DR. SZABÓ LÁSZLÓ
DR. SZABÓ LÁSZLÓ
DR. SZABÓ LÁSZLÓ külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! 2016. június 13-án fogadta el az Országgyűlés a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényt.
A törvény elfogadásával és így a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a külgazdaságot, valamint a kulturális és tudománydiplomáciát magába foglaló külügyi igazgatás megteremtésével nemcsak egységesedett, hanem ki is bővült a magyar külpolitika feladata és eszköztára. A törvény önálló, a külképviseletek működésén túl a tartós külszolgálat alapvető rendelkezéseit is magában foglalja. Szerkezetileg kettős: önálló fejezettel szabályozza Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének - a továbbiakban: EU ÁK - működését is, amelyre annak összetettségéből és kiemelt szerepéből fakadóan volt szükség.
A törvény hatályba léptetése nem egységesen történt, ugyanis 2016. augusztus 1-jével hatályba lépett, és személyi, illetve területi hatálya kiterjedt mindazon szabályozási tárgykörökre, amelyek az EU ÁK működésének vonatkozásában relevánsak. Az EU ÁK-n kívül minden külképviselet tekintetében a törvény rendelkezései 2017. augusztus 1-jével lépnek hatályba.
A jelen törvényjavaslat a tartós külszolgálatról szóló törvény koncepcionális tartalmát változatlanul hagyva a mindennapi működéssel felmerült gyakorlati tapasztalatokat kívánja kezelni, másrészt technikai pontosításokat tartalmaz. A törvényjavaslat változtatásokat eszközöl továbbá egyes külügyi igazgatási kérdéseket is érintő egyéb, kapcsolódó törvényekben is, amely módosítások a külügyi igazgatás gördülékenyebb működését, valamint a jogszabályi keretek megteremtését, illetve finomítását hivatottak célozni. A törvényjavaslat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításával rendezi a külszolgálatra kihelyezettek és családjuk egészségügyi ellátásának kérdéskörét is.
A külföldre utazásról szóló törvény módosításával bővítésre kerül a diplomata-útlevélre jogosultak köre. A módosítás arra a hosszú ideje megfogalmazott igényre jelent megoldást, hogy a tartós külszolgálaton lévők élettársai, illetve felmenői is részesülhessenek diplomata-, illetve külügyi szolgálati útlevélben. Hivatalos útlevél nélkül ugyanis számos relációban problematikus a kiküldöttel a tartós külszolgálat alatt külföldön együtt tartózkodó élettárs, illet-ve felmenő státuszának rendezése. Hivatalos útlevél és az azzal járó kiváltságok és mentességek hiányában a fogadó ország általános idegenrendészeti szabályai vonatkoznak rájuk, amelyeknek való megfelelés gyakran nem megoldható, tekintettel arra, hogy az érintett személyek nem munkavállalási vagy tanulmányi céllal érkeznek az adott országba.
Mivel az Európai Parlament magyarországi képviselőjének külföldön végzett tevékenysége hasonló jellegű a diplomaták tartós külszolgálatához, ezért a javasolt módosítás teljes egészében rájuk is kiterjesztendő. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió melletti Állandó Képviselet irányítása a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása alá tartozik, így a módosítás megteremti az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium európai uniós feladatokat ellátó, diplomáciai ranggal rendelkező munkatársai részére is a hivatalos útlevélre történő jogosultságot munkájuk meg-könnyítése érdekében.
A konzuli védelemről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a külképviseleten konzuli feladatokat ellátó valamennyi személyi kör kinevezésére, illetve alkalmazására vonatkozó rendelkezések törvényi szinten legyenek szabályozva. A javasolt rendelkezések illeszkednek a külügyi igazgatás viszonyainak szabályozására irányuló, a külképviseletek és tartós külszolgálatról szóló törvény és az azzal összefüggő jogszabályokat is magában foglaló szabályozási folyamatba.
Szintén a konzuli feladatok ellátásában közreműködő foglalkoztatottak jogosultságainak rendezéséből fakadó igény a fent említett személyi kör konzuli ismeretekkel kapcsolatos vizsgakötelezettségé-nek megjelenítése a konzuli törvény rendelkezései között.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítása révén a Magyarországon működő diplomáciai és a hivatalos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, illetve azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája, továbbá a kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek tagjai és családtagjaik magyarországi tartózkodása nem számítana bele a Magyarországon letelepedésre jogosító időbe.
A módosítást az indokolja, hogy e személyi kör számára a tartózkodási engedély iránti kérelmet nem maga a jogosult, hanem a küldő állam vagy nemzetközi szervezet nyújtja be, mivel a kiküldött az eljárásnak valójában nem alanya, hanem kedvezményezettje. A nemzetközi jogban a kiváltságok, mentességek azon hipotézisen alapulnak, hogy a nemzetközi jogon alapuló jogállást élvező személy kvázi nem tartózkodik a fogadó országban, ezért nem terjed ki rá annak joghatósága. Így a kialakított egyedi jogállással ellentétes lenne, ha az így kiadott tartózkodási engedély Magyarországon történő letelepedésre jogosító időnek számítana.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései és az azóta kialakított joggyakorlat nyomán egyértelmű, hogy csupán a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményre mint jogalapra való hivatkozás a KKM által vezetett diplomaták adatait tartalmazó nyilvántartás működtetéséhez, azaz az adatkezeléshez, valamint abból a hatóságok számára történő adatköz-léshez nem elegendő. Az önkéntesen szolgáltatott, már a külkapcsolatokért felelős tárca iratanyagát képező adatok kezeléséhez és az azokhoz kapcsolódó hatósági megkeresések teljesítéséhez adja meg a módosítás az egyértelmű, törvényi szintű felhatalmazást. A 30 éves adatkezelési időtartam indoka az, hogy egyes diplomáciai mentességgel rendelkező személyek gyakran több, egymást követő alkalommal teljesítenek külszolgálatot Magyarországon, ezért indokolt, hogy a korábbi magyarországi külszolgála-taikkal kapcsolatos adatok hosszabb ideig rendelkezésre álljanak.
