DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt is mondhatnám, hogy írásban és szóban is már többször megválaszoltam önnek ezt a kérdést, úgyhogy ahhoz továbbra is a kormány tartja magát. Ez is lehetne a rövid változat, de engedje meg, hogy részletesebben is tájékoztassam, vagy legalábbis válaszoljak a kérdésére.
Továbbra is úgy áll, mint ahogy korábban volt, hogy ezzel kapcsolatban a kormány semmifajta döntést nem hozott, így kérem, hogy ön se keltse azt a látszatot, mintha valamilyen kormányzati döntés már megszületett volna. Ugyanakkor az egy fontos kérdés, és nyilván az LMP-ben is, amikor annál többen gyűlnek össze, mint ahányan most vannak itt a frakcióból, akkor megkérdezhetik egymástól, hogy vajon teljes mértékben ki tudja-e szolgálni a magyar mezőgazdaságot, a magyar agrárágazatot a felsőfokú agrárképzési rendszer, amelyik most van.
És itt nem szerkezeti kérdést vetek csupán fel, hanem tartalmi kérdést is. Vajon ez a legjobb pillanatnyi állapot-e ahhoz, hogy az agrár-GDP növekedése, az agrárinnováció vagy az agráriumnak a súlya, a termelékenysége, a korszerűsége a jövőben is minél magasabb fokú legyen? Elegendő tudományos háttér-e ez, inspiráló háttér-e ez ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság ismételten húzóágazattá váljon Magyarországon, mint ahogy az hagyományosan Magyarországon húzóágazat?
(15.20)
Ha az LMP szerint minden a legnagyobb rendben van, és nem kell ehhez hozzányúlni, akkor nyilván nem kell ilyen kérdéseket föltenni, de mi azért ezeket a kérdéseket föltettük, és a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégiának is része, hogy az agrároktatást visszahelyezze a világ élvonalába, és új, osztatlan agrármérnökképzés indításával is próbáljon még jobb minőségű oktatást kínálni mindenkinek ezen a téren. Tehát nem csupán arról van szó, hogy azt érdemes végiggondolni időről időre, hogy megfelelő szerkezetben történik-e az agrár-felsőoktatás, mint a felsőoktatásnak minden más területe is, hanem hogy megfelelő tartalommal is van-e ez megtöltve, hiszen tucatnyi olyan intézmény van, amelyben összesen 181-féle agrárképzést folytatunk ma Magyarországon, és a fejlesztések köre, amelyeket erre szánunk, azért mégiscsak a fejlesztési program keretében 106 milliárd forintos összeg.
Érdemes tehát erre is gondolni, és érdemes azt is végiggondolni, hogy ha egy olyan egyetemről van szó, amelynek van orvostudományi kara, van természettudományi kara, bölcsészettudományi kara és egy mezőgazdasági főiskolai kara is, akkor egy bármilyen egyetemi átalakításnak, fejlesztésnek lehet-e a fő nyertese így egy belső mezőgazdasági kar.
A legfontosabb a természeti adottságokból való kiindulás. Valóban, Magyarországnak egy nagyon-nagyon magas szintű agrárképzésre van szüksége, és bizony az elmúlt közel húsz évben körülbelül a felére csökkent az agrárképzésbe belépők száma. A legnépszerűbb a műszaki szak, a felvételre jelentkezők 21 százaléka, utána következnek a gazdasági szakok 15 százalékkal, majd az egészségügyi szakok 13 százalékkal, és ehhez képest a mezőgazdasági szakoknak a felvételi jelentkezési számok alapján a jelentkezési száma 2,7 százalék, tehát jóval alacsonyabb. És azt is láthatjuk, hogy nemzetközi vonzerőben sem leginkább a külföldi hallgatókat idevonzó képzés a magyar agrárium, pedig lehetne, hiszen ehhez az adottságai az országnak megvannak, illetve a külföldi oktatók bevonására is, azt hiszem, bőven lenne igény.
A különböző profiltisztítási és intelligens szakosodási vezérelvek mentén jött létre az elmúlt időszakban a Szent István Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem agrárkarainak az integrációja és az erdészeti és faipari fókuszú Soproni Egyetem. A mosonmagyaróvári agrárképzés beolvadt a Széchenyi István Egyetembe, illetve a Károly Róbert Főiskola az Eszterházy Károly Főiskolába integrálódott, és önálló állatorvos-tudományi egyetem is kialakításra került.
(Gelencsér Attilát a jegyzői székben
dr. Szűcs Lajos váltja fel.)
dr. Szűcs Lajos váltja fel.)
A kutatási potenciál fejlesztése, a kutatások összehangolása és részbeni centralizálása érdekében agrárkutatási intézetek jöttek létre, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ együttműködése nyomán kutatóintézeti hálózat került kialakításra. Ez viszont mindenképpen a fejlesztések irányba hatott az elmúlt években is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
