BALOG ZOLTÁN,
BALOG ZOLTÁN,
BALOG ZOLTÁN, az emberi erőforrások minisztere, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rögtön az elején érdemes tisztázni, Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét, a magyar gazdaságot, a nemzet gyarapodását elősegítő felsőoktatási intézménye legyen.
Magyarországnak nem érdeke, sőt érdekeit sérti, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyek hátterében a demokratikus játékszabályokat megkerülve, pénzügyi támogatásokkal külföldről befolyást szerezve törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarjanak ellehetetleníteni, a választói akaratot megmásítani.
(10.00)
Soros György Magyarországon és a világban működő szervezetei ilyen álcivil ügynökszervezetek, s elszántak vagyunk abban a tekintetben, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk.
A Közép-európai Egyetem érdekében felszólalók figyelmen kívül hagyják, sokan nem is ismerik azt a tényt, hogy a Közép-európai Egyetem az Országgyűlés döntése alapján államilag elismert, magyar jog szerint működő, magánfenntartású magyar felsőoktatási intézmény. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Így van!) A magánegyetemmel közös fenntartásban létező Central European University, CEU, viszont olyan külföldi felsőoktatási intézmény, amely magyar nyilvántartásban szereplő, de csupán Budapesten működő külföldi felsőoktatási intézmény, Magyarországon külföldi. A CEU alatt az utóbbi külföldi intézmény értendő, amely az Amerikai Egyesült Államok jogrendszere szerint működik, de ott tevékenységet nem folytat. (Szabó Szabolcs: Akkreditált.) Technikailag a két egyetem egy és ugyanaz, egyetlen campuson működik. A CEU tanárai, alkalmazottai nem a CEU alkalmazásában állnak, hanem a magyarországi magánegyetem, illetve annak kft.-je alkalmazásában.
A CEU működésének hivatalos magyarországi elismerésével kapcsolatos folyamat 1995-ben kezdődött, amikor a művelődési és közoktatási miniszter a felsőoktatásról szóló törvény alapján engedélyezte a Central European University mint külföldi felsőoktatási intézmény működését Magyarországon. Igaz, már annak idején felmerült, hogy mitől minősül külföldi intézménynek egy csupán Magyarországon működő felsőoktatási intézmény. Erre akkor politikai válasz született; nem véletlen, hogy ez a kérdés napjainkig végigkíséri a CEU történetét.
2004 áprilisában Magyarország akkori miniszterelnöke és New York állam kormányzója írt alá közös nyilatkozatot, amelyben rögzítették a szándékot, hogy a New York államban egyetemként bejegyzett, de ott nem működő Central European University az amerikai egyetemi státusz megőrzésével egyidejűleg el-nyerje a magyarországi egyetemi státuszt is. Ezen megállapodás alapján az Országgyűlés 2004. június 21-én elfogadta a Közép-európai Egyetem állami elismeréséről szóló 2004. évi LXI. törvényt, amelynek eredményeként a Közép-európai Egyetem magyar, nem állami egyetemként működik Magyarországon. Képzéseit mint magyar felsőoktatási intézmény a magyar képesítési jegyzék alapján folytatja, és így folytat mesterképzési, illetve doktori iskolában képzéseket. Az egyetem különleges állását a 2005. évi CXXXIX. törvény, majd a 2011. évi CCIV. törvény is biztosította, így az egyetem kettős státusza 2004 óta lényegében változatlan.
Fontos kiemelni, hogy ez a kettős státusz az egyetem kezdeményezésére jött létre. Tekintettel azonban arra, hogy egyre több külföldi felsőoktatási intézmény kezdett képzésekbe Magyarországon, 2011-ben, amikor az Országgyűlés elfogadta a CCIV. számú, felsőoktatásról szóló törvényt, szigorodott ennek általános feltételrendszere, és előírtuk a működés 5 évenkénti felülvizsgálatát 2011-ben.
A külföldi felsőoktatási intézmények magyar-or-szá-gi képzésének indítását több, jogszabályban rögzített forma teszi lehetővé. Az első az, amikor magyarországi működési engedéllyel történik a működés. A másik, amikor határon átnyúló szolgáltatás keretében történik a tevékenység. A harmadik, amikor a magyar felsőoktatási intézményen keresztül licencia-képzést indít egy külföldi intézmény. A negyedik pedig, amikor magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködésben közös képzést vagy kettős képzést indítanak.
Mivel ezen képzési tevékenységek szabályszerűségét a működési engedélyek felülvizsgálata során 5 évente kell ellenőrizni, ezek az ellenőrzések 2016 őszén indultak el. Az ellenőrzések során számos hiányosságra derült fény, ezért kérte a kormány, hogy egy jelentés készüljön, ami ezeket összegzi. Ezt a jelentést a kormány nyilvánosságra hozta. Ebből egyértelműen látszik, hogy a Magyarországon bejegyzett külföldi intézmények működése számos súlyos szabálytalansággal terhelt. Ezek az alábbi csoportokba illeszthetők.
