DR. GULYÁS GERGELY
DR. GULYÁS GERGELY
DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ismert, hogy a kormány nemzeti konzultációt kezdeményez öt nagyon fontos témakörben. Ezek a témakörök: a rezsivel kapcsolatos szabályozásnak az állami hatáskörben tartása, az illegális bevándorlás kérdése, a társadalmi szervezetek átláthatóságának kérdése, a munkahelyteremtés ügye és az adócsökkentés ügye. Tudjuk azt, hogy ezek a kérdések Magyarország mindennapjait jelentős mértékben határozzák meg, és tudjuk azt, hogy sok kérdésben kellett komoly küzdelmet folytatni az elmúlt évben azért, hogy előbbre léphessünk, részben azért, hogy a Magyarországon jelen lévő multinacionális cégekkel szemben a kormány a szabályozási jogosultságát érvényesíteni tudja, részben pedig azért, hogy ezek a hatáskörök egyáltalán a tagállamoknál maradhassanak.
Ha megnézzük azt, hogy a hatósági ármegállapítás terén, ami a rezsicsökkentés alapvető feltétele, hogy állunk, akkor azt mondhatjuk, hogy egy bizottsági javaslat már született, amely bizottsági javaslat az áramár tekintetében a hatósági ármegállapítás jogát elvenné a tagállamoktól, és uniós, közösségi hatáskörbe helyezné. Ez lenne az első lépés, amellyel gyakorlatilag a rezsicsökkentést a jövőre nézve a tagállamok tekintetében a Bizottság ellehetetlenítené. Úgy gondoljuk, hogy egy első ilyen lépés veszélyes precedenst teremtene; először csak az áramár megállapításának a jogát veszítené el a magyar kormány és a magyar állam, de hosszabb távon jó eséllyel tovább folytatódna ez a folyamat. Tehát úgy gondoljuk, annak érdekében, hogy ez a fontos tagállami hatáskör, amely a rezsicsökkentés feltétele, megmaradjon a magyar kormány és a Magyar Országgyűlés kezében, ahhoz ez ellen egységesen fel kell lépni.
Ezért arra kérjük valamennyi képviselőcsoport tagjait és arra kérjük a magyar állampolgárokat is, hogy szólaljanak fel ebben az ügyben, támogassák a kormánynak azt a törekvését, hogy a mindenkori magyar kormánynak legyen lehetősége arra, hogy hatósági árral állapítsa meg a rezsiárakat, köztük az áramárat is. (Balla György: Helyes!)
Azt is látjuk, hogy a társadalmi szervezetek átláthatóságával kapcsolatosan is van egy vita. Azt mondhatjuk, hogy a konkrét esetben a reakciókból jól látható, hogy most a hóhért akasztják, ugyanis mi semmi mást nem követelünk, csak és kizárólag átláthatóságot. (Szávay István: CÖF! - Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Azt szeretnénk, ha az átláthatóság minden külföldről támogatott szervezetre kiterjedne, hozzáteszem, ahogyan az államilag támogatott szervezetekre is kiterjed, hiszen az állami kiadások közérdekű adatot jelentenek, sőt az 50 millió forint fölötti állami támogatáshoz jutó civil szervezetek esetében még vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége is van a magyar államtól több mint 50 millió forintos juttatást kapó civil szervezeteknek. Ehhez képest az átláthatósági törvényjavaslatunk a civil szervezeteknél egyetlenegy követelményt állít, hogy pontosan tudhassuk, hogy ki kit, honnan támogat, ki, milyen támogatáshoz jut külföldről. Ezt kulcsfontosságú kérdésnek tekintjük, és ennek érdekében azt várjuk, hogy akik folyamatosan az átláthatóságot kérik számon a magyar állam működésén, a magyar állami cégek működésén, azok saját magukra vonatkozóan is ezt érvényesíteni kívánják.
Végül az illegális bevándorlás ügyében most már azt is tudjuk, hogy Nyugat-Európában egészen biztosan léteznek no-go zónák, hiszen a német kancellár a hétvégi észak-rajna-vesztfáliai kampánygyűlésén a tartomány szociáldemokrata miniszterelnök asszonyát tette felelőssé azért, hogy Észak-Rajna-Veszt-fáliában no-go zónák vannak, ha pedig így van, akkor talán jó lenne a párhuzamos társadalmak és a no-go zónák létrejötték Magyarországon elkerülni. De ehhez az is rendkívül fontos, hogy valóban gátat tudjunk szabni annak a jogalkalmazásnak nevezett jogalkotásnak, amelyet a strasbourgi bíróság folytat.
(13.50)
A strasbourgi bíróság legutóbbi döntései már nem az emberi jogok európai egyezményének egyébként helyes szövegét alkalmazzák, hanem ennek továbbfejlesztéseként az embertelen és megalázó bánásmód részének tekintenek olyan jogokat is, amelyeket senki senkinek nem biztosított és nem is kíván biztosítani. Ahogyan azt sem tudjuk elfogadni, hogy egy olyan tranzitzóna, amelyet az egyik irányban szabadon el lehet hagyni, zárt tábornak lenne minősíthető.
Mi úgy gondoljuk, hogy a két bangladesi menedékkérő ügyében hozott ügy egy olyan precedens, amelyről a Magyar Országgyűlésnek és a Magyar Országgyűlés illetékes bizottságainak is ki kell alakítaniuk a véleményüket. Az a cél, hogy egyértelműen az emberi jogok európai egyezményének keretein belül maradjunk, és ne engedjük meg a strasbourgi bíróságnak, hogy ezen egyezmény keretein messze túllépve gyakorlatilag jogalkotást folytasson.
Ezért a Fidesz-frakció olyan javaslatokkal kíván élni, amelyek az Országgyűlés számára és az Országgyűlés illetékes bizottságai számára is lehetővé teszik, hogy megtárgyalhassák az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
