DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A büntetőeljárási törvény vitáját már megkezdte a tisztelt Ház, még a szavazásra nem került sor, és az előzetes egyeztetéseken szóba került, hogy ez a javaslat, ami a hatálybalépéshez szükséges egyéb törvényeket módosítja, ez be fog jönni a tisztelt Ház elé, és az Országgyűlés ezt párhuzamosan fogja gyakorlatilag tárgyalni, illetve össze fog érni a két törvény elfogadása. Így biztosítható, hogy a képviselőknek teljes rálátása legyen arra, hogy miről szavaznak.
Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert a büntetőeljárási törvényt hosszú viták és egyeztetések előzték meg. Többször elmondtam, hogy pozitív, hogy ebben az esetben tényleg nagyon sok egyeztetés volt, tehát ezt mintapéldaként lehet említeni ezt a javaslatot. Sajnos a kormány ezt az esetek nagy részében nem teszi meg, de nyilvánvalóan a jelen lévő államtitkár úrnak elmondható, hogy ez a javaslat ebben az esetben politikai és szakértői egyeztetési körökön átesett. Most a két javaslatról együtt beszélek, a büntetőeljárási törvényről és erről, ami előttünk fekszik. Mind a két esetben ez egyébként megtörtént. Erre ki fogok térni, hogy a végrehajtási szabályok módosítása pont egy ilyen kérésünknek, az előzetes kérésünknek megfelelően került bele a javaslatba, de erre, ahogy mondtam, majd egy kicsit később térnék ki.
Ami viszont nagyon fontos és alapelvként elmondható és a büntetőeljárási törvénynél is elmondtuk, hogy mindenképpen üdvözlendő, hogy a garanciális elemek beépítésre kerülnek, és ami a titkos információgyűjtést illeti, minél inkább a büntetőeljárási törvény, illetve a büntetőeljárás részét fogják képezni. Ezt, azt hiszem, még a vitában, a büntetőeljárási törvény vitájában Bárándy Gergely képviselőtársunk is elmondta.
Azt egyébként ennél a javaslatnál, ha itt a felvezetőben szabad megjegyeznem, nem értettem, hogy miért Semjén Zsolt a javaslat benyújtója, és csak az előadója az Igazságügyi Minisztérium. Vártam, hogy akkor itt lesz esetleg Semjén Zsolt, és elővezeti ezeket a javaslatokat, de ebben az esetben talán nyilván egy formai dologról van szó; ezt az Igazságügyi Minisztérium nyugodtan megtehette volna.
Aztán a titkos információgyűjtéssel kapcsolatosan a büntetőeljárási törvény vitája után a sajtóban megjelentek olyan hírek, amelyek, ellenzékből is azt kell mondjam, hogy csak részben vagy csak nagyon korlátozottan voltak igazak, tehát egy félreértésből adódtak. Örülök neki, hogy ezt egyébként Mesterházy Attila is, előttem szóló képviselőtársam elismerte.
Nyilvánvalóan, amit a sajtó mond, arra oda kell figyelni, és utána kell nézni, hogy abban az esetben, ha egy szakmai vagy szakmainak tűnő vélemény előkerül, annak van-e valós háttere vagy nincs. Az esetek többségében egyébként szokott lenni; ebben az esetben, ami a titkos információgyűjtést illeti, és nem tisztem megvédeni a kormányt, de ebben az esetben, a többfordulós egyeztetés után azt kell mondjam, hogy ami a sajtóban megjelent erről, az túlzásnak mondható.
Egyébként a sajtóhírek után kértünk ezen javaslatra, ami most előttünk fekszik, egy ötpárti egyeztetést - egyébként az is létrejött, jómagam voltam ott -, és ezen az egyeztetésen, hangozzék el itt a tisztelt Ház előtt is, megkérdeztem azt a jelen lévő szakértőktől és államtitkár úrtól - bár a választ javarészt már előre a szerény eszközeimmel megpróbáltam a javaslatból kikeresni, de megkérdeztem ott is, hogy hangozzék el -, a legfontosabb, hogy a bírói engedélyhez kötött, illetve a bírói engedélyhez nem kötött eszközökben történik-e változás, vagy a büntetőeljárásban megtárgyalt javaslatokhoz képest ez a törvény, ez a javaslat változást hoz-e. Ott, ezen az egyeztetésen - és ezt megint csak a jegyzőkönyv kedvéért, hogy itt az Országgyűlésben is hangozzék el - államtitkár úrtól és a szakértőktől egyértelműen azt a választ kaptam, hogy nem történik változás.
