DR. GULYÁS GERGELY
DR. GULYÁS GERGELY
DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy az általánosan gerjesztett hisztéria ellenére egy igen egyszerű törvényjavaslatról van szó, ezért megnyugtatásul már előre közlöm, hogy nem fogom a 30 percet maradéktalanul kihasználni. (Zaj. - Közbekiáltások az ellenzéki padsorokból, köztük: Szégyelld magad!) Ez a törvény ugyanis egy átláthatósági törvény, semmi mást nem érvényesít, mint azt az elvet, amelyet egyébként a magyar alkotmány és különösen a mindenkori ellenzéki pártok érvényesíteni kívánnak és számonkérnek. Azt szeretnénk, hogy úgy, ahogy a közpénzek esetén közérdekű adatnak minősül minden olyan adat, amely az állami költségek kifizetésével, költségvetési támogatással kapcsolatos, ugyanígy nyilvános adat lenne az is, hogy a civil szervezetek milyen támogatásokat kapnak külföldről.
Ha valaki több mint 7,2 millió forint támogatást kap, ez a pénzmosásról szóló törvényben meghatározott összeg kétszerese, akkor ehhez egy kötelezettség társulna, a bírósági regisztráció kötelezettségét jelentené valamennyi érintett szervezet számára egy évben egyszer. Ezen túlmenően ez semmilyen megbélyegzést nem jelent, ez egy tény rögzítését jelenti. Aki úgy gondolja, hogy pozitívum az, ha egy szervezet külföldről érkező támogatást érdemel ki, akkor ez egy pozitív tény, ha valaki ezt negatívumnak tartja, akkor negatívumként minősítheti. A véleménynyilvánítás általános szabadságával élve minősíthető, hogy ki honnan, kitől, miért kap támogatást. A magyar közélet vitáiban az elmúlt években sokszor találkoztunk azzal, hogy egyesek másokat azzal vádolnak, hogy Oroszországból kapnak támogatásokat. Tudunk arról, a beszámolók egy részéből ez egyébként valóban kiderül, hogy ki milyen külföldi támogatásokat kap, és hozzáteszem, hogy az elmúlt évek vitái közepette igenis volt és lehet annak jelentősége az átláthatóság szempontjából, hogy ki kitől, miért és milyen támogatásokat kap. De mindenki az ebből adódó következtetéseket saját maga levonhatja. Az az elv, amit érvényesíteni kívánunk, kizárólag egy átláthatósági elv, az, hogy ezeket az adatokat nem lehet eltitkolni.
A támogatási szabályokkal kapcsolatban szeretném rögzíteni, hogy a magyar közélet értelmetlen vitái közé tartozik annak a kérdésnek a feszegetése, hogy ma ezek az adatok megismerhetőek-e vagy sem. Ugyanis a jogszabályok egyértelműen rögzítik, hogy mi ismerhető meg és mi nem. Ezért érdemes ezt tisztán jogi kérdésként kezelni. Aki ma kettős könyvvitelre kötelezett, ott valamennyi támogatást külön fel kell tüntetni, tehát a kettős könyvvitelre kötelezett társadalmi szervezetek esetén valamennyi támogató a beszámolóból megismerhető. A kettős könyvvitelre nem kötelezett társadalmi szervezetek esetén ilyen részletes nyilvánosságra hozatali kötelezettség nincs. Tehát ennek hiányában nem igaz az az állítás, hogy valamennyi támogató ismert lenne. Hozzáteszem egyébként, hogy ez csak azt erősíti meg, hogy aki ma is kettős könyvvitelre kötelezett, annak semmilyen többletinformáció biztosítását ez a jogszabály nem írja elő, a bírósági regisztrációt jelenti.
