DR. FAZEKAS SÁNDOR
DR. FAZEKAS SÁNDOR
DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jól tudjuk valamennyien, hazánk területét 2 millió hektár erdő borítja, amely az ország területének egyötödét jelenti. Az erdő a legösszetettebb szárazföldi életközösség és környezeti elem, amely számtalan élőlény élőhelyéül szolgál, és egészséges környezetet biztosít az ember számára. Emellett a klímaváltozás elleni fellépés terén is kiemelkedő erdőségeink jelentősége, valamennyi körülményt, így ezt is igyekeztünk figyelembe venni a törvénytervezet megalkotásánál.
A magyar erdők több mint fele őshonos fafajokból áll és magas természeti értéket képvisel. 20 százaléka a hazai szabályozás szerinti természetvédelmi oltalom alatt áll, 40 százaléka pedig a védett területekkel nagyrészt átfedésben a Natura 2000 hálózat része. Az erdők vonatkozásában tehát a környezeti fenntarthatóság biztosítása kiemelt fontosságú. Az erdő ugyanakkor egy nehezen nélkülözhető természeti erőforrás is, amely egyebek mellett évente 7 millió köbméter megújuló ipari, illetve energetikai alapanyagot biztosít számunkra.
A hazai erdők 40 százaléka magántulajdonban áll, emiatt az erdő kapcsán ma már félmillió, jellemzően vidéken élő erdőtulajdonossal és 50 ezer erdőgazdálkodóval is számolnunk kell. Ehhez lehet még hozzászámolni azt a több ezer vállalkozót és több tízezer dolgozót, akik az erdei kétkezi munkákat végzik. Látható tehát, hogy az erdő a vidéki élet szerves része, az erdőgazdálkodás pedig az egyik meghatározó vidéki foglalkoztató. De nemcsak a munka terepe, hanem az aktív pihenés helyszíne is az erdő. Az emberek többsége évente legalább egyszer eljut a zöldbe, hogy kikapcsolódjon, sportoljon, szórakozzon vagy éppen közösségi élményre leljen. Az erdő közjóléti szolgáltatásai tehát, ez nem túlzás, felbecsülhetetlen értéket jelentenek a társadalom számára.
Ha az erdők, az erdőgazdálkodás fenntarthatóságáról beszélünk, akkor tehát nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi és a gazdasági fenntarthatósági szempontokat sem. Az erdőtörvényeknek minden időben az volt a feladatuk, hogy a tulajdonosi, a gazdálkodói és a közérdek összehangolásával biztosítsák az erdők fennmaradását, jó állapotban tartását, valamint a közérdekű szolgáltatásaihoz való széles körű hozzáférést is. Ez elsősorban az erdőgazdálkodók irányában közérdekű elvárások és korlátozások meghatározásával jár. Az ágazati szereplők ezzel tisztában vannak, és meg kívánnak felelni ezeknek az elvárásoknak. A magántulajdonú erdők esetében ugyanakkor jogos igény, hogy a gazdálkodás és a tulajdon korlátozása csak megalapozott módon és minél kevesebb adminisztrációs teher mellett történjen.
A hatályos erdőtörvény elsősorban az adminisztrációs terhek csökkentése és az egységes jogalkalmazás érdekében a szabályozottság növelése terén pozitív változásokat eredményezett. Számos szabályozási bizonytalanság azonban fennmaradt, és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok racionalizálására is csak részlegesen került sor. Az erdőgazdálkodás közcélú korlátozásai tekintetében olyan szabályozási környezet jött létre, amely egyes esetekben megalapozatlan elrendeléseknél is lehetőséget biztosít tulajdonosi és gazdálkodói ellenőrzés nélkül. Emiatt a törvény módosításának szándéka a szakma részéről már a törvény hatálybalépését követően felmerült, előkészítéséről az ágazat, illetve tárcánk a 2010-ben hivatalba lépett nemzeti kormány részéről is felkérést kapott.
(Gelencsér Attila elfoglalja helyét
a jegyzői székben.)
a jegyzői székben.)