Tehát ami a legfontosabb és az üzenet része, hogy a bírói engedélyhez kötött eszközök, amelyeket a büntetőeljárásban így határoztunk meg, semmilyen más eljárásban, legyen az előkészítő eljárás vagy bármilyen eljárás, az ugyanúgy bírói engedélyhez kötött marad. Tehát nem lehet ezt megkerülni, nem lehet azzal megkerülni, mert talán a sajtóhíreknek ez volt a legfőbb üzenete, hogy akár egy előkészítő eljárással, vagy nem egy konkrét személlyel, konkrét gyanúsítottal szemben folytatott eljárás esetében akkor majd lakást, járművet átkutathatnak-e esetleg vagy küldeményt kifürkészhetnek-e, és azt a választ kaptam, hogy ha egy konkrét személy képbe kerül, akkor a bírói engedély beszerzése mindenképpen indokolt, és nemcsak hogy indokolt, hanem kötelező is. Ezt, mondom, fontosnak tartom, hogy hangozzék el itt az Országgyűlésben, és nyilván államtitkár úr ezt meg tudja erősíteni vagy cáfolni a zárszavában.
Ami még fontos pontként merült fel, és korábbi, a Jobbik által is megfogalmazott javaslatokat jelentette, az a különböző engedélyhez vagy főleg az engedélyhez kötött eszközök esetében az alkalmazásának az időtartama, ami ebben a javaslatban is meghatározásra kerül. Most ezt részletesen nem fejteném ki, ezt mindenki ki tudja keresni; és ami számomra egyébként még pozitívnak mondható, az az, hogy a bíróság felülvizsgálhatja a kiadott engedélyét. Ez megint egy régi kérés volt, és nem mondom azt, hogy ezt csak mi kértük vagy csak nálunk merült fel, gondolom, ezt akár az ügyvédi kamara is megfogalmazhatta vagy a szakma is, hogy miután a bíróság kiad egy engedélyt, a körülmények változhatnak, illetve annak a betartását nyilvánvalóan, illetve a felülvizsgálatát nem árt, ha bíróság végzi.
Tehát ez üdvözlendő, és régi vágy volt, hogy bekerüljön a törvénybe, hiszen kvázi kis túlzással könnyű kikerülni azt, hogy a körülményeket indokolja a hatóság, a rendőrség, amikor a bírósághoz ez az indítvány megérkezik, de utána esetleg eltérnek ettől az engedélytől, vagy később az is lehet,hogy ennek már nem fognak fennállni az indokai, és ezután mégis alkalmazzák, és a bíróságnak korlátozottak az eszközei, hiszen már kiadta ezt az engedélyt. Tehát önmagában ez is egy üdvözlendő pont.
Azt is el kell mondjam, hogy ahogy említettem, az a javaslat, ami a végrehajtási törvény módosítását érinti, külön szívmelengető, hogy idekerült, és nem véletlenül került ide. Hiszen annak idején többször önálló javaslatként is benyújtottuk az Országgyűlés elé, hogy a kormányzat tegyen valamit azért, hogy sok esetben - erre egyébként több javaslat volt, hogy mit lehet tenni abban az esetben, ha az elkövetőnek van lefoglalható vagyontárgya, de a bűnügyi költségek elég tetemesek, és a bűnügyi költségekre az állam elviszi az egész vagyont, akkor tulajdonképpen a sértettnek nem jut semmi; a sértettnek vagy a túlélő hozzátartozóinak. És ebben az esetben még a miniszter sem adhatott a korábbi, illetve még hatályos szabályozás alapján semmiféle engedélyt vagy méltányosságot a miniszter sem és senki nem tudott gyakorolni, hogy a kielégítési sorrend megcserélésre kerüljön. Akár egy egyedi ügyben sem, és nyilvánvalóan a törvények teljesen egyértelműek voltak, hogy először az államnak a bűnügyi költségek irányába való kielégítési joga volt az első, és ez megelőzte a sértettet vagy a hozzátartozóinak igényét.
(19.30)
Egyébként a Cozma-ügy volt jelentős, ami bejárta a sajtót, de akár a Szögi-ügyet is mondhatom, amely esetben a lefoglalt vagyon mértéke a Cozma-gyilkossággal nem összemérhető. Tehát a klasszikus példa a Cozma-ügy volt, amikor jelentős vagyontárgyakat foglaltak le az elkövetőktől, de ezt elvitte az állam a bűnügyi költségre a hatályos jogszabályok alapján, és ez ellen senki nem tudott tenni semmit. Egyébként azt is lehetne említeni, hogy ez a cigánygyilkosságok esetében is felmerülhetett. Ott az állam egy egyedi döntéssel kárpótolta az áldozatokat, hozzáteszem, egyébként nagyon helyesen. Az a probléma, hogy ez a Cozma- vagy a Szögi-ügyben nem történt meg.
