IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Folytatva ennek a minősíthetetlen javaslatnak a képviselőtársaim által megkezdett boncolását, felmerül a kérdés, hogy a szabályozás hatálya miért nem terjed ki a szervezetek bizonyos típusaira, például a vallási tevékenységet végző szervezetekre, a sportegyesületekre vagy éppen a nonprofit gazdasági társaságokra. Ha ugyanis komolyan vesszük, hogy a javaslat nem akarja sérteni az egyesülési szabadságot és a civil szervezetek autonómiáját, akkor ez így súlyosan diszkriminatív.
A különbségtételnek egy cseppnyi tárgyilagosan és észszerűen indokolható alapja sincsen. A terrorizmus finanszírozásának megnehezítésével kapcsolatos, a javaslat indokolásában szereplő érvelés ráadásul azt is sajátos fénybe helyezi, hogy az Európában ma egyedül komoly fenyegetést jelentő iszlám fundamentalista gyökerű terrorizmus külföldi finanszírozásának legfontosabb alapját éppen bizonyos radikális vallási szervezetek adják. Hol van ilyenkor a miniszterelnök úr, aki a hétvégén még arról értekezett apokaliptikus, közrádióbeli interjújában, hogy ha a magyar emberek biztonságáról van szó, akkor nincs pardon?
A civil szervezetekhez hasonlóan közhasznúsági nyilvántartásba vehető és tagjaik részére a nyereséget tovább nem osztó nonprofit gazdasági társaságok kihagyását pedig azért fájlaljuk különösen, mert így kimaradna a listázásból például a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft., ismertebb nevén az Alapjogokért Központ is, ami a CÖF-höz hasonlóan lényegében mindent megtestesít, amit ez a hazug törvényjavaslat az úgynevezett külföldről támogatott szervezetek terhére ró. A különbség csak annyi, hogy ők valóban a civilség és a szakmaiság leple alatt és valóban pusztán szócsőként működnek, és mint ilyenek, a közösségi célok érvényesítése helyett nettó kormánypropagandát folytatnak.
(12.40)
Na, ezeket kellene mielőbb feketelistáznia inkább a javaslatnak! Valószínűleg nem elvi oka van, viszont szintén érdemi probléma, hogy a politikai pártok is kimaradnak a feketelistázásból. Ennek oka vélhetően az, hogy párt külföldi államtól, szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől eleve nem fogadhat el hozzájárulást, csakhogy a javaslat szerinti bejelentésköteles juttatások sokkal tágabb kört jelentenek, mint a párttörvény által tiltott közvetlen vagyoni hozzájárulás. Ha például előkerülne egy orosz bank, amelyik hitelt nyújt valamelyik magyar politikai pártnak, akkor az nem alapozná meg a „külföldről támogatott szervezet” minősítést, míg egy egyesület vagy egy alapítvány hitelfelvétele ugyanezen banktól igen. Nem kellene a javaslatnak legalább önmagával koherensnek lennie?
Az utolsó, elsőre rejtélyesnek tűnő kivétel a javaslatban azokra az egyesületekre és alapítványokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek civil szervezetnek. Vélhetően itt a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokra, közönséges nevükön pártalapítványokra szabták a javaslatot. Ezek az alapítványok ugyan jellemzően nem gyűjtenek magánszervezetektől adományt, hiszen éppen a kifejezetten nekik nyújtott költségvetési támogatás felhasználása és továbbadományozása a feladatuk. Ez alól viszont éppen az európai pártcsaládok hasonló alapítványaival való együttműködés jelent kivételt, ahogy ez a Fidesz Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványának példáján kiválóan bemutatható.
A pártalapítványi rendszer 2003-as létrehozása óta ugyanis a német kereszténydemokraták Konrad-Adenauer-Stiftungja rendszeres támogatója volt a fideszes pártalapítványnak, 2006 és 2012 között például éves átlagban 10 millió forint körüli összeggel, sőt a civil szervezetek nyilvántartásába feltöltött 2012-es beszámolóból még annyi pikáns konkrétum is kiderül, hogy 2012-ben egy 8,3 millió forintos támogatás részeként a kötcsei találkozó költségeit is részben a KAS állta. Micsoda cinizmus önöktől a nemzeti szuverenitás mindenhatóságáról értekezni a külföldi pénzből vett pogácsát majszolva!
Az egyszeri állampolgár teljesen összezavarodhat ennek hallatán. Most akkor vajon létezik jó külföldről jövő támogatás meg rossz külföldről jövő támogatás? A szuverenitást veszélyeztető, illetve ezt nem veszélyeztető támogatás? A jó külföldről jövő támogatást jó célra használó szervezet és a rossz külföldről érkező támogatást rossz célra használó szervezet? A válasz sajnos az, hogy igen, a kormány narratívájában ugyanis minden és annak az ellenkezője is elképzelhető, ahogy éppen aktuális érdekeik diktálják.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
