DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2017. február 14-én nyújtotta be az Országgyűlésnek az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot. Az új Be. teljesen új rendszer szerint kívánja átalakítani a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés hatályos szabályait, átfogóan szabályozva a bűnüldözési célú titkos információgyűjtést.
Az új Be. vonatkozó szabályainak lényege, hogy integrálja és átláthatóbban szabályozza a bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait a büntetőeljárási törvénykönyvben. A koncepcionális átalakítás következményeként az új büntetőeljárási törvény elfogadását követően a nyomozásra jogosult szervekre vonatkozó ágazati törvények alapján nem lenne végezhető valamely konkrét bűncselekményt vizsgáló, bűnüldözési célú titkos információgyűjtés. Az új Be.-ben foglalt változások akkor teljesíthetők, ha a bűnügyi titkos információgyűjtés, továbbá a nem bűnüldözési célú, azaz a rendészeti és nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés szabályait az új rendszerhez illeszkedően alakítjuk ki.
A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés új Be.-be történő integrálása miatt szükségessé vált a nyomozást megelőző új eljárási szakasz, az úgynevezett előkészítő eljárás kialakítása is, amely szintén az új Be.-ben szerepel. A büntetőeljárás főszabály szerint továbbra is bűncselekmény gyanúja alapján indul, azonban a büntetőeljárás proaktív képességének elősegítése érdekében az új büntetőeljárási kódex az előkészítő eljárással lehetőséget biztosít egyfajta előzetes felderítésre, amelynek célja a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetőleg annak a kizárása.
Az új Be. rendszere okán tehát elkerülhetetlen a vonatkozó ágazati törvények, ennek alapján a rendőrségről szóló törvény, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény, továbbá az ügyészségről szóló törvény módosítása, a hatályos ágazati törvények ugyanis a titkos információgyűjtésre vonatkozóan több helyen pontatlanságokat és észszerűtlen kodifikációs megoldásokat tartalmaznak. A jogbiztonság fenntartása és a célhoz kötöttség magasabb garanciális szintre emelése érdekében nélkülözhetetlen ezért egyrészt az egyes szervek úgynevezett feladat-meghatározó rendelkezéseinek pontosítása, másrészt az egyes célok olyanképpeni definiálása, amely megteremti a mérlegelés normatív alapon álló lehetőségét. Nem elegendő ugyanis az egyes célok nevesítése, hanem az egyes célokhoz normatív feltételrendszert és definíciót is szükséges társítani, hiszen a titkos információgyűjtés törvényességének érdemi megítélését akár az engedélyezés, akár a végrehajtás keretében csak világos fogalmak és meghatározott szempontrendszer alapján lehet elvégezni. Mind az Rtv., mind a NAV tv. esetén megállapítható, hogy a titkos információgyűjtés egyes eszközeire vonatkozó szabályok nem koherensek, az ugyanazon eszközökhöz tartozó rendelkezések a vonatkozó fejezeten belül szétszórva helyezkednek el.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a bűncselekmények sértettjeinek kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezései tekintetében pedig régóta fennáll a sértettekre nézve méltánytalannak minősítendő azon helyzet, hogy a polgári jogi igényt érdemben azért nem tudják a sértettek érvényesíteni, mert a bíróság hiába ítéli meg nekik a kártérítést, de az állam például a bűnügyi költség behajtása címén a terhelt vagyonát elvonja. Ezért jogos elvárásként merült fel, hogy a sértettekre nézve kedvezőbb jogszabályi környezetet alakítsunk ki. Ezen elvárásoknak a Vht. egyes rendelkezési jelenleg nem felelnek meg.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A titkos információgyűjtésre vonatkozó rendelkezések módosításának célja az, hogy világosan behatárolható legyen, hogy mit kell érteni bűnmegelőzés alatt, és az is, hogy ehhez képest mit takar a titkos információgyűjtő tevékenység. Az Rtv. új 65. § (1) bekezdése rögzíti, hogy milyen feltételek fennállása esetén folytatható általában titkos információgyűjtés bűnmegelőzési céllal. A törvényjavaslat még ezen körülmények mellett is csak további és konkrétabb feltételek esetén engedi a bírói engedélyhez kötött eszközök bűnmegelőzési célú alkalmazását.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A titkos információgyűjtés átfogó reformjának egyik koncepciós eleme, hogy a titkos információgyűjtést szabályozó valamennyi törvény azonos módon határozza meg e különleges tevékenységet és folytatásának általános feltételeit. Az új Be. a leplezett eszközökkel együtt az egyéb célú titkos információgyűjtés szabályozásának alapjait is módosítja. A javaslat ezért az új büntetőeljárási kódexszel összhangban álló definíciót állapít meg a titkos információgyűjtésre, a szabályozás rendszerét pedig azonos szerkezetben építi fel a Be.-vel egyező, ugyanolyan jellegű rendelkezések esetében az egységes terminológia kialakítása érdekében a technikai jellegű módosítások elvégzésével.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A javaslat nem változtat az ágazati törvényekben a nem bűnüldözési célú titkos információgyűjtés hatályos tartalmi keretein, semmit nem von el és semmit nem változtat az eszközök olyan megkülönböztetésén, amely jelenleg a hatályos törvényekből megállapítható. Nem változik az alapvetően titkos információgyűjtésnek nevezett eszközök két csoportja, az engedélyhez nem kötött és az engedélyhez kötött eszközök köre. Garanciális előrelépés lesz ugyanakkor az ellenőrizhetőség magasabb foka mind a titkos információgyűjtés elrendelése, mind annak végrehajtása során. A javaslat mindkét esetet érintően előrelép, mert míg a hatályos rendőrségi törvényben a bíró mérlegelési szempontjai nincsenek meghatározva, addig a javaslat kialakítja az elrendeléskor vizsgálandó szempontrendszert. A titkos eszközök alkalmazásának folyamatát illetően pedig megnyílik annak a lehetősége, hogy a bíró, miután kiadta az engedélyt, bármikor bekéri az iratokat annak ellenőrzése végett, hogy az engedélynek megfelelően zajlik-e a titkos tevékenység, végső esetben pedig megtiltsa a tevékenység folytatását.
(19.20)
A javaslat az engedélyezés határidejére pedig minden rendészeti célhoz arányos és precízen meghatározott időtartamot rendel.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! S végül a végrehajtási törvény módosításának lényege tehát az, hogy a bűncselekmények sértettjeinek a végrehajtási kielégítési sorrendben való előrébb sorolása történjen meg azáltal, hogy a sértettek kártérítési igényeinek kielégítése előzze meg az állami igényeket, így például a bűnügyi költségek behajtását.
A KDNP parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
