnak a rendszere tulajdonképpen bármilyen szempont érvényesítését megengedte. Szóval, ők bírálták el, nem tudom, hogy a többi négy név akkor ezek alapján... - illetve feltételezni tudjuk, hogy hogyan alakult, hogyan állhatott össze ez a bizottság, és gyakorlatilag a sajtó szerint az utolsó hét helyre negyven pályázó is volt, ott már sorsolni is kellett, hogy ki kapja meg ezeket, vagy ki kerülhessen be a névjegyzékbe.
(20.40)
És - most kapaszkodjanak meg, képviselőtársaim - a vesztes vállalkozások hiába kérték, nem tekinthették meg a szakmai értékelő lapokat. Tehát önmagában a nyilvánosság elég korlátozott volt, tehát nem lehetett látni, hogy milyen szempontrendszer alapján és kik kerülhettek be a névjegyzékbe. És hogy még jobb legyen a helyzet - és sejthették az elbírálók, hogy ebből bírósági ügy lehet -, mindenkinek visszaküldték a pályázatát, miután az eredményhirdetés megvolt. Tehát ha a bíróság elrendelne egy új pályázatot vagy újra átnézését a különböző pontozási szempontoknak, ezt nem lehet megtenni, mert nincsenek meg ezek a pályázatok, visszaküldték. Ez még egyébként a trafikpályázatok esetében sem történt meg. Úgyhogy azt kell gondolnunk, hogy annak idején, néhány éve (Dr. Gyüre Csaba: Az átláthatóság jegyében.) az átláthatóság jegyében ez jól ki lett találva.
Arról nem is beszélve, és erről is essen néhány szó, hogyha ez nem lenne elég, és a kormány kivételezni szeretne, akkor a „stratégiailag kiemelt jelentőségű” trükkel lehet a felszámolási eljárásokat is meghekkelni. Azt kell mondani, hogy egy stratégiailag kiemelt jelentőségű, és ebben az esetben a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. számolhatja fel, ez egy állami kft. Ez még hagyján, itt még azt mondhatnánk, hogy rendben van, de ami most következik, az elgondolkodtató - egyébként 2011-es törvénymódosításról beszélünk, ami behozta ezt az új szabályozást -: ebben az esetben mindenféle tájékoztatás megtagadható a felszámolási eljárásról, a vagyon nem nyilvános, hanem zártkörű pályázaton értékesíthető, és semmilyen kifogást nem lehet benyújtani ez ellen az állami felszámoló cég ellen. Tehát ebben az esetben gyakorlatilag teljesen kiszámíthatatlan és ráláthatatlan, hogy ki kapja meg a felszámolt vagyonelemeket, és elég egy kormányzati döntéssel kiemelt jelentőségűvé nyilvánítani egy céget, és utána - azt kell mondjam - a szabad rablás lehetőségei korlátlanok és nem is ellenőrizhetők.
Tehát itt tartunk, a felszámolási rendszert így „sikerült” megreformálni, ami a szocialista kormányok alatt még csak egy jogellenes visszaélési lehetőség volt, az sajnálatos módon most sok esetben törvénybe iktatva valósult meg az Orbán-kormányok alatt. És ezek után már nem is csoda, ha olyan szabályozást látunk ebben a javaslatban, hogy az eddigiektől eltérően, amely esetében a felszámolói névjegyzékbe nem lehetett felvenni olyan társaságot, amely köztartozással, adótartozással rendelkezik - ez rendben is van, azt mondhatjuk, hogy ezzel természetesen egy nehezen vitatható igény, jogi kategória jelent meg -, most ezt úgy próbálják módosítani, illetve valószínűleg fogják módosítani, hiszen nem kétharmados törvényről van szó, ha annak ellenére, ha van köztartozás, de ha részletfizetést vagy halasztást kapott a megfizetésére, akkor ugyanúgy felvehető a névjegyzékbe az a cég, amelynek köztartozása van. Aztán majd részletekben, gondolom, kifizeti, a 4-5 milliárdos piacból ráeső részből nyilvánvalóan telni fog arra is, hogy kifizesse ezeket a köztartozásokat. Mit ad isten, ezek a könnyítések is azután kerülnek be a törvénybe, hogy gyakorlatilag a Fideszközeli, gyaníthatóan javarészt a Fideszközeli cégeknek újraosztották ezt a piacot.
Úgyhogy ezt mindenképpen fontosnak tartottam elmondani, hogy sajnálatos módon nem alakult ki egy tisztább helyzet. Persze, annak lehet örülni, hogy kevesebb a felszámolás egyrészről, másrészről azért a magyar cégek száma is csökken, tehát ebben van egy ilyen tendencia is. Bár hozzáteszem, hogy ettől függetlenül is a cégek tudják, hogy a felszámolást jobb elkerülni, hiszen abban az esetben már semmi ráhatásuk nem lesz a vagyonelemek kiárusítására. Azt kell mondjam, hogy egy jó és korrekt rendszer létrehozása még előttünk áll, úgyhogy a csődgondokkal vagy a csődeljárási-törvényes gondokkal párhuzamosan a felszámolási eljárásokat is meg kell oldani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
