DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Abaúj és Zemplén országgyűlési képviselőjeként sok olyan, a hegyvidéken élő és gazdálkodó polgárt képviselek, akik közvetve vagy közvetlenül is érintettek az erdőkkel, az erdőgazdálkodással összefüggő kérdésekben. Úgy vélem, számukra is rendkívül fontos, hogy a kormány benyújtotta az előttünk fekvő javaslatot, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítását.
(18.30)
Választókerületemben az erdőgazdálkodással érintett személyek és társaságok egyébként már 2009-ben a most módosítandó erdőtörvény elfogadása után számtalan kritikát fogalmaztak meg az akkori kormány számára. Éppen ezért köszönet Fazekas miniszter úrnak, munkatársainak, akik az előttünk fekvő módosítást végül is elkészítették, és akik a véleményezési időszakban hozzájárultak annak jobbá tételéhez.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mint látjuk, a Földművelésügyi Minisztérium javaslata öt nagy célt tartalmaz, és ezeket próbálja meg valamilyen módon összeegyeztetni, ami, belátom, nem könnyű feladat. A gazdasági funkció érvényesülésének elősegítése, ezzel egy időben a fenntartható gazdálkodásban folytatott aktív természetvédelem, továbbá a klímaváltozás hatásaira való felkészülés mellett, úgy hiszem, megfér az egyszerűbb ügyintézésre való törekvés és az olyan újdonságok, mint például a forrásvíz megjelenítése erdei haszonvételi lehetőségként.
Ha visszatekintünk a törvényhozás hosszú-hosszú munkájára, már a kiegyezést követően nem véletlenül merült föl a szabályozási igény e területen, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy az erdők olyan javak, amiket nem hagyhatunk törvényi védelem nélkül. A tervezettség, a felelős erdőgazdálkodás hiánya nagyon sokszor negatív következményekkel járt. Ezért azt gondolom, eleink jól tették, hogy 1879-ben megalkották a polgári erdőtörvényt. Felgyorsult világunkban, a XXI. században azonban, úgy hiszem, sokkal nehezebb feladata van a jogalkotónak, mint 136 évvel ezelőtt.
Tudniillik látja az aktuális helyzetet, ismeri a modern igényeket, a kihívásokat, mégsem lehet benne biztos, hogy akár 2-3 év múlva nem kell komoly felülvizsgálatot végeznie. Ez azonban mégsem lehet magyarázat a 2009-es törvény megalkotásakor elkövetett hibákra. A ’96-os erdőtörvény hibáit ugyan részben sikerült javítani, mert például láttuk, hogy az adminisztrációs feladatok racionalizálására sor került, ám úgy hiszem, hogy a felesleges természetvédelmi célú korlátozásokkal szembesültek a tulajdonosok, a gazdálkodók, ami egyértelműen visszalépésnek tekinthető.
Mert mi is a feladata a törvényalkotónak akkor, amikor az erdők védelméről hoz szabályozást 2017-ben? Ahogy emberből, úgy fából és erdőből is nagyon sokféle van. Könnyű belátni, hogy ahol egy ültetvényen az erdőgazdálkodás célja az ipari alapanyag biztosítása, ott nehezen értelmezhetőek azok a szabályok, amelyek a természetvédelem szempontjából bírnak jelentőséggel. Tehát a jelen szabályozás okos kompromisszumok, finom részletszabályozások komplex rendszerével kell találkozzon, vagyis distinkcióra van szükség az erdők között, azok rendeltetése, tulajdonviszonyai és természetessége szerint.
A fenti egyensúly meglétét hangsúlyozva azonban fontos kiemelni még két szempontot, tisztelt államtitkár úr, amelyek az előttünk fekvő javaslatot még inkább aktuálissá teszik: 1. a hatályos polgári jogi, illetve 2. az ágazati szabályozás a magántulajdonú erdők hasznosítására a tulajdonosok részére nem igazán nyújt az erdőgazdálkodás sajátosságaihoz, illetve birtokrendszeréhez igazodó, jó megoldásokat.
Tehát itt az elaprózódott, magántulajdonú erdeinkben, amennyiben közös tulajdonról van szó, bizony könnyen előfordulhat, hogy szükség volna az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatok közös elvégzésére, ám ehhez nem áll rendelkezésre megfelelő jogi keret.
A másik jelentős kérdés pedig, amiről még szólnom kell, a klímaváltozás kapcsán adódó sürgős intézkedések szükségessége. Amellett, hogy az erdőknek kiemelendő a jelentőségük a klímaváltozás elleni küzdelemben, bizony védelemre is szorulnak a klímaváltozás hatásaival szemben. Tehát az említett érzékeny egyensúlyt illetően tanulságos volt egyébként a társadalmi egyeztetésről készült minisztériumi összefoglaló áttekintése, például érkeztek olyan vélemények, amelyek általános érvénnyel írnák elő a vágásos üzemmód visszaszorítását.