Szeretném azt is egyértelművé tenni, hogy ez a javaslat semmilyen értelemben nem követ orosz mintát, semmilyen szankcióval a külföldi támogatás nem jár, nem tartjuk semmilyen értelemben sem követendőnek Oroszországnak a civil szervezetekkel összefüggésben folytatott gyakorlatát, ahogy egyébként az állami és társadalmi berendezkedését sem. A világban még sok hasonló törvény van. Sokan hivatkoztak már az amerikai FARA-törvényre. Kétségkívül igaz, hogy az amerikai FARA-törvénynek a szervezetekre vonatkozóan megállapított hatálya csak a lobbiszervezetekre terjed ki. Hozzáteszem, hogy egyébként azok, akik a törvényjavaslatok kapcsán rendszeresen kifejtik kritikus vagy támogató véleményüket, alighanem a törvényhozásban lobbitevékenységet folytatnak. De ott viszont ez szigorú korlátozásokkal és szankciókkal jár. A magyar törvény ilyet nem ismer, a magyar törvény semmilyen formában nem minősíti azt a tényt, hogy valaki külföldről kap támogatást, ezt bárki akár elismerésnek is tekintheti, ez a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik, de azt a tényt viszont, hogy valaki külföldről támogatott szervezetként vesz részt magyar politikai és közéleti vitákban, igenis nyilvánosságra kell hozni.
Hozzáteszem: ez nem csupán a mi véleményünk, hanem az Európai Unióban is ez a kérdés napirenden van. Azt látjuk, hogy az elmúlt hónapokban is történtek a törvényjavaslat szempontjából említésre méltó események. Például az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottsága március 27-én vitatta meg azt a javaslatot, amelyet egy német néppárti európai parlamenti képviselő, Markus Pieper terjesztett elő. Az előterjesztés arról szól, hogy az Európai Unió csökkentse a finanszírozását az olyan civil szervezeteknek, amelyek olyan célok érdekében kampányolnak, amelyek ellentétesek az Európai Unió alapvető értékeivel. Emellett az európai parlamenti képviselők az ilyen szervezetek esetében a jelenleginél nagyobb átláthatóság biztosítását is szükségesnek tartanák.
A baloldali és a liberális támogatású európai parlamenti javaslat arra kötelezné a civil szervezeteket, agytrösztöket és a szakmai szervezeteket, hogy hozzák nyilvánosságra az Európai Unió átláthatósági nyilvántartásában, hogy kik a pénzügyi támogatóik. De ha az egyes tagállami gyakorlatot nézzük, akkor is azt mondhatjuk, hogy például a cataniai főügyész vizsgálat megnyitását javasolta a migránsokat segítő civil szervezetek ellen, a migránsokat ugyanis a legközelebbi kikötőbe kellene visszavinni, azaz az észak-afrikai partokra, de ehelyett az említett civilek a főügyész véleménye szerint őket Olaszországba viszik.
A Frontexnek, az Európai Unió közös határvédelmi szervének, melynek megerősítését minden politikai erő politikai véleménykülönbségekre való tekintet nélkül fontosnak tartja, a decemberi jelentése szerint egyes, a Földközi-tengeren tevékenykedő jótékonysági szervezetek tevékenysége aggályos, mivel bizonyíték van rá - idézem tovább a Frontex jelentését -, hogy bűnözői körök közvetlenül az NGO-k hajójára csempésznek át migránsokat. A dokumentum szerint a migránsoknak előre megadták az útvonalat ahhoz, hogy ezen szervezetek hajóit hol találják meg egészen biztosan. Írországban egyébként 2009-ben fogadtak el törvényt az összes jótékonysági szervezet átláthatóságának javítása és a csalások megelőzése érdekében.
Az átláthatóság természetesen a pénzmosás elleni küzdelem szempontjából is fontos, de arra a pálfordulásra szeretném leginkább felhívni a figyelmet, amelyet e tekintetben az ellenzék mutat, hiszen a magyar Alaptörvény elfogadása során nagyon sok mindenről vitatkoztunk egymással, de senki nem vitatta azt, hogy a közpénzek átláthatósága, a közérdekű adatok megismerhetősége szempontjából az új Alaptörvény lényegesen szélesebb körű megismerhetőséget biztosít, és ezeknek az adatoknak végső soron a jogi úton való kikényszerítésére ad lehetőséget, mint a korábbi magyar alkotmány. Ezzel a lehetőséggel ma egyébként részben az érintett, külföldről is támogatott civil szervezetek is nagymértékben élnek, élvezik ennek áldásait. Egyetértünk abban, hogy az állam által biztosított támogatások nyilvánosak, közérdekű adatnak minősülnek. Ugyanígy természetesen, azokkal a szervezetekkel kapcsolatosan, akik állami támogatásból vagy akár közvetett állami támogatásból vesznek részt a magyar közéletben, ezek az adatok ismertek és egyébként a médiában széles körben tárgyaltak is. Ugyanígy az átláthatóság követelményének érvényesítése indokolt és célszerű a külföldről finanszírozott szervezetek esetében.
