BARTOS MÓNIKA,
BARTOS MÓNIKA,
BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedden számoltunk be képviselőtársaimnak az IPU-közgyűlés keretében arról, hogy ez év februárjában házigazdái voltunk egy olyan regionális konferenciának, mely a klímaváltozásra és annak prizmáján keresztül a vízre, a vízgazdálkodás jelentőségére fókuszált. Bemutattuk, képviselőtársaimnak is eljuttattuk időközben azt a magyar nyelvű IPU-kiadványt, mely a klímaváltozás elleni fellépés cselekvési tervét tartalmazza annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti időszakhoz képest 2 Celsius-fok alatt tartsuk. Mindezt a fenntartható fejlődési célok megvalósításával akarjuk elérni, melyek ugyanolyan jelentőséget tulajdonítanak a környezeti, a szociális és a gazdasági dimenziónak.
Miért hozom ezt most elő, mi látható ebből? Azért, mert az előttünk fekvő javaslat is egy eleme annak a komplex cselekvéssorozatnak, mellyel célunkat, az élhető bolygó és a fenntarthatóság megvalósítását kívánjuk elérni.
De mivel összetett jelenségekről, bonyolult rendszerekről van szó, ezen túl számos szempontot is figyelembe kell venni. Fontos, hogy egyensúlyt teremtsünk, sőt optimalizálni kell az erőfeszítések eredményét, hatását is. Ez a javaslat, ami előttünk fekszik, szintén ezt igyekszik megtenni a megújuló energiák, bioüzemanyagok felhasználása és a földhasználat harmóniájának szolgálatában.
Ahogy államtitkár úr is említette expozéjában, az asztalunkon fekvő javaslat esetében egy kötelező uniós jogharmonizációról van szó. 2015. október 5-én lépett hatályba az úgynevezett ILUC-irányelv, és az egyes tagországoknak, így Magyarországnak is 2017. szeptember 10-ig kell elvégeznie a kötelező jogharmonizációt.
A jelen törvényjavaslat 1. §-a a 2009/28/EK megújulóenergia-irányelvvel összhangban módosítja és kibővíti az alkalmazott alapfogalmakat. Így például bevezeti a hulladék, a keményítőben gazdag növények, a földhasználat közvetett megváltoztatása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fogalmát, vagy például módosítja a bioüzemanyag törvénybeli fogalmát.
A 2. § előírja, hogy Magyarország területén a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás legalább 10 százalékának kell lenni, amely részarányt 2020-ban kell teljesíteni. A részarány mint tagállami célszám kiszámítását majd a végrehajtásra kiadott jogszabály fogja meghatározni.
A 3. és a 4. § meghatározza a folyékony bio-energiahordozók, bioüzemanyagok és a köztes termékek fenntarthatósági követelményeit.
Az 5. § meghatározza a folyékony bio-energia-hor-dozók és bioüzemanyagok, valamint a köztes termékek és ezek alapanyagai eredetének nyomon kö-vetésére vonatkozó követelményeket.
A 6. § pedig a bejelentésre, nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokra tér ki. Így meghatározza, hogy az üzemanyag-forgalmazó köteles évente a tárgyévet követő év március 20. napjáig a tárgyévben forgalomba hozott motorbenzinről, dízelgázolajról és bioüzemanyagról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint jelentést benyújtani az állami adó- és vámhi-vatalnak. A javaslat ezen túl rendezi a szükséges kormányzati és miniszteri felhatalmazásokat és feladatokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Miután néhány gondolatban szó volt arról, hogy mi a javaslat célja, engedjék meg, hogy néhány mondattal kitérjek arra, hogy milyen kihívásokra reagálnak ezek a módosítások, mik indokolják ennek az irányelvnek a kidolgozását.
(14.10)
A 2009/28/EK megújulóenergia-irányelv előírja, hogy az egyes tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban az adott tagállamban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás legalább 10 százaléka legyen. E célérték elérésének a tagállamok számára rendelkezésre álló egyik és várhatóan a legszámottevőbb hozzájárulást nyújtó módja a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keve-ré-kek előállítása.
Ugyanakkor az EK megújulóenergia-irányelv hangsúlyozza, hogy különösen fontos az energiahatékonyság megvalósítása a közlekedési ágazatban, annál is inkább, mivel a megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó, százalékban meghatározott kötelező célérték egyre nehezebben lesz fenntartható módon teljesíthető, ha tovább nő a közlekedés általános energiaigénye. Ezért tekintettel az energiahatékonyságnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében játszott fontos szerepére, ösztönözni kell a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy az idevonatkozó kötelező jelentéseik részletesebbek legyenek.