Azonban, tisztelt képviselőtársaim, a probléma ezzel az, hogy sokszor ezek a környezetvédelmi célok az erdők érdekeivel állnak szemben. A klímavédelemmel kapcsolatos aspektusok például a gyorsan növekvő fafajok telepítését erősítenék, szemben a természetvédelmi lobbik által javasolt, lassabban növekvő, ezáltal sérülékenyebb fajtákkal. De továbbmegyek, tisztelt képviselőtársaim, és úgy vélem, ki kell mondani, hogy hazánk még nagyon hosszú ideig nem teheti meg, hogy az erdeivel ne gazdálkodjon, azokat ne hasznosítsa.
Tisztelt Képviselőtársaim! Választókerületemben található a zempléni tájvédelmi körzet, ami különösen nagy érték, a természeti értékeknek köszönhetően alapozhat a térség turizmusára mint, úgy szoktuk mondani, kitörési lehetőségre. De ezzel együtt sem tehetjük meg azt, hogy kizárjuk az erdőgazdálkodást, mert választókerületemben ez is munkahelyeket teremt, és ezáltal közösségeket őriz meg Abaúj és Zemplén erdőkkel teli vidékein.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd ejtsek szót azokról a problémákról, amik továbbra is gondot jelentenek Zemplénben, Abaújban. Itt kell szólnom elsőként is a korlátozásokról. A törvényjavaslat 8. §-á-ban az Evt. 10. §-ában szereplő korlátozások kiterjesztésre kerültek valamennyi Natura 2000 rendeltetésű erdőre is. A Natura 2000 területek kevésbé nagyvonalú kijelölése mellett is megvalósulhatnak véleményem szerint a természetvédelmi célok Zemplénben. Az ilyen, a gazdálkodást korlátozó kötelezettség generálása különösen a madárvédelmi területen indokolatlan.
Másodikként szeretném megemlíteni a további adminisztratív egyszerűsítés lehetőségét. Az erdőgazdálkodásban érintett zempléni polgárok sokszor úgy érzik, hogy törvényi szinten általában megvan a szándék az adminisztrációs terhek csökkentésére, mégis van a módosítandó törvényben egy olyan rendelkezés, ami már úgymond feleslegesnek tekinthető. A 995/2010/EU rendelet értelmében a fa eredetének igazolását biztosítani kell, ennek következményeként az erdőgazdálkodási műveleti lap feleslegessé válik. Az Evt. 70. § (3) bekezdését tehát célszerű lenne törölni.
Sajnos magának a fakitermelés fogalmának meghatározása sem eléggé pontos szerintünk. Indokolt lenne például a minimális tőátmérőt 10 centiben meghatározni, mivel a bozótirtás szakmailag nem tekinthető fakitermelésnek. Tehát a bozótirtás nem tartozik a bejelentésköteles műveletek közé, de a fogalmi bizonytalanság miatt szükségszerű volna tisztázni, hogy mikor beszélhetünk fakitermelésről és mikor bozótirtásról.
Végül, tisztelt képviselőtársaim, szeretném kifejezni örömömet afelett, hogy az erdei legeltetés választókerületemet is érintő problémája megoldódhat a törvénytervezet elfogadásával. Bizonyos értelemben a régi, hagyományos módszerhez nyílik meg a visszatérési lehetőség. Tudniillik a legeltetés céljából az erdők mélyén létrejött gyepes területek, a választókerületemben például a huták felett található Mlaka-rét léte a hagyományos gazdálkodási tevékenységek szempontjából szinte szükségszerű volt, ám a technikai fejlődés következtében ezek a tevékenységek visszaszorultak.
Ma már az ilyen gyepes területek önmagukban is értékesek, úgy vélem, így az ilyen területeken való legeltetés is közérdekű célnak tekinthető. A törvénymódosítás ugyan nem ilyen szemszögből tekint a legeltetésre, de az előterjesztés által megszabott szűk, óvatos keretek között is igenis szükség lehet arra, hogy természetes módon szorítsuk vissza az erdőkben elszaporodó különböző, védelemre nem szoruló, talajszintű növénytípusokat. Ezzel kapcsolatban is szeretném kiemelni, hogy a legeltetés mint munkavégzés szerintem ugyanolyan jelentőséggel bír a magasabb munkanélküliséggel bíró régiókban, mint például Abaújban vagy Zemplénben, mint egyébként a megfontolt, generációk érdekeit szolgáló erdőgazdálkodás is.
(18.40)
Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében tehát úgy vélem, hogy a részletes vita során felmerülhető kisebb finomításokkal együtt támogatásra érdemes ez az előterjesztés. Azt szeretném mondani, hogy ez az előterjesztés korszakos, nagy jelentőségű javaslatról van szó, amely mindannyiunk közös jövőjét szolgálja.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