A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvény módosítása révén lehetőség nyílik arra, hogy Magyarország a nemzetközi fejlesztési szakpolitikák végrehajtását nemzetközi szervezetek és nemzetközi fejlesztési célú alapok részére teljesített tagdíjak és önkéntes hozzájárulások útján, azaz multilaterális befizetések teljesítése által is megvalósíthassa.
Magyarország 2016. december 6. óta tagja az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának, a nemzetközi szervezeteknek fizetett általános, nem projektalapú hozzájárulás multilaterális hivatalos fejlesztési támogatásként - official development aid - jelenthető. Az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága a nemzetközi szervezetek tevékenységei alapján meghatározza, hogy a hozzájárulások milyen mértékben számolhatóak multilaterális hivatalos fejlesztési támogatásként.
(9.10)
A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvény módosításának további célja, hogy a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett, nyilvánosan hozzáférhető adatbázis tartalma kiterjedjen valamennyi nemzetközi fejlesztési együttműködés és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási szakpolitika keretében végzett tevékenységre, valamint hogy a polgári törvénykönyvről szóló törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény és a humanitárius segítségnyújtásról szóló európai közösségi tanácsi rendelet alapján az előminősített civil szervezetek jogállását tartalmazza. Az előminősítés alapvető feltétele, hogy a szervezet közhasznú szervezetté minősített civil szervezet legyen.
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény módosítása egyrészt technikai pontosításokra irányul, másrészt a külképviselet vezetői, valamint egyéb munkakörök esetében megteremti a kötetlen munkaidő, a munkaidőkeret, valamint az egyenlőtlen munkabeosztás lehetőségét, valamint az ehhez kapcsolódó kiegészítő szabályokat, továbbá a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvénytől eltérő szabályozás megteremtésével a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályokat emeli be a törvénybe. A módosítások indoka, hogy a diplomáciai munka jellege folytán a kötetlen munkaidő-beosztás a legkedvezőbb mind a kihelyezettek rugalmasabb, önállóbb munkaidő-beosztása, klasszikus munkaidőn kívül eső időpontokban zajló diplomáciai kon-zulesemények, mind a missziók, kevesebb adminisztráció számára.
További érdemi módosítás, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza azokat az eseteket, amikor a kihelyezett több szabadságot vesz ki a berendelés évében, mint amennyi megilletné őt a külszolgálat alatt például a tervezettnél korábbi berendelés, soron kívüli berendelés esetén. Ha a kihelyezettet például december 1-jén helyezik ki, akkor jelenleg megilletné a kettő - egészségügyi vizsgálat céljából igénybe vehető - szabadnap annak ellenére, hogy a kihelyezés előtt mindenképpen el kell mennie orvosi vizsgálatra. Így a kihelyezés évében már semmi nem indokolja az újabb orvosi vizsgálatot. A kihelyezettnek a berendelés évében is el kell mennie utólagos orvosi vizsgálatra, így a berendelés évében sem indokolt a szabadnap. További nóvum, hogy a törvényjavaslat megteremti a tartós külszolgálat vonatkozásában a fizetés nélküli szabadság jogintézményét.
A jelenlegi szabályozás szerint a kihelyezett keresőképtelensége idejére megkapja a devizailletmé-nyének 60 százalékát, amely jóval magasabb összeg, mint amennyire belföldön a táppénzszámítási szabályok alapján jogosult lenne. Ezért nem indokolt a különbözeti összeg utáni táppénz kifizetése, mert így a kihelyezettet keresőképtelenség esetén jóval magasabb összeg illetné meg, mint belföldön. 180 nap keresőképtelenség után a kihelyezett külszolgálata megszűnik, és belföldi állományba kerül határozott jogviszony esetén is, ahol a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint jogosult táp-pénzre.
A jelenlegi szabályozás szerint a kihelyezett halála esetén a halál bekövetkeztéig járó díjazásán felül a kihelyezettel az állomáshelyen tartózkodó hozzátartozói együttesen a kihelyezett további egyhavi díjazására jogosultak. Ezen összeg kifizetése azonban csak jóval a kihelyezett halála után történhet meg. Jelenleg az elhalálozott számára kifizetendő összeget számfejteni kell, és a kifizetésre csak a hagyatéki eljárás lezárása után kerülhet sor. A jogalkotói cél az, hogy a kihelyezett állomáshelyen lévő hozzátartozói számára minél hamarabb megtörténjen a kifizetés, például hazaszállítási költségekre, ingatlanbérlet lezárására, repülőjegyre, ingóságszállításra jutó költségek.
Ugyancsak érdemi módosítás, hogy a módosítással a kihelyezett nem lesz jogosult táppénzre, tekintettel arra, hogy a külszolgálati törvény a keresőképtelenség idejére biztosítja számára a devizailletmény 60, illetve 30 százalékát.
A törvényjavaslat - mint ahogy a fentiekben bemutattam - a mindennapi működésből fakadó gyakorlati tapasztalatokat kívánja kezelni, illetve technikai pontosításokat tartalmaz mind a külszolgálati törvényben, mind a külügyi igazgatással érintett törvényekben, amely módosítások azonban nem változtatnak a törvény koncepcióján és eredeti szabályozási céljain, azonban lehetővé teszik, hogy a külképviseleteink és az ott dolgozók rugalmasan alkalmazkodva magas színvonalon képviseljék Magyarország érdekeit és értékeit. Kérem a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
