DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ,
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ,
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Látjuk ezt a módosító javaslatot, és persze azt is látjuk, hogy ez november 22-e óta, ha igaz, akkor egyeztetésre kint van a honlapon. Igaz, hogy a hatásvizsgálati lapot elfelejtették mellé tenni, amellett pedig nyilvánvalóan nem tudunk elmenni szó nélkül, hogy azóta, mióta kikerült a honlapra, számos módosítása volt még. Számos szövegszerű dolog került még bele ebbe a két törvényi rendelkezésbe, olyan módosuló szakaszok vagy annyi módosuló szakasz csatlakozott még a javaslathoz, hogy már rá sem lehetne ismerni egyébként a legelső szövegre. Ezek az átfogó módosítások egyébként nem szoktak sikerülni az Igazságügyi Minisztériumnak. Utaljunk csak itt vissza az önálló zálogjog kérdésére, valószínűleg ezzel az üggyel sem lesz ez másképpen.
A csődtörvény javítgatása valószínűleg egyébként nem fog tartós eredményt hozni. A mi álláspontunk egyébként eltér attól, amit a Fidesz vezérszónoka elmondott, a hatályba léptetésre nyitva hagyott két hónap nagy valószínűség szerint nem lesz elég. Tehát itt újra el kell mondjuk azt, hogy a gyorsaság meg az egyszerűség a főzésnél szempont, nem akkor, amikor esetleg a csődtörvény és a felszámolási törvény módosításával igyekeznek akár a hitelkihelyezéseket, akár a tőkepiaci alapokba való befektetéseket ösztönözni, és ezzel is beindítani a gazdaságot. Ezek így nem lesznek elegendőek, másfelől viszont a múltra nem megfelelően reflektál ez a kezdeményezés, illetve ez az előterjesztés.
Mit látunk itt? Az elmúlt időszakban láttuk a brókerbotrányokat, egymás után dőltek össze a cégek, először az DRB Bank, utána a Buda-Cash, utána a Quaestor dőlt össze, itt utalok vissza Galambos Dénes képviselőtársam vezérszónoki felszólalásra. A fedezetelvonásról, a csalárdan eljáró egyes résztvevőkről vagy akár tulajdonosokról lehetne itt beszélni. Ugye, én többször tettem le a parlament asztalára, a Gazdasági bizottságon sem jutott egyébként túl, mert önök erőből leszavazták, most ehhez a törvényhez is be fogjuk nyújtani módosító javaslatként, és kíváncsiak leszünk rá, hogy tényleg az-e a cél, amelyet önök itt meghatároztak. Merthogy, ami szerepel a törvény indoklásában, egyértelművé kell tenni, hogy mi kerül a csődvagyonba.
Mi úgy gondoljuk, hogy a csődvagyonba, illetve a felszámolási eljáráskor a vagyonba, mondjuk, egy cégcsoportnak a teljes vagyona bele kellene hogy tartozzon. Úgy gondolom, hogy ezt a 2015-ös év eleji eseményekből, illetve azt követően, ahogyan széthordták, és ahogyan önök engedték, hogy széthordják a Quaestornak a százmilliárdos vagyonát, ahogyan a Buda-Cashnek az egyes vagyonelemei bekerültek a felszámolási eljárásba, más vagyonelemei, például egyébként az alapkezelő, az valami - hogyan mondjam? - kifürkészhetetlen ok folytán egyébként nem került bele a felszámolási eljárásba; akkor mi úgy gondoljuk, hogy a törvény hatálya alapján nem mérlegelendő, hanem parancsoló szabállyal azt meg kell alkotni, illetve azt ki kell mondani, hogy amennyiben egy cégcsoport egy tagja ellen elkezdődik egy felszámolási eljárás, urambocsá, csődeljárást kezdeményez maga ellen, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha a cégcsoport összes cégének a vagyonára, akár a felszámolási eljárást le kelljen folytatni, vagy akár a csődeljárás kiterjedjen az összes cégre.
Mi úgy gondoljuk, hogy ez egyfelől segítene abban, hogy azt a tanulságot, amit levonhatunk a 2015-ös év elejéből, illetve az azt követő vagyonszéthordásból, azt megfelelően kezelné, nem pedig eltakarná azokat a hibákat, amik akkor keletkeztek. Sőt, ennél tovább is megyünk, hogyha véletlenül akár a felszámoló, akár a csődbiztos nem megfelelően, hanem csalárdul jár el, akkor ne csak a felelősségbiztosítás legyen az, amelyik esetlegesen kielégítést nyújthat azoknak, akik ennek a kárvallottjai, legyen itt szó egyébként akár a magyar államról, akár kisbefektetőkről, hanem bizony a csalárdul eljáró, tehát direkt rosszhiszeműen eljáró bármilyen közreműködőről, akár a felszámolóról, akár az államnak a cégéről, bárkiről legyen szó, annak a vagyonát is kelljen akkor bevonni ebbe a körbe, méghozzá azért, hogy kielégítést nyerhessenek a hitelezők.
Itt azt látjuk, hogy önök nemhogy kiszélesítenék ezt a kört, ahogyan azt többször kértük, és ami nem feltétlenül csak a mi kérésünk, hanem amit láttunk az elmúlt két évben, és ami ezeknek a következménye volt, abból önök nem a tanulságot vonták le, hanem azt nézték meg, hogy hol lehet ebből valójában hasznot húzni. És sajnos azt kell hogy lássuk, hogy a brókerbotrányok károsultjai esetében, hogy nem kaphatták meg a pénzüket, az egy dolog, de hogy ezt most a törvényi gyakorlat szintjére akarjuk emelni, az talán még rosszabb dolog. Önök ezt tanulták belőle, nem azt, hogy ezt hogyan lehet megoldani.
