HERINGES ANITA,
HERINGES ANITA,
HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Az általános indokolásban láthatjuk azt a két mondatot, ami olyan, mint a népmesei fordulat, a „hoztam is, meg nem is”. A törvényjavaslat a kormány rezsicsökkentési politikájának fenntartása mellett a víziközműszektor működőképességének biztosítását teszi lehetővé. Ekkor még nagyon megörülhettek volna a víziközmű-szolgáltató cégek, és mivel ezek a legtöbb esetben önkormányzati tulajdonú cégek, az önkormányzatok is nagyon megörülhettek volna, hogy végre eljutunk odáig, hogy a működőképességüket biztosítani fogjuk. Csak amikor elkezdik olvasni a törvénymódosítást, akkor rájönnek, hogy igazából csak a rezsicsökkentés politikájának fenntartása marad az indokolásból igaznak, a másik fele nem igaz, ami viszont, tudjuk, hogy olyan, mint a népmesei fordulat, a „hoztam is, meg nem is”: aki kevés vizet használ vagy kevés rezsit fogyaszt, annak az inkább „nem is” kategóriába tartozik; a jómódú embereknek pedig hozott a kormány ismételten, de ezt már megszoktuk a kormány politikájából kifolyólag.
Ha mélyebben belenézünk a törvényjavaslat módosításába, akkor a 12. § nagyon sok mindent elárul. A nem lakossági felhasználó által épített, továbbértékesítésre szánt lakások esetében a rendelkezés módosítást tartalmaz, mely szerint az építtető ez esetben nem köteles víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetni. Ezzel egyébként egy újabb kis pénzcso-magot vesznek ki a víziközműszektorból és a vízi-közmű-szolgáltató cégek zsebéből is, amelyek - mint mondtam - legtöbb esetben önkormányzati tulajdonú cégek. Innentől kezdve, aki lakásértékesítésre nem lakossági felhasználóként beruház, és olyan lakások épülnek, amiket továbbértékesítésre szánnak, nekik sem kell majd fizetni. Hát ez így tényleg csodálatos! Ez valószínűleg egy újabb szektort, egy újabb baráti kört érint, hátha Mészáros Lőrinc és barátai vagy bármely hasonló Fideszközeli cég lakásokat akar építeni, majd ne kelljen kifizetnie ezt a pénzt se. Ha egyébként ez megjelenne a lakásárak-ban, akkor még értenénk is, hogy ez a lakosság örömét is szolgálja, de valószínűleg ezt ugyanúgy fogják benyelni, mint ahogy szokott ez történni minden esetben.
S akkor nézzük a legnagyobb problémákat! A használati vagy más néven bérleti díjat eddig is a víziközmű-cégek az önkormányzatok felé fizették be, és ebből az önkormányzatoknak fejlesztésekre és rekonstrukciókra kellett költeni. Csakhogy annyira ki vannak véreztetve manapság ezek a víziközmű-cégek, hogy van olyan hely, ahol egy forint/köbméteres bérleti díjat fizetnek, többet nem is tudnának, merthogy akkor már konkrétan nem tudnának bért kifizetni. Innentől kezdve ezek a cégek a teljes kivé-reztetésen vannak. Értem én, hogy a legfontosabb - és tényleg mi is azt gondoljuk, hogy nagyon-nagyon fontos -, hogy ne nőjenek a lakosság terhei, mert már ők sem bírják tovább ezeket a terheket, csak amellett egyébként az ellátásbiztonsággal is foglalkozni kell.