Szeretném azt is hangsúlyozni: éppen ezért mi semmilyen negatívumot nem látunk abban, ha valaki külföldről kap támogatást. A tény megismerhetősége átláthatósági kritérium. Aki az átláthatóságot támogatja, véleményünk szerint józan ésszel ennek a szabályozásnak nem mondhat ellent, de megbélyegzésről nincs szó. Megbélyegzés legfeljebb egy politikai vélemény lehet, és úgy látom, hogy az ellenzék körében van hajlam az ilyen jellegű megbélyegzésre vonatkozó politikai véleményekre.
(10.30)
Ez a véleménynyilvánítási szabadság része, de ez a törvény semmilyen megbélyegzést nem rögzít, ez egy tényt kíván csupán rögzíteni.
Azt is látjuk, hogy vannak olyan szervezetek, amelyeknél a különbségtétel indokolt, és az előterjesztett törvényjavaslatot mi valóban parlamenti vitára szántuk; nem gondoljuk azt, hogy a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat végleges formájának mindenben meg kell egyeznie az előterjesztéssel. Mi is indokoltnak tartjuk azt, hogy az Európai Unióból érkező pénzek tekintetében ne legyen különbség attól függően, hogy egyébként a támogatás költségvetési szerven, mármint magyar költségvetési szerven keresztül történik vagy költségvetési szervtől függetlenül történik, tehát az európai uniós pénzek egységes kezelése és - tekintettel arra, hogy az Európai Uniót nem a külpolitika részének tekintjük - akár a teljes mentesítés a törvény hatálya alól indokolt.
Szintén fölmerült az a kérdés, hogy nemzetiségi szervezetekre érdemes-e alkalmazni a törvényt, hangsúlyozva, hogy mi sérelmesnek ezt sem tartanánk, hiszen nem látunk semmilyen negatív megbélyegző jelleget, illetve szándékot a törvényjavaslat megfogalmazása, betűje mögött. Hozzátesszük, hogy miután nemzetiségi szervezetnél a létéből, jellegéből adódóan természetes a külföldről jövő támogatás, ezért megfontolásra érdemesnek tartjuk azt az egyébként a nemzetiségek bizottsága által is szóban már megfogalmazott javaslatot, hogy mentesítsük őket is ebből a körből. És van egy vita, amely egyébként a kormánypártokon belül sem egy eldöntött vita, hogy a karitatív szervezeteknél bármilyen kivételre szükség van-e. Általánosságban azonban a kivételekkel kapcsolatos véleményünk az, hogy miután nincsen semmilyen negatívum, csupán a tény rögzítésének szándéka a törvényjavaslat mögött, ezért azt az érvet, hogy bármilyen megbélyegzés miatt kellene bárkit mentesíteni ez alól a kötelezettség alól, a magunk részéről nem fogadjuk el.
Szeretném azt hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat szankciót kizárólag csak a regisztráció elmulasztása esetén tartalmaz, tehát nem igaz az az állítás, hogy bármilyen negatív jogkövetkezmény fűződne a külföldi támogatáshoz. Hozzáteszem, ez a magyar alkotmánnyal nem is állna összhangban.
Végül azt is szeretném egyértelművé tenni, hogy természetesen a napi politikai harcokat látva látjuk azt a hisztériát is, ami e törvényjavaslat kapcsán keletkezett. Vélhetően, ha a felsőoktatási törvény módosítására nem kerül sor, akkor erre a hisztériára sem kerül sor. Nekünk természetesen azzal sincsen különösebb bajunk, ha az ellenzék a politikájának lényegét az átláthatósággal, akár a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságával szembeni küzdelemben találja meg. Mindenki eldöntheti, hogy a választások előtti utolsó évben milyen politikai prioritásokat jelöl ki. Azt azonban kifejezetten visszautasítjuk, hogy egyes képviselők a saját frusztrációjukat a törvényjavaslat, illetve a törvényjavaslattal érintett szervezetek minősítésében élik ki.
