DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon tartalmas és terjedelmes vita volt, kétségtelen, amit eddig hallottam, igyekeztem bőszen jegyzetelni. Azt láttam, hogy a hozzászólóknak a mondandóját meghatározta annak a kifejtése, hogy mi nem tartozik a napirendhez. De emellett azért - fontosnak tartom megjegyezni - érzékelte a Jobbik és az MSZP hozzászólója, hogy valóban van gond, a „Tiszta energia minden európainak!” csomagnak és abból fakadó szabályozási céloknak vannak olyan rendelkezései, amelyek az arányosság és a szubszidiaritás elvét sértik (Dr. Józsa István: A címe jó.), és emiatt talán indokolt és elfogadható lehet számukra is, hogy ehhez a határozati javaslathoz - (Dr. Józsa Istvánhoz:) nem törvényhez, képviselő úr, határozati javaslathoz - csatlakozni tudnak. De úgy gondolom, hogy mint energiaügyi államtitkár, azért reagálnom kell azokra az észrevételekre is, amelyek érintették ezt a javaslatot, és más energetikai területekre elkalandozva érdekes megállapításokat tettek.
Józsa képviselő úr megrótt minket, hogy a magyar parlament védi a szenes erőműveket, azzal, hogy aláírtuk a párizsi klímaegyezményt, azzal szembemegyünk ezzel az állításunkkal. Két kis apró pontosítás: Magyarország nem írta alá a párizsi klímaegyezményt, azt az Európai Unió írta alá a nevünkben… (Dr. Józsa István: A magyar parlament…) - ez a következő mondatom lett volna, Magyarország és a többi európai uniós ország felhatalmazása alapján. Az így elfogadott megállapodást a magyar parlament elsők között az Európai Unióban ratifikálta. (Dr. Józsa István közbeszól.) Elsők voltunk, igen. Ez egy látszólagos ellentmondás, de arra alkalmas, hogy rámutassak arra, hogy mennyire lopakodó ez a fajta megközelítése ennek a szabályozásnak, ugyanis a klímavédelemnek egy hatékony módja, hogy csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását.
E tekintetben az Európai Unió egységesen elfogadta azt, hogy 2005-ös bázison nézve 2030-ra 40 százalékkal csökkentik a kibocsátási mértéket. Rá van bízva az államokra, hogy ezt milyen módon tudják elérni. Ennek a szabálynak a beívelése, az az 550 gramm/kilowattórás értékhatárnak ott van jelentősége, hogy ha mégis eléred, kedves tagállam, ezt a 40 százalékos csökkentést, akkor is zárd be a szenes erőműveidet, amelyek nem felelnek meg ennek az 550 gramm/kilowattórának, mert ezzel az erőműtípussal nem vehetsz részt a kapacitásmechanizmusban. De ez a végkövetkeztetése ennek a dolognak, hogy annak ellenére, hogy teljesíted klímavédelmi szempontból a 40 százalékot, eljuthatsz abba a helyzetbe... (Dr. Józsa István közbeszól. - Az elnök csenget.) Nem, az van benne, hogy a kapacitásmechanizmusban nem vehet részt. Tehát ez is egy tipikus lopakodó jogalkotás, tipikusan lopakodva kényszeríti, más szabályok megkerülésével azt, hogy ezeket az erőműveket beszabályozzuk. És nem tudjuk, hogy mi következik ezután.
Nagy területet kapott az árazás, a hatósági ár. Elhangzott több esetben, és ezzel nem vitatkozunk Józsa képviselő úrral, hogy milyen volt az ár 2010 előtt. Más volt az európai uniós kereskedelmi rendszer, árazási rendszer, nem voltak még network-kódok, ami megint csak egy igazolása annak, hogy jó úton járunk, mert a networkkódoknak a bevezetése áremelkedéssel járt együtt. Ugye, akkor még nem mi voltunk kormányon, amikor ezeknek az alapelvét rögzítették.