A benyújtott törvénytervezet megfelelően cizellált szabályozást javasolt, amely egyes erdők esetében egyszerűsítéseket eredményez, a nagyobb, közérdekű jelentőségű erdők esetében ugyanakkor a lecsökkent igazgatási kapacitások mellett is fenntartja a szükséges állami kontrollt a gazdálkodás felett. A tervezet megerősíti az állami erdők jelentőségét az erdők közérdekű szolgáltatásai tekintetében, míg a magánerdők esetében a szükséges és elégséges szintű elvárások teljesítése mellett a gazdasági szempontoknak biztosít elsőbbséget.
A törvénytervezet a magánerdőgazdálkodás megfelelő polgárjogi megalapozását irányozza elő.
(17.40)
Végcélja, hogy a 200 ezer hektárnyi rendezetlen és a 400 ezer hektárnyi bizonytalan státuszú magánerdő jogi helyzetét a rendszerváltást követő negyed évszázad után végre valóban rendezni lehessen.
A hatályos erdőtörvény az erdőgazdálkodókat sok tekintetben még mindig közérdekű feladatellátó személyként, szervezetként és nem a saját birtokán okszerűen gazdálkodó személyként kezeli. Az erdőtervek technológiai szintű előírásokat tartalmaznak, ami nagymértékben behatárolja a gazdálkodói szabadságot.
A törvénytervezet ezzel szemben az erdőgazdálkodás keretjellegű szabályozását és tervezését indítványozza, ezáltal megfelelő teret hagy a gazdálkodói kezdeményezéseknek. A tervezet összeállítása során kiemelt szempont volt az erdőgazdálkodást terhelő bürokrácia lehetséges leépítése. A törvénytervezet 2019. január 1-jétől előírja az erdészeti hatósági nyilvántartásokra alapozott interaktív ügyintézés és e-adatszolgáltatás bevezetését. A tervezetben emellett javaslatot teszünk az indokolatlan eljárási díjak megszüntetésére is.
A törvénymódosítással közvetlenül az erdőtelepítési kedv ismételt megnövekedését is szeretnénk elősegíteni, hogy a kormányzati stratégiában megcélzott 27 százalékos erdősültséget belátható időn belül valóban elérhessük. Az erdők mennyiségének növelése és minőségi átalakítása során a hazai faipar jelenlegi és várható alapanyagigényére is figyelemmel kell lenni. Elődeink példáját követve erre tekintettel az őshonos erdők mellett - ahol erre lehetőség van - a kifejezetten gazdasági célú ültetvényerdő telepítését és fenntartását is lehetővé kívánjuk tenni.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekből bizonyára önök előtt is világossá vált, hogy tárcánk az erdőtörvény átfogó felülvizsgálatát és módosítását tűzte ki célul. A törvénytervezetet több lépcsőben egyeztettük az erdőgazdálkodókkal, az erdész szakma képviselőivel, illetve azok érdekvédelmi szervezeteivel, köztük az Országos Erdészeti Egyesülettel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével, illetve az állami erdőgazdálkodók képviselőivel. A javaslataikat minden esetben megvizsgáltuk és azokról a bevonásukkal döntöttünk. Az érintettek ennek is köszönhetően a törvénytervezetet összességében támogatják. A törvénytervezettel kapcsolatos egyeztetések kormányzati, illetve minisztériumi szinten minden szakterülettel megtörténtek, valamint több társadalmi szervezet véleményét is kikértük.
Tisztelt Ház! A nemzeti ügyek kormánya egy élhetőbb, zöldebb és környezettudatosabb Magyarországot akar teremteni. Ennek jegyében az ágazatban érintetteket megszabadítjuk felesleges terheiktől, finomhangoljuk a szabályozást, és a törvény súlyával óvjuk nemzeti kincsünket, az erdőt. Hiszem, hogy az ágazat biztos jövőjén dolgozunk. „Az ember annyit ér, amennyit használ” - vallotta gróf Széchenyi István. Így van ez a törvényekkel is.
Meggyőződésem, hogy ez a törvény elfogadása esetén jól fogja majd szolgálni az ágazat, a magyar erdők érdekeit. A bemutatott módosítások szükségesek és időszerűek, ezért javaslom, hogy a tervezetet az Országgyűlés fogadja el. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