Elsősorban az LMP járt ebben élen, szégyenteljes nyilatkozatot először az LMP képviselője tett, és még az sem enyhítő körülmény, hogy az LMP képviselője korábban a Fideszhez tartozott, sőt ezt külön is súlyosbító körülménynek tekintjük, hogy ezután tesz ilyen nyilatkozatokat. (Dr. Szél Bernadett közbeszólása.) Tehát úgy gondoljuk, hogy a sárga csillagokra és egyebekre való hivatkozás legfeljebb a Jobbik elnökének tegnap megfogalmazott, elmeorvosi vizsgálat szükségességét előíró javaslatának indokoltságát és a személyi kör kiterjesztését teszi indokolttá. (Derültség a kormánypártok soraiban.)
Tehát ilyen értelemben szeretném azt is egyértelművé tenni, hogy a legdurvább politikai vádak is minden javaslat kapcsán elhangozhatnak, de ez egy olyan neutrális törvény, amely valójában az átláthatóság elvén kívül semmilyen más elvet nem érvényesít, semmilyen megbélyegző következménnyel nem jár, és valószínűleg, akik ennek ellenére megbélyegzésről beszélnek, azok csupán azon szándékukat teszik a nyilvánosság előtt is megismerhetővé és elérhetővé, hogy ők egyébként a külföldi finanszírozást feltétlenül megbélyegzőnek tartják.
Még egyszer mondom, a véleménynyilvánítási szabadság körében bárki bármely pártból ilyen véleményt megfogalmazhat, ahogy ezzel ellentétesen az is megfogalmazható, hogy az a pozitívum, ha valaki képes arra, hogy külföldről kapjon támogatást, de a törvényjavaslatban mindezekről nincsen szó. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Tehát a törvényjavaslat kizárólag azt az egyetlenegy elvet érvényesíti, amely az átláthatóság szempontjából döntő. Ez pedig, hogy ki honnan kap támogatást. A következtetések levonására mindenkinek lehetősége van.
Természetesen azt sem vitattuk, hogy az elmúlt években, például a külső határvédelem kapcsán a cataniai főügyész által említett események a magyar határvédelem kapcsán is felmerülhettek. Igenis, voltak olyan civil szervezetek, amelyek Magyarország szuverenitásának, a magyar határvédelem képességének és egyáltalán Magyarország határainak és külső védelmi képességének a gyengítését tűzték ki célul.
Mi ezzel nem értünk egyet, de nem azért nem értünk egyet, mert ezek a szervezetek egyébként külföldről finanszírozottak, hanem mert ezt a tevékenységet károsnak tartjuk. Azt viszont fontosnak tartjuk, hogy minden egyes szervezet kapcsán a tevékenység esetén lehessen látni, hogy milyen motiváció állhat emögött, és igenis, azt is lehessen látni, hogy milyen finanszírozás áll emögött. De önök ezt nap mint nap civil szervezetekkel kapcsolatosan megteszik; amikor valaki akár közvetetten költségvetési pénzhez jut, akkor természetesen ezt önök vádként nap mint nap megfogalmazzák. A demokratikus közéletnek ezek a vádak részét képezhetik, de a jogalkotásnak nem. A jogalkotás feladata az, hogy azt a tényt rögzítse, hogy a lehető legnagyobb átláthatóság, a támogatások körének a megismerhetősége mindenki számára nyitott és elérhető legyen.
Ezért tehát, akik ezekkel a célokkal nem azonosulnak, azok ezt a törvényjavaslatot nem tudják támogatni. Akik viszont azonosulnak az átláthatóság céljával, azoknak kár ezt a törvényjavaslatot nem megszavazni; kár az, ha fölösleges hisztériát keltenek egy olyan törvényjavaslat kapcsán, ami a leírt betűnél többet egyébként nem jelent, és ami olyan elveket érvényesít, amelyet nap mint nap a kormánnyal szemben kérnek számon.
Éppen ezért arra kérem képviselőtársaimat, bár viszonylag kevés az illúzióm az elhangzott nyilatkozatok után, hogy konstruktív vitában legyenek kedvesek megvitatni a törvényjavaslatot. A jobbító szándékú, logikus és értelmes módosító javaslatokra egyébként nyitottak vagyunk, és azt reméljük, hogy ennek eredményeképpen egy olyan jogszabályt tudunk elfogadni, amely a politikai hisztéria elmúltával mindenki számára látható módon a magyar közélet teljes átláthatóságát fogja szolgálni, ami az eddig elhangzottak szerint egyébként közös célunk lenne. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