Azt látjuk ugye, hogy nem tartozik majd bele a felszámolás alá vett, illetve a csőd alá vett vagyonba európai uniós, más nemzetközi forrás, elszámolási kötelezettséggel átvett pénzeszköz, abból finanszírozott befektetések. Ezt akkor meg kell kérdeznünk: a Jeremie-programból sem? Ott van mindig a legnagyobb kockázat, a startup vállalkozásokat 70 százalékkal a magyar tőkealapok azok, amelyek támogatnak, akkor azok sem tartoznak bele? Tehát akkor most mindenkinek odaadnak valamennyi pénzt, az nyilvánvalóan majd nem tartozik bele a felszámolásba vagy a csődeljárásba, azokat vissza lehet majd vonni, és akkor nyilvánvalóan a hitelezők megint ott maradnak hoppon.
De hogy önök mennyire nem tanultak a 2015-ös brókerbotrányokból, ugye, kikerül a csődvagyon köréből a tulajdonosi részesedést megtestesítő befektetés, valamint lízingszerződés, hitelszerződésből, pénzkölcsön nyújtásából, kockázati tőke vagy más kockázatmegosztási eszközök nyújtásából származó, támogatott harmadik személlyel szemben fennálló követelés, magyarán mondva: kötvény, óvadék, illetve, mondjuk, a váltó, tehát bármilyen olyan értékpapír, ami önmagában meg is tudja testesíteni a jogcímet, és meg tudja testesíteni magát az összeget is, a tartozásnak az összegét. Na, ez kikerül belőle. Önök ezt tanulták meg a Quaestor-ügyből: hogyan lehet ezeket a vagyonokat úgy kimenekíteni, hogy ennek a megfelelő törvényi háttere is meglegyen.
Mi ezért pontosan ennek az ellentettjét kínáljuk majd önöknek, és kérem, hogy azokat a módosító javaslatokat tudjuk egyszer már érdemben megtárgyalni, azokat a módosító javaslatokat hozzuk ide a Ház elé. Ha nem teljesen tökéletesek az önök kénye-kedvének, akkor nyújtsanak be hozzá módosító javaslatot, ne pedig az legyen, hogy vita nélkül fogják magukat, és egyszerűen leszavazzák abban a bizottságban, amelyikbe éppen beutalják. Ha csak az a baj, hogy ezt mi nyújtottuk be, akkor kérem, vegyék a nevükre. Valaki írja oda a fideszesek közül a nevét, úgysem a kormány szokott lenni az előterjesztő, ebben az esetben kivételesen az, ezért nem akarok igazságtalan lenni, vegye valaki a nevére, és akkor mi is biztosan támogatni fogjuk, hogyha ki tudjuk szélesíteni azt a vagyont, amit be lehet vonni egy felszámolási vagy egy csődeljárás alá.
(20.20)
S mi úgy gondoljuk, hogy ezzel egyébként, azon kívül, hogy levonjuk a tanulságot a 2015 téli eseményekből, amikor összedőlt három nagy pénzügyi szolgáltató, több száz milliárd forintnyi kárt okozva több tízezer embernek, ami azóta is a levegőben van - a mai napig senki nem tudja, hogy hol van a Quaestor vagyona, a mai napig nem folytatták le a felszámolási eljárást a Buda-Cash vagyonára, a DRB-nél pedig, mondjuk, a banki elszámoltatási törvény alapján, akiknek a DRB-nél volt devizahitelük, a mai napig nem sikerült, hogy rendezzék a kölcsönüket, mert a DRB vagyona bevonásra került a felszámolási eljárásba. Ez a vagyonelem bekerült, de a Buda-Cash vagyonkezelője nem került bele, mert abban voltak az Opimus részvények, ezt csak halkan mondom mellé. Ezért mondjuk azt: ebből is tanulni kell.
Másfelől azért befejeződhetne egy magyarországi össznépi játék, hogy ha van valakiknek két cége, akkor az egyikben nyilván a költségei vannak, a másikban a bevételei vannak. Úgy gondoljuk, normális nemzetgazdasági célt is tudna hordozni magában az a javaslat, az a két javaslat, amit mi letettünk az asztalra. Az egyik a cégeket vonná össze ebben a tekintetben, a másik pedig azt mondaná, hogy aki ebben csalárdul jár el, segédkezik a csalárdul eljárt tulajdonosnak - mert egyedül, ismerjük a jogszabályokat Galambos képviselőtársammal, a tulajdonos nem tudná megtenni, de ha véletlenül ebben segítségére lenne valaki, csalárdul járnának el -, akkor annak a vagyonát is vonjuk be. Az első, kérem szépen, a hitelező védelme legyen. Ez a törvényjavaslat ezt nem szolgálja.
Mi be fogjuk nyújtani a módosításokat, bízom benne, hogy ezt tudják önök támogatni. Így mi ezt nem tudjuk támogatni, ahogyan önök ide elénk tették, mert nem tanultak abból, amin az elmúlt időszakban végigment sok tízezer ember. Köszönöm a megtisztelő figyelmet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