S ha azt nézzük, hogy a legtöbb víziközmű-cégnél jelen pillanatban évenként 25 százalékos a dolgozói csere, a fluktuáció, és mennek el az ott dolgozó emberek, mert a víziközmű-cégek nem tudják rendesen megfizetni az ott dolgozó szakembereket, akkor tényleg az ellátásbiztonság kérdése merül fel: honnan tudnak majd dolgozókat fölvenni ekkora bérért? És tényleg az a nagyon nagy kérdés, hogy ha az állami szektorban három év alatt 30 százalékos béremelést hirdetett meg a kormány, akkor miben mások az önkormányzati tulajdonú cégek. Mert ebben az esetben szerintem nem lehet különbséget tenni a kettő között. Ha oda megígérték a három év alatt 30 százalékos béremelést, akkor azt gondolom, hogy az önkormányzati tulajdonú cégekben dolgozó embereknek is ugyanúgy jár. S ugye az a nagy kérdés, hogy ha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. biztosítja ezeket a feltételeket, akkor a Belügyminisztérium majd ezeknek az önkormányzati tulajdonú cégeknek biztosítja-e, mert maguktól az önkormányzatok jelen pillanatban nincsenek abban a helyzetben, hogy béremelést tudjanak nyújtani az ott dolgozóknak. Csakhogy lassan már nem lesz, aki dolgozzon benne.
Értem én, hogy a mai napon már tárgyaltunk egy törvényt, ahol önök majd mostantól az ivóvízhálózat szerelését is piaci alapon működő cégeknek ki fogják adni, majd hatóság jól megvizsgálja, hogy ők alkalmasak-e rá, és akkor persze nem kell majd annyi szerelő a víziközmű-cégekhez.
(14.50)
Csakhogy ez megint egy szektor elvétele, megint egy szektor kicsinálása, kivéreztetése és haveroknak átadása. Az e-közmű-hálózatról is van miről beszélnünk, merthogy arra mindig nagy örömmel hivatkoznak, hogy akkor már itt van a teljes rendszer, ahol majd jól meg lehet nézni, hogy melyik lakásban milyen bekötések vannak, meg hogy milyen átmérőjű cső megy oda be, vagy hogy milyen csatornahálózat található. Csak abban az esetben, amikor a víziközmű-cégek ennyire ki vannak véreztetve, akkor az esetek nagy többségében ezt elvégezni sem lehetett normálisan. Mert ez nem egy olcsó mulatság, digitalizálni ezeket a rendszereket. És ha majd jön egy külsős cég, egy külsős vízvezeték-szerelő, aki megkapja majd a hatósági engedélyt, és majd megnézi ezt a hálózatot, és bemegy ebbe az e-közmű-hálózatba, ahol a digitalizált adatoknak fenn kell lennie, akkor ugye, maximum azt tudja megnézni majd, hogy milyen bekötés van ott. De azt, hogy milyen mélységben található, hogyan pontosan, és hol kéne nekiállni pontosan szerelni, azt nem fogja tudni, mert ilyen mélységben nem tartalmazza, mert nem voltak képesek a cégek ezt elkészíteni. Ha nagyon őszinték, és magukba néznek, maguk is tudják, hogy ez egy nagyon-nagyon komoly elmaradás, és nincs rendben ez a rendszer, merthogy ki van vérez-tetve ez a szektor is. Értem én, hogy az önkormányzati tulajdonú cégekkel jelen pillanatban, mint gyámság alá vont mostohagyermekekkel foglalkoznak, csak azt gondolom, hogy a saját polgármestereikkel és a saját lakosságukkal szemben sem korrekt.
Éppen ezért azt gondolom, hogy ezt a javaslatot jobban át kéne gondolni, nemcsak a haverokra kell gondolni, hanem a lakosságra is, nemcsak arra kell gondolni, hogy hogyan tudják a politikai vívmányaikat fenntartani, ami tényleg olyan, hogy hoztam is meg nem is, mert a lakosság nagy része a mai napig nem igazán érzi ezt a rezsicsökkentés dolgot, merthogy pont hogy minél kevesebbet próbálnak használni, mert a csekkeket sem tudják befizetni. És ha a csekket nem tudja befizetni, akkor ez a 200 forint a számára nem akkora dolog, mint a jómódú embereknek a több ezer, aki a medencéjét tölti fel azzal a vízzel, amivel a másik ember éppen csak ivóvíznek is csak az utolsó cseppjeit használja el, hogy ne kelljen sokat fizetnie.
Éppen ezért azt gondolom, hogy ezt a javaslatot így nem lehet támogatni. Át kéne gondolni ezt az egész szektort, és újra kéne gondolni az egész törvényjavaslatot. Köszönöm. (Dr. Józsa István tapsol.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
