IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az LMP a kéményseprő-szolgáltatás átalakításának, államosításának a kezdettől fogva következetes ellenzője. Eleinte jobbára elvi, elméleti alapon tiltakoztunk, de immár a tapasztalatok birtokában állíthatjuk azt, hogy okkal fogalmaztuk meg korábban a kifogásainkat. Az első pillanattól fogva világos, hogy kis- és középvállalkozások, önkormányzati cégek tömeges ellehetetlenülésével jár az átszervezés, ők végezték azt a munkát, amit mára az állami katasztrófavédelem magához vont. Az is előrelátható volt, hogy sok lesz majd a hozzá nem értésből adódó probléma, miközben szakképzett és gyakorlott kéményseprő szakemberek váltak százszámra munkanélkülivé.
A katasztrófavédelem kötelékében nem volt és ma sincs elegendő felkészült munkaerő, a gyorstalpaló tanfolyamokon kiképzett betanított munkásokat és az átirányított közmunkásokat szerintünk nagyon kockázatos kulcsszerephez juttatni egy ilyen, az élet- és vagyonbiztonságot fokozottan érintő szakterületen. A számok makacs dolgok, és az a tény, hogy az elmúlt fűtési szezon során növekedett a lakástüzek, illetve az eldugult kémények miatti szén-monoxid-mérgezések száma, önmagában is nehezen védhetővé teszi a reformnak nevezett piaclenyúlást.
Az Orbán-kormány az ingyenesség jelszavával próbálta eladni a kéményseprő-szolgáltatás állami bekebelezését, és kétségtelen, hogy a családok számára látszólag ingyenessé is vált a kémények ellenőrzése, bizonyos körben és bizonyos feltételekkel, mert a lényeg itt is az apróbetűs részben van, amit ugyanis az állam a háztartások befizetésein megspórol, azt a vállalkozásokon többszörösen leveri, akkor is, ha a családi vállalkozás kategóriájába tartoznak, és magáningatlanon működnek. Képzeljünk el egy olyan, konkrét megtörtént példán alapuló helyzetet, amikor ugyanazon a helyrajzi számon egy családi ház és egy másik, teljesen külön álló irodaépület helyezkedik el. A családi házban három darab kémény van, az irodában pedig kettő darab. Ráadásul az irodát két darab cég bérli. A józan ész és a természetes jogérzékünk azt diktálná, hogy ez nem egy megoldhatatlan probléma: a családi ház három kéményének ellenőrzéséért továbbra sem kell fizetni, a másik épületben lévő két vállalkozás pedig egy-egy kémény ellenőrzésének a díját fizeti, hiszen így oszlik meg közöttük a használat. A túlbürokratizált és irracionális Orbán-államban azonban mindez másképp működik: itt a dolgok nem a logika, a józan ész, esetleg az igazságosság alapján dőlnek el. A központilag kijelölt szolgáltatók a családi ház kéményeinek díját is ki akarják fizettetni a vállalkozások díjszabásával, és a két cég közül csak az egyiknek akarnak számlázni, mondván, hogy oldják meg egymás között az elszámolást. Ha pedig megtagadják a kötelező jellegű díjat, akkor a családi ház tulajdonosára száll a kötelezettség.
Ki tudná értelmesen megmagyarázni, hogy miért nem lehet mindkét cégnek számlázni, vagy azt, hogy ahol nem folytatnak ipari-közületi tevékenységet - vagyis a családi házban -, ott miért kell fizetni, ha egyszer a lakosság számára a szolgáltatás ingyenes? Sajnos a legilletékesebbtől, vagyis a katasztrófavédelemtől sem kaptam elfogadható magyarázatot, amikor erre rákérdeztem, csupán egy indoklást, amely szerint a kifogásolt gyakorlat jogilag rendben van: ha egy házban - és ilyen alapon az egyetlen helyrajzi számon lévő két épület egy háznak számít - vállalkozás is működik, akkor a kéményseprő egyszerűen vállalkozási székhelyként kezeli, és nem ellenőrzik az ingyenes szolgáltatás keretében, a vállalkozás tulajdonosának kötelező megrendelnie a fizetős szolgáltatást az egész ingatlanra. Ilyenkor - bármi is a valós helyzet a kéményhasználattal - az összes kémény vállalkozási keménynek minősül, amely továbbra is a piaci szolgáltatók hatáskörébe tartozik. És most jön a legabszurdabb szabály: amikor egy családi ingatlanban több gazdálkodó szervezet működik, akkor az fizet, amelyik megrendeli a szolgáltatást, de mindegyiket megbüntetik, ha elmarad a kötelező ellenőrzés. Az egyik házbeli cég természetesen továbbszámlázhatja a másiknak a díjat, de ez egyrészt a fölösleges bürokrácia és aktaszaporítás tankönyvi esete, másrészt nem is mindig megoldható, hiszen olyan tevékenységről kellene számlát adni, ami nem szerepel az adott cég bejegyzett tevékenységei között.
Tehát az Orbán-kormány talált egy nem létező problémát, mert a kéményseprő-szolgáltatás eddig piaci alapon és megfelelő színvonalon működött Magyarországon, és csinált helyette egy csomó valódi gondot az amúgy is felesleges papírmunkával és fizetnivalóval terhelt hazai vállalkozásoknak. Mindez ma jogszerűnek számít, ami azt jelenti, hogy a vonatkozó törvény használhatatlan és káros; ideje, hogy a tapasztalatok fényében megváltoztassák. Köszönöm a szót.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