(16.40)
De a lényeg a lényeg, 2010 előtt, illetve a rezsicsökkentés előtt - legyünk precízek -, 2013. január 1-jét megelőzően és 2002-2010 között is Magyarországon a 28 európai uniós országból, ha megnézzük, a 17. legdrágább volt a gáz és a villamos energia ára. Mondom, a 17. legdrágább volt a gáz és a villamos energia ára. Olyan országokban volt olcsóbb a gáz és a villamos energia ára, mint Nagy-Britannia, mint Franciaország, a nyomorgó Hollandia, a nagyon elesett Olaszország, a borzasztó rossz körülmények között élő Luxemburg, ezzel szemben a tehetős magyarok drágábban tudták megvásárolni az energiának ezt a két formáját. A rezsicsökkentést követően Magyarországon a második legolcsóbb az egyetemes szolgáltatói gáz ára és ötödik legolcsóbb az egyetemes szolgáltatói villamos energia ára. Azért hangsúlyozom, hogy egyetemes szolgáltatói, mert amikor arról beszél Józsa képviselő úr, hogy milyen mértékben csökkent a tőzsdei ár, az egy más kérdés, az egy körte, az egyetemes szolgáltatói árakat kell európai szinten összevetni. Ebben a tekintetben, még egyszer mondom, Magyarországon a második legolcsóbb a gáz és ötödik legolcsóbb az európai uniós tagállamok között a villany ára.
Úgy gondolom, hogy ez mindent elárul, főleg úgy, hogy ma már a 28 tagállam közül 5 vagy 6, amelyiknél van valamilyen szintű szabályozott egyetemes szolgáltatói ár, tehát a többinél, köztük a velünk azonos méretű Csehországban is ez az ár már nem szabályozott, hanem piaci alapú, és mit ad Lenin, kérem szépen, ott drágább az áram ára és drágább a gáz ára, mint Magyarországon. Tehát ha ezt a kettőt összevetjük, akkor nem lehet, statisztikailag is megnézve, a tényeket megszemlélve, nem lehet azt mondani, hogy Magyarországon a rezsicsökkentés nem érte el a célját. Magyarországon igenis elérte a célját, mert szemben a korábbi 18. legdrágább árat tekintve, ma 5., illetve 2. a gáz és a villamos energia ára. Tehát úgy gondolom, hogy ezekkel lehet vitatkozni, meg lehet trükközni a számokkal, lehet azt mondani, hogy most éppen olcsóbb a gáz meg olcsóbb az áram is, de a tények tartósan azt mutatják, hogy a rezsicsökkentés elérte a célját, és tartósan alacsony és elérhető árú Magyarországon a gáz és az energia ára, amiből aztán egyéb más szociális kedvezmény és jobb pozíció keletkezett.
Ami fontos, teljesen egyetértek, Józsa képviselő úr, nagyon fontos a regionalitás Magyarországon, és most szűkítsük le a helyzetet a villamosenergia-piacra. A villamos energia szabályozásáról van szó ebben a két javaslatban, a rendelettervezetben és az irányelvtervezetben, nem a gázról, mert az egy teljesen külön kérdés, de azt mondjuk, és mindig is mondtuk, amikor az energiauniót elfogadtuk az európai színtereken, nemcsak Magyarország, más országok is, a regionális együttműködés támogatandó, annak a feltételeit a szabályozással elő kell segíteni, de önkéntes, alulról jövő alapon kell hogy működjön. Ezzel szemben az előttünk levő javaslat nem önkéntes, nem alulról jövő alapon erőlteti ránk a regionális együttműködést, olyan okok és olyan szándékok miatt, amelyek erősen korlátozzák a tagállami szabályozás lehetőségét; a tagállami szabályozás esetén legyünk precízek, a rendszerirányító szabályozási jogát, mert nem az állam szabályoz, hanem a rendszerirányító szabályoz, azaz nálunk az FGSZ és a Mavir. Én úgy gondolom, ha az ilyen szabályozás szembemegy, amely az energiaunió elfogadásakor deklaráltan benne volt a nyelvezetben is és a döntéshozatalai mechanizmusban, az ellen fel kell lépnünk, mert nyilvánvalóan sérti a szubszidiaritás elvét.