Ugyanígy az irányelv fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. A kritériumok többek között meghatározzák a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elérendő, a fosszilis tüzelőanyagok használatához viszonyított üvegházhatásúgáz-kibocsátási megtakarítás minimális mértékét.
Fontos kérdés a földhasználat közvetett megváltoztatása. Ha egy legelőt vagy korábban élelmiszer- és takarmánynövény előállítására szolgáló mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti keresletet a jelenlegi termelés intenzitásának növelésével vagy más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával kell kielégíteni. Az utóbbi eset a földhasználat közvetett megváltoztatásával jár, amely nagy mennyiségű szén-készlettel rendelkező földterület átalakítása esetén jelentős mértékű üvegházhatásúgáz-kibo-csá-tást vonhat maga után.
Az irányelv olyan rendelkezésekkel egészült ki, amelyek a földhasználat közvetett megváltoztatásának hatását szabályozzák. Erre azért van szükség, mert a bioüzemanyagok ma elsősorban meglévő mezőgazdasági földterületeken termesztett növényekből állítják elő ezeket az üzemanyagokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Több előrejelzés szerint az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltoztatásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen kö-zömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítást. Ennek oka, hogy 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan olyan földterületen termesztett növényekből állítják elő, amely az élelmiszer- és ta-kar-mánypiacokat szolgálhatná ki. Az irányelv és az irányelvvel összhangban a jelen javaslat az ilyen jellegű kibocsátáscsökkentés céljából különbséget tesz az olajnövények, a cukornövények és a gabonafélék, valamint más, keményítőben gazdag növények között.
Ezen túl ösztönözni kell az olyan új és fejlett bioüzemanyagok kutatását és fejlesztését, amelyek nem jelentenek konkurenciát az élelmiszernövények számára, valamint tovább kell tanulmányozni az egyes terménycsoportok hatását a földhasználat közvetlen és közvetett megváltoztatására. A fejlett, például hulladékból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátás takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltoztatásának kockázata, és közvetlenül nem versenyeznek az élelmiszer- és takarmánypiacinövény-előállításra szolgáló mezőgazdasági területekért.
Az irányelv előírja, hogy a tagállamok a nemzeti célérték meghatározásának időpontjában beszámoljanak a Bizottságnak a területükön folytatott fejlett bioüzemanyagok szintjéről, és ezeknek a 2020-ra kitűzött nemzeti célértékeknek a teljesítése terén elért eredményekről, sőt ebből összefoglaló jelentést tegyenek közzé annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, hogy a megújulóenergia-irányelv által bevezetett intézkedésekkel mennyire eredményesen csökkenthető a földhasználat közvetett megváltoztatásából eredő kockázat a fejlett bioüzemanyagok előállítása révén.
Az irányelv kiemeli a 2020-2030 közötti időszakban az elektromos közlekedésre való átállás fontos-ságát. Ezen a területen a magyar kormány már fontos lépéseket tett és tesz, amelyeket a Jedlik Ányos-terv részletesen tartalmaz.
Az irányelv felhívja a figyelmet a hulladékhierarchia jelentőségére. A hulladékhierarchia a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok és politikák területén általánosságban prioritási sorrendet állapít meg a környezet szempontjából jelentősebb lehetőségek között. A hulladékhierarchia elvének betartása különösen fontos a földhasználat közvetett megváltoztatása során, az alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok előmozdítására irányuló ösztönzési intézkedéseknél.
Az irányelv fontos pontja, hogy korlátozni kell a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a mennyiségét. Hiszen a teljesítendő részarányokat pusztán ezekkel nem észszerű elérnünk, mivel így az élelmiszer-termeléstől vesszük el a lehetőséget, és kibocsátáscsökkentést is kevésbé érünk el. A tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell az olyan rendszerek kialakítását és alkalmazását, amelyekkel megbízhatóan igazolható, hogy az adott projekt keretében előállított adott mennyiségű bioüzemanyag-alapanyag nem szorította ki az egyéb célokat szolgáló termesztést.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák az önök előtt fekvő törvényjavaslatot, amely egy újabb lépés a fenntarthatóság irányába, tisztább és energiahatékonyabb közlekedés megteremtését ösztönzi, figyelembe véve az üzemanyag-előállítás és az agrár-élelmiszertermelés közötti egyensúly fontosságát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
