DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az Európai Bizottság 2016. november 30-án közzétett „Tiszta energia minden európainak!” javaslatcsomagja tartalmaz olyan szabályozásokat, olyan irányokat, amelyek alapján a szubszidiaritás és az arányosság elvének vizsgálata indokolt.
(15.10)
Ugyanis ennek a csomagnak van egy viszonylag jól körülírható és alapvetően azért nem vitatott célja, hogy a megújulóenergia-felhasználás növelése érdekében hozzon olyan jogszabályi kereteket, amelyek jobban integrálják a megújuló forrást a jelenlegi villamosenergia-rendszerbe, és szolgálja a fogyasztókat egy fogyasztóközpontú, rugalmas, versenyképes belső energiapiac kiteljesítésével.
Előre kell bocsátanom, hogy a 2015 végén elfogadott energiaunió megvalósítását alapvetően most is támogatjuk. Azonban leszögezhető, hogy a „Tiszta energiát minden európainak!” javaslatcsomagban megfogalmazott egyes részletszabályokkal nem értünk egyet, és ezek a részletszabályok azok, amiket elnök úr az előbb felsorolt. A villamos energia belső piacáról szóló rendelettervezet szerint a kapacitásmechanizmusok létrehozásának új szabályai hatáskörelvonást jelentenek, mert eddig a tagállami felelősségi körben maradt a metodológiának a kialakítása, most viszont az ellátás felelőssége továbbra is tagállami hatáskörben marad, ellenben a kapacitásmechanizmusok metodológiáját, módszertanát európai szintű forrásmegfelelőségi vizsgálat eredményei alapján kell végrehajtani. Úgy gondolom, hogy ez a kettősség is mutatja, hogy nem biztos, hogy arányos ez az intézkedés az eddigi módszertannal szemben, már csak azért is, mint említettem, hogy a felelősség azért tagállami szinten marad, és ezáltal a szubszidiaritás elve is sérül.
De ugyanezen rendelkezésnek van egy fontos, energiamix meghatározását korlátozó rendelkezése, amely szerint az 550 gramm/CO2/kilowattóra kibocsátású határértékeknek nem megfelelő szenes erőműveket kizárja a kapacitásmechanizmusból. Ez nyilvánvalóan közvetetten befolyásolja a tagállam azon jogát, hogy az energiaforrásokat ők maguk határozzák meg, hogy melyiket használják fel az energiaellátás biztosítása érdekében.
Meg kell mondanom, hogy ez a rendelkezés abból a szempontból is aggályos, és leginkább azt kell mondanom, hogy érdekes, hogy az Európai Unió ki-tett-sége a külső energiaforrások irányában igen nagy. Gondolok itt elsősorban az orosz irányú földgázra, és a szenes erőművek kapacitásmechanizmusból ilyetén módon történő kizárása azt keletkezteti, hogy a hiányzó tartalékkapacitásokat szenes erőmű helyett gázos erőművel pótolná az Európai Unió, és a gázos erőművek forrását, a földgáz beszerzését pedig Oroszországból kellene nagyrészt biztosítani. Talán nem is volt ez a szándék előre átgondolva, de bizonyos, de talán nem is véletlen, hogy a Nord Stream I. és II. vezetéken keresztül Németországba jelentős mennyiségű orosz gáz áramlik be, míg ezzel a rendelkezéssel a helyben lévő, európai termelésű, Európában fellelhető szenes erőművek kizárásra kerülnek, legfőképpen Lengyelország és Románia esetében.
Hozzá kell tennem azt is, hogy a regionális operációs központok létrehozása is eléggé elnagyolt. A működési feltételeit csak alapelvi szinten rögzíti a rendelettervezet. A földrajzi határaik, működési területeik sincsenek meghatározva, ellenben a döntési hatáskörrel való felruházásuk azért jelentősen sérti a már most is jól működő önkéntes együttműködésen alapuló regionális együttműködéseket. Erre Magyarország jó példa, Csehország, Szlovákia, Románia vonatkozásában a rendszerirányítók együttműködése kimondottan jónak mondható, és a különösebben nehéz időszakok alatt is meg tudják oldani az együttműködéssel azt, hogy az ellátásbiztonság Magyarország és más országok szempontjából is biztosított legyen.
Ami a leginkább fájhat nekünk, és leginkább indokolatlan, az arányosság és a szubszidiaritás elvét sértő, az pedig a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelvtervezet, ennek is az 5. cikkelye, amely megtiltaná a hatósági árszabályozást a villamos energia területén. Ezt a hatósági árszabályozást öt évig lehetne fenntartani a rendelet elfogadásától kezdve, de akkor is szűkebb szegmensben, a védendő háztartási vagy energiaszegénységben élő fogyasztók számára.
Nagyon helyesen mondta képviselő úr és elnök úr, hogy ez az irányelvtervezet átgondolatlan, nincs figyelemmel a tagállamok eltérő adottságaira, és nincs figyelemmel arra a tapasztalati tényre sem, hogy ahol szabályozott ár helyett piaci árat alkalmaztak az elmúlt 6-8 évben, ott mindenhol emelkedett a villamos energia ára, szemben azokkal az országokkal, ahol a szabályozott ár került alkalmazásra. Erre jó példa Magyarország, ugyanis Magyarországon az EU-ban végbement 20-25 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel szemben Magyarországon csökkent az energia ára, a villamos energia ára körülbelül 27 százalékkal, míg a gázárak 36 százalékkal.
Az indoka a hatósági ár eltörlésének az, hogy zavarja a piacot. Kérem tisztelettel, nem lett nagyobb a piac, nem lettek többen a piaci szereplők azokon a helyeken, ahol egyébként piaci áron kellett árazni és lehet árazni az villamos energia árát. Ez a tapasztalati tény azt mutatja, hogy nem fokozódott a verseny, hanem, ahogy az előbb is említettem, ez jelentős áremelkedéshez vezetett, és egy nagyon fontos elem, amit szintén elnök úr mondott, és ezt még egyszer alá kell húznom, hogy a magyarországi villamos-energia-árra figyelemmel, amely EU-s összehasonlításban, mint ahogy említettem, alacsony, mégis azt kell mondani, hogy az uniós átlagnál nagyobb az energiaárra fordított kiadások aránya a háztartások összkiadásaiban. Ez azért magában az irányelvtervezet szövegében nem jelenik meg, de emellé megkaptunk egy hatástanulmányt is, amely kifejezetten azt rögzíti, hogy a tervezet nem tudja kellően figyelembe venni a tagállamok szociális és gazdasági sajátosságait. Úgy gondolom, ezek az elmondott tények és az elnök úr által elmondott megokolások alapos indokai annak, hogy ebben az úgynevezett sárga lapos eljárásban Magyarország részt vegyen.
Meg kell mondanom, hogy a szakmai vitákat a tárca folyamatosan szinten tartja, folytatja az Európai Unió, Brüsszel illetékeseivel, igyekszünk elmagyarázni az itt elmondottakat mélyebben és nagyobb szakmai részletezéssel, de mindenesetre ez egy politikai küzdelem is, amelyhez nagy segítséget nyújt nekünk a parlament megfelelő döntése. Ezért az NFM energiaügyi államtitkársága részéről támogatni tudjuk ezt a kezdeményezést, azonban hivatalos kormányzati álláspont ismertetésére még nem kerülhet sor, azt a parlamenti eljárás későbbi szakaszaiban fogom ismertetni.
Mondom még egyszer, kell a politikai támogatás azért, hogy meg tudjuk védeni az energiapiacon fellelhető értékeinket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
