ALEXOV LYUBOMIR
ALEXOV LYUBOMIR
ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Poštovani predseniče! Poštovana Skupštino! U vezi predloga zakona T/15065 o opštem procesnom pravu javne uprave a u kontekstu odredbi koje se odnose na prava narodnosti, zelim da Vam se obratim.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2018. január 1-jével hatályba lépő, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt, illetve a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt az Országgyűlés nemzetiségi napirendi pontként tárgyalta, ezért az is fontos számunkra, hogy figyelemmel kísérjük az ezek hatálybalépésével összefüggő jogszabályi módosításokat is.
A T/15065. számú törvényjavaslat összesen 245 hatósági eljárásjogi és közigazgatási perjogi tárgyú, illetve ilyen jellegű rendelkezést is tartalmazó jogszabályt kíván az általános közigazgatási rendtartáshoz, illetve a közigazgatási perrendtartáshoz igazítani.
(18.30)
Ezek közül három olyan jogszabályt szeretnék kiemelni, amelyek eltérő okból, de a nemzetiségek számára közvetlenül is jelentőséggel bírnak. A törvényjavaslat valamennyi nemzetiségi önkormányzatot közvetlenül is érintő módosítási javaslata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 104. § (1)-(3) bekezdésével kapcsolatos.
A törvényjavaslat 391. § (7) bekezdése szerint a Kincstár nyilvántartást vezet többek között a nemzetiségi önkormányzatokról, illetve ezek társulásáról is, a törzskönyvi nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Pozitívumként értékeljük, hogy a törvényjavaslat szerint az általános közigazgatási rendtartással való összhang megteremtése azzal is együtt jár, hogy a törzskönyvi nyilvántartás vezetése rövidebb eljárási határidővel történne, mint a jelenleg hatályos szabályozás.
Nemzetiségi szempontból eljárásjogi jogszabályokban a nemzetiségi nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések mindig különösen relevánsak, mivel az egyik legfontosabb egyéni nemzetiségi jog érvényesülését segítik elő. Ennek egy különös és nyilvánvalóan nem a leggyakoribb megnyilvánulása lehet, hogy a T/15065. számú törvényjavaslat a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítására vonatkozó 483. § c) pontja szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által folytatott minősítési eljárások tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény nyelvhasználatra vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás magyar nyelven és nemzetiségi nyelven folyik, a kérelmet magyar nyelven és nemzetiségi nyelven kell benyújtani.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 20.§ (3) bekezdése a következők szerint biztosítja a nemzetiségi nyelvek használatát: „A nemzetiségi civil szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiségi nyelvét. A nemzetiségi nyelven benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést a hatóság az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordítja.”
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által folytatott minősítési eljárások tekintetében a nemzetiségi nyelvhasználat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 20. § (3) bekezdésében meghatározott nyelvhasználati lehetőségekhez képest korlátozottabb. A módosítás kizárólag az általános közigazgatási rendtartás hatálybalépése miatt alapvetően szükséges terminológiai módosítást célozza, nem jelent érdemi elmozdulást. Megfontolandónak tartjuk a nemzetiség nyelv teljes körű elfogadását és alkalmazásának lehetőségét.
A T/15065. számú törvényjavaslat módosítja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi törvényt is. Mivel számos nemzetiségi önkormányzat tart fenn nemzetiségi köznevelési intézményt, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítását kiemelten is figyelemmel kísérjük. Fontos változást jelent a nemzetiségi önkormányzatok mint intézményfenntartók számára az, hogy a törvényjavaslat szerint a köznevelési intézményeink működési engedélye kiadásának részletes szabályai már nem az oktatásért felelős miniszteri rendeletben kerülnek meghatározásra, hanem magasabb, kormányrendeleti szinten.
A törvényjavaslat módosítja többek között a köznevelési törvény 96. § (3a) bekezdését. Ez a következők szerint rendelkezne: „Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magánintézmények a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított fenntartói támogatásával kapcsolatos ügyekben az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható. A függő hatályú döntést nem kell rendezni a kérelmezett jogi gyakorlatról, és az ellenőrzés a fenntartó kérelmére nem indítható meg.”
Az általános közigazgatási rendtartás 63. §-a az alkalmazható bizonyítási eszközök körében elismeri az ügyfél nyilatkozatát, a 64. § az ügyfél nyilatkozatának kiemelt szerepet biztosít. A 64. § (1) bekezdése alapján azonban jogszabály kizárhatja, hogy az ügyfél a nyilatkozatával pótolhassa azt a hiányzó bizonyítékot, amelynek beszerzése nem lehetséges. A törvényjavaslat a köznevelési törvény 96. § (3a) bekezdésében ennek alapján kizárná, hogy egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok, a magánintézmények a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított, fenntartói támogatással kapcsolatos ügyekben az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyítékok pótolhatóak legyenek.
A törvényjavaslathoz fűzött indoklás nem tér ki arra, hogy az előterjesztő szerint miért szükséges ez a korlátozás. Az általános közigazgatási rendtartás 64. § (1) bekezdése amúgy is csak szűk körben teszi lehetővé az ügyfélnyilatkozat bizonyítékként való elfogadását, mivel ezt csak a hiányzó bizonyíték esetében teszi lehetővé. Ehhez képest nem tartjuk indokoltnak, hogy az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magánintézmények a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított fenntartói támogatásával kapcsolatos ügyeiben ez a lehetőség ne álljon a fenntartó egyházi, nemzetiségi önkormányzatok, a magánintézmények rendelkezésére.
A hamis nyilatkozattételhez súlyos jogkövetkezményeket fűz az általános közigazgatási rendtartás 64. § (2) bekezdése, illetve a büntető törvénykönyv is, ezért visszaélésszerű nyilatkozattételtől ezekben az eljárásokban nem kell tartani. Ugyanakkor egyszerűsítheti a fenntartói támogatással kapcsolatos ügyek intézését.
Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó nemzetiségi önkormányzati fenntartókra az államháztartási elszámolási, illetve beszámolási szabályok, gazdálkodási rendelkezések ugyanúgy vonatkoznak, mint az állam által fenntartott köznevelési intézményekre. Ezért a nemzetiségi önkormányzati fenntartók esetében különösen nem indokolt ez a szigorítás.
E kivétellel összességében bizottságunk a T/15065. számú törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. Hvala na pažnji. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