Tehát nem jó, ha az állam egyfajta méltányosságból tud bizonyos ügyekbe beavatkozni, vagy pénzt juttatni. Jobb, ha ez rendszerszinten, a törvények szintjén tud megvalósulni. Illetve, és ezt megint csak zárójelben jegyzem meg, államtitkár úr, az a régi vágyunk - és ha már a költségvetés előttünk áll, be fogom nyújtani ezt a módosító javaslatot -, hogy ezzel együtt legyen egy felülről zárt sor vagy egy felülről zárt költségvetési keret akár az Igazságügyi Minisztérium költségvetésében. Ez arra szolgálna, hogy a ki nem elégített igényekkel kvázi pályázni lehessen rá, és elbírálják az Igazságügyi Minisztérium szakértői vagy az erre felállított testület, hogy ki az, aki leginkább rászorul, megítélt igénye van, de nem tudta kielégíteni. De ezt most nem hoznám ide, mert ezt a költségvetési vitában újra le fogjuk folytatni.
Ami a lényeg, hogy a korábbi javaslatokkal párhuzamban már a büntetőeljárási törvény társadalmi vitára bocsátásakor szerény személyem volt az, aki a Jobbik nevében a javaslatainkat megtette, nem csak ezt, egyébként más javaslatokat is. Már akkor jeleztük, hogy az új büntetőeljárási törvénynél valamiféle megoldást szeretnénk elérni. Tudtuk azt is, hogy ez a végrehajtási törvényt is érinti. Tehát a helyzet nem volt annyira egyszerű, természetesen szorosan a büntetőeljárási törvényhez kapcsolódik, de a végrehajtási törvény módosítását igényli. Ahogy mondtam, a büntetőeljárásról szóló törvény egyeztetéseinél is előterjesztettük a javaslatainkat.
Egyébként nagyon sok javaslat, technikaiak is, érdemiek is beépítésre kerültek a büntetőeljárásról szóló törvénybe. Amit viszont nem lehetett, ez a végrehajtásról szóló törvény, hiszen nem közvetlenül a büntetőeljárási törvényt érinti, arra ígéretet kaptunk, hogy még az Országgyűlés elé kerülhet. Ebben az esetben ez meg is történt, és ennek, ahogy elmondtam, nagyon örülök. Azt is el kell mondjam, hogy pontosak legyünk a jegyzőkönyv kedvéért, hogy ez a polgári és büntetőeljárásban megítélt olyan igényekre vonatkozik, amely esetében bűncselekmény következtében került sor az igény megállapítására és természetes személy a sértett, ezek az igények meg fogják előzni az állam igényeit.
Azt is el kell mondjam, hogy a sajtóban megjelent sok felvetés, hogy miért csak a természetes személyek vagy hogy a szabálysértés esetén miért nem. Ezek persze felvethetőek. Ennyi év harc után már telhetetlen nem vagyok, nagyon örülök, hogy ebben a körben ez elfogadásra került. Természetesen a szabálysértések esetében is ezt később meg lehet fontolni, nyilván azok kisebb bűnügyi költséget termelő ügyek, tehát könnyebb általában behajtani az elkövetőn közvetlenül. Illetve a nem természetes személyek esetében, például a cégek esetében, akik sértettek, az ő érdekük hátrébb sorolódik, mint egy természetes személy sértett vagy a hozzátartozóik igénye.
Úgyhogy önmagában ezek voltak a legszükségesebbek, amit a törvénybe be kellett venni. Annak is örülök, hogy ez egy általános szabályként kerülhet be a végrehajtási törvénybe, és nem kell miniszteri engedélyt sem kérni, senkitől nem kell engedélyt kérni, hogy a kielégítési sorrend változzon. Úgyhogy ebben az esetben ez egy jó szabályozás, ami bekerül a törvénybe. Természetesen a módosító javaslatokat át fogjuk tekinteni, mert a javaslat minden oldalról változhat. Egyelőre olyan érdemi visszalépést, érdemi negatív kritikát, illetve olyan érdemi problémát nem látok a javaslatban, ami alapján a módosító javaslatokat is figyelembe véve ne lehetne támogatni.
Természetesen a zárószavazásig a Jobbik frakciója ki fogja alakítani a véleményét, de külön a végrehajtási törvény módosítását itt és ezúttal köszönjük. Azt kell mondanom, hogy egy sokéves szakpolitikai harcunkra került pont az i-re. Remélem, sőt biztos vagyok benne, hogy ez a szabályozás be fogja tölteni a célját és nagyon sok sértettnek és a hozzátartozójának, illetve azt mondom, hogy bár minél kevesebb sértett és hozzátartozója esetében lenne jelentősége, hiszen szeretnénk, ha a bűncselekmények száma csökkenne, de ahol kell, ott ez a szabályozás korrektebb viszonyokat teremtsen. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