Hozzá kell tennünk, nem Magyarországgal van baj ezen a területen, nem is ezzel a régióval van baj ezen a területen, mert Magyarország a határkeresztező kapacitásokat tekintve az elektromos áram vonatkozásában 50 százalékos arányt bír a beépített kapacitáshoz képest. Franciaország és Spanyolország között ez most fog felmenni 15 százalékra a következő években, van egy egyezségük. Magyarországon az elektromos áram piaca volatilis, nagyon könnyen mozognak az árak, ebből következően az egyetemes szolgáltatói áron kívül a piaci folyamatok működnek, a magyar gazdaságnak versenyhátránya az áramárból, a piaci áramár miatt nincsen, ellenben biztos, hogy lenne hátránya a fogyasztóknak, mint ahogy kimutatta a gyakorlat is, hogy például Csehországban piaci alapon drágább az áram.
Hozzá kell tennem, Magyarországon van olyan szolgáltató, nem is egy, amelyik piaci alapon is kiajánlja a fogyasztók részére az áram vételezését, de megint csak az előzőt mondom, mit ad Lenin, az egyetemes szolgáltatásban részt vevők nem oda mennek, mert a piaci alapon vételezett áram hol drágább, hol olcsóbb, de tendenciájában drágább. Úgy gondolom, hogy ezek az indokok, még egyszer, megerősítik azt, hogy foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel, foglalkoznunk kell azzal, hogy a szabályozás irányát, ha lehet, akkor változtassuk meg azzal a demokratikus eszközzel, amit a parlament által benyújtott javaslat jelent, és ezért ismételten azt tudom mondani, meg tudom erősíteni, hogy támogatni tudjuk ennek a javaslatnak az elfogadását.
Sajnos… (Ikotity István elhagyja a jegyzői széket.) Nem ment ki, itt van a jegyző úr. Volt ez a januári hideg, tisztelt képviselő úr, jegyző úr. Megnéztük, hogy a leghidegebb napon a beépített magyar megújulókapacitás milyen százalékos mértékű termelést tudott produkálni. Volt olyan időszak, amikor nem sütött a nap, rendkívül hideg volt és nem is fújt a szél. Ha azzal a kibocsátott árammennyiséggel kellett volna ellátnunk arányaiban a magyar lakosságot és a magyar gazdaságot elektromos árammal, mint amit akkor és ott produkált a megújulós csapat, akkor azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársam, hogy akkor körülbelül olyan mennyiségű megújulókapacitást kellett volna beépíteni - maradjunk a szelesnél, az a jobbik szám -, hogy költségét tekintve abból 2,9 méretnyi Paksi Atomerőművet lehetett volna felépíteni. Ha ezt a Napból próbáltuk volna megoldani, akkor ez a szám még brutálisabb, körülbelül 11 Paksi Atomerőmű kapacitást kellett volna beépíteni.
Tehát az az elképzelés, hogy csakis megújulókból lássuk el a magyar áramigényeket, az ilyen brutális számokhoz vezet. Egy olyan napról volt szó, amikor Európában nem volt szél, nem volt napsütés, és azért a magyar lakosság és a magyar ipar igényelte az áramot, mert anélkül megállt volna az élet. Ezért mondom, és hangsúlyozom, hogy helyes az a cél, hogy jobban integráljuk a megújulókat a meglevő rendszerbe, amit ez a csomag egyébként tartalmaz, amit 2016. november 30-án bocsátott ki az Európai Unió, de ha tiszta energiatermelést akarunk, és biztonságos energiatermelést akarunk, akkor nem nélkülözhetjük a nukleáris energiát. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
