KISSNÉ KÖLES ERIKA
KISSNÉ KÖLES ERIKA
KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Spoštovani Predsednik, spoštovane gospe Poslanke in gospodje Poslanci, cenjeni Zbor!
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága az előttünk fekvő, Magyarország Kormánya által T/14967. számon benyújtott törvényjavaslat nemzetiségi napirendi pontként történő tárgyalását az alábbi indokokkal kérte: „Több nemzetiségi szervezet, egyesület és alapítvány részesül tevékenységéhez nyújtott, főként anyaországi támogatásban, amelynek éves mértéke elérheti a törvényjavaslatban rögzített határértéket. Ennek okán jelezték bizottságunk számára az országos nemzetiségi önkormányzatok, hogy az új törvény jogi hatálya kiterjedhet nemzetiségi szervezetekre is.”
Magyarország Alaptörvényének XXIX. cikke (1) bekezdése értelmében: „A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.” Az, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők, az Alaptörvény Nemzeti hitvallás részében is deklaráltan megjelenik.
A Magyarországon élő 13 őshonos nemzetiség léte alapvetően az általuk az elmúlt évtizedek során létrehozott és jól működő szervezetek, civil szervezetek munkájának is következménye. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. 3. § (1)-(4) bekezdései értelmében: „Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek. Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt.”
Élve a magyar törvények, az egyesülési jog nyújtotta lehetőségekkel, a magyarországi nemzetiségek civil nemzetiségi szövetségek, nemzetiségi egyesületek, nemzetiségi alapítványok, nemzetiségi önkormányzatok útján látnak el a nemzetiségek számára meghatározó feladatokat.
A nemzetiségek civil szervezeteinek létrehozását és működését a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény erősíti, benne a jogalkotó deklarálja a nemzetiségi egyesület létrehívását. A törvény 2. § 15. pontja definiálja a nemzetiségi egyesület fogalmát, amely szerint: „alapszabálya szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó szervezet a nemzetiségi egyesület”.
(12.00)
Ugyanezen törvény biztosít jogot arra is, hogy azokon a településeken, ahol egy adott nemzetiséghez tartozó személyek élnek, de a településen nem jött létre nemzetiségi önkormányzat, egyes, a nemzetiségi önkormányzatokat megillető jogosítványokkal élhetnek a településen székhellyel rendelkező nemzetiségi civil szervezetek.
A nemzetiségi szervezetek alapvető feladatai közé sorolhatók egyebek mellett: meghatározhatják helyi ünnepeiket, pályázatokat írhatnak ki, pályázatokon indulhatnak, ösztöndíjakat alapíthatnak, társulásokat hozhatnak létre, külföldi országok szervezeteivel és hazai társszervezetekkel, társadalmi közösségekkel köthetnek együttműködési megállapodást.
Nyilvánvaló tény, hogy a nemzetiségek civil szervezetei is lényeges szerepet viselnek a közvélemény formálásában, amint tény, hogy különösen és az anyaországgal rendelkező nemzetiségek esetében igaz, hogy külföldi forrásból jutnak működési költségekhez és egyéb közfeladatot, médiatevékenységet folytató vagy köznevelési és kulturális feladatokat ellátó intézmények, sportegyesületek, ifjúsági vagy időskori szervezetek fenntartását segítő anyagi eszközökhöz.
A T/14967. számú törvényjavaslat 1. § (1) bekezdése szerint a külföldről támogatott szervezet definícióját a nemzetiségek egyesületeire, civil szövetségeire, alapítványaikra is lehetne alkalmazni. Ugyanezen paragrafus második bekezdésében rögzítettek szerint támogatásnak minősül jogcímétől függetlenül a közvetlenül vagy közvetve külföldről származó mindazon pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás, amely egy adóévben egyenként vagy összesítve eléri a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot.
A Magyarországon élő nemzetiségi közösségek törekvéseit, a nyelvük és kultúrájuk megőrzésének érdekében kifejtett tevékenységet külföldi szervezetek, anyaországi, illetve más országbeli szervezetek célzott támogatással segítik. Jellemző formája a segítségnek költségvetési intézmények, köznevelési intézmények, óvodák, általános iskolák, középiskolák nemzetiségi civil szervezetek közvetítésével történő támogatása. Ez gyakorta nem pénzösszeg, hanem például csoportszoba, osztálytermek bútorzata, könyvek, illetve ma már inkább audiovizuális eszközök, informatikai eszközpark, esetenként tanműhelyi berendezés formájában realizálódik.
Egyes nemzetiségi közösségek gazdasági felzárkózását támogató, külföldről származó összegekről is beszélhetünk, ha például az anyaország a nemzetéhez tartozó, országunkban élő nemzetiségi közösségek fejlődését fontosnak tartja. Akár egy óvodai csoportszoba, akár egy tanterem bútorzata is meghaladhatja a törvényjavaslatban meghatározott összeget, de ez az informatikai vagy digitális eszközökre ugyancsak igaz lehet. A nagyobb összegeket jelentő gazdasági beruházásokra ugyan kevés konkrét példa fordulhat elő, de nem is tekinthető kizárt esetnek, még a T/14967. számú törvényjavaslat 1. § (3) bekezdésében foglalt kivételeken túl sem.
Az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül is kaphatnak és kapnak támogatást nemzetiségi civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, mely támogatási mód a tárgyalt törvényjavaslat értelmében egyértelmű forrás, és ke-ze-lése az átláthatóság vonatkozásában sem kétséges.
A Magyarországon élő nemzetiségek civil szervezeteinek és alapítványainak alapvető tevékenységei kizárólagosan a nemzetiségek fennmaradásáért, a nemzetiségek által teremtett értékek megőrzéséért folynak, az ország állampolgárai egyúttal a nemzetiségekhez tartozó személyek érdekében végzett munkára korlátozódnak, a többségi társadalommal együtt a magyar állam törvényeinek betartása mellett. Érdekeiket tehát ezen úton külföldi erő nem tudja alakítani, arra nem gyakorolhat jogsértő befolyást, saját politikai céljaira nem tudja kihasználni.
A nemzetiségek támogatása nem lehet alkalmas pénzmosás céljára, de a terrorizmus finanszírozásával összefüggő, átláthatatlan eredetű pénzmozgásra sem. Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága és az általa képviselt nemzetiségi közösségek álláspontja ugyanakkor az, hogy a T/14967. számú, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat-tervezet 1. § (4) bekezdése, mely definiálja, hogy mely egyesületekre, alapítványokra, vallási szervezetekre, illetve további szervezetekre nem terjed ki a törvény hatálya, egészüljön ki az alábbi pontokkal: d) a 2011. évi CLXXIX. törvény 2. § 14. pontja hatálya alá tartozó nemzetiségi szervezetekre; e) a 2011. évi CLXXIX. törvény 2. § 15. pontja hatálya alá tartozó nemzetiségi egyesületekre és alapítványokra.
Bízva abban, hogy a parlamenti pártok, az Országgyűlésben szavazati joggal rendelkező képviselő hölgyek és urak a Magyarországi nemzetiségek bizottsága javaslatát elfogadhatónak ítélik, bizottságunk a törvényjavaslat-tervezet további paragrafusaihoz érdemi észrevételt nem fogalmazott meg.
Hvala za pozornost. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