1. A külföldi felsőoktatási intézmény nem a megfelelő jogi keretek között folytat képzést; működési engedélyt kért, pedig csak egy közös képzésről van szó.
2. Valójában nincs együttműködés és magyar-or-szá-gi partner.
3. Hiányzik a programakkreditáció. Ez különösen igaz a Central European Universityre. (Szabó Szabolcs: Van, csak más a neve.) Ne beszéljél bele, légy szíves, majd meghallgatom én is a képviselő urat, jó? (Zaj, közbeszólások az ellenzék padsoraiból. - Az elnök csenget.)
4. A külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított okirat nem államilag elismert, fokozatot adó oklevél, azaz bár egyetem hirdeti, de valójában az csak egy tanfolyam, amivel nagyon könnyű félrevezetni valakit - úgy látom, sikerült is ez néhány képviselő esetében -, és ez csak akkor derül ki, amikor valaki majd Magyarországon ezt az oklevelet el akarja ismerni: kiderül, hogy ez nem diploma.
5. A külföldi felsőoktatási intézmény nem minősül származási országában elismert felsőoktatási intézménynek, azaz bár a neve hasonló, valójában időközben megszűnt a felsőoktatási intézményi státusza.
6. A közhiteles nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesül. Ez alatt általában azt kell érteni, hogy a hallgatói, képzési egyedi adatokat nem jelentik be. Ma nehezen lehet megmondani, maga a Central European University sem tudja pontosan, hogy hány hallgatója is van, bejelentés nem volt, nem is történt ebben az ügyben utólagos pótlás.
7. A külföldi felsőoktatási intézmény nyíl-ván-tar-tás-ba nem vett képzéseket folytat. A Central European Universitynél 17 ilyen képzést találtunk.
Kritikusnak tekintjük azt az esetet, amikor a külföldi intézmény nem felel meg a nemzeti felső-oktatásról szóló törvényben rögzített alapvető kritériumnak (Szabó Szabolcs közbeszól.), vagyis a származási országban nem minősül államilag elismert felsőoktatási intézménynek, és nem bocsáthat ki Magyarország területén folytatott képzésre tekintettel államilag elismert, felsőoktatási fokozatot adó oklevelet. Ez nem érvényes a Central European Universityre. Hasonló súlyos hiányosság, ha az intézmény a származási országban államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül, azonban az a képzés, amelyet Magyarországon folytat, nem vezet államilag elismert felsőoktatási fokozathoz.
A felmerült ügyek jó részét az oktatási kormányzat hivatalból kezeli, amint a jelentésben is látható volt. Egyes esetekben már meg is történt az engedélyek visszavonása, más esetekben pedig új engedélyek kiadása. A vizsgálatból kiderül, hogy a 28 külföldi intézményből mindössze egy volt, amelynél nem találtunk szabálytalanságokat, mulasztásokat. Ezek a szabálytalanságok számos esetben magyar állampolgárok megtévesztését eredményezték. Nem tudom ugyanis másnak tekinteni azt, amikor egy képzésről kiderül, hogy az a származási országban valójában nem eredményez felsőfokú végzettséget, vagy amikor az lesz nyilvánvaló, hogy a Magyarországon felsőoktatási intézményként tevékenykedő szervezet odahaza már elveszítette ezt a jogállását, de ezt természetesen nem jelentette be, és magyar-or-szá-gi tevékenységét nem zárta le.
A jogszabályok megtartása nem lehetetlen, ezek pedig mindenkire vonatkoznak, betartásukat elvárjuk. Soros György szervezetei sem állhatnak a magyar törvények felett. Miközben rendezni kívántuk a fent leírt rendetlenséget, az is nyilvánvalóvá vált, hogy míg az Európai Unión belül a társhatóságokkal zökkenőmentes az együttműködés, az Európai Unión kívüli harmadik országbeli felsőoktatás esetében más a helyzet. Ott szükségesnek látjuk, hogy a magyar és az adott ország illetékesei között a jövőre nézve létrejöjjön egy megegyezés, egy szerződéses kapcsolat. Ez a képzésekre való közös rálátást, a szükséges adminisztratív együttműködést nemcsak lehetővé teszi, de elő is írja. A benyújtott törvényjavaslat legfontosabb pontja éppen ez: a jövőben az Európai Unión kívüli egyetemek akkor működhetnek Magyarországon, ha arról a származási ország és Magyarország is nemzetközi szerződés aláírásával megállapodást köt az adott intézmény új helyszínen történő működéséről.
Ez nem egy a nemzetközi együttműködést ellehetetlenítő körülmény, sőt a célja éppen hogy a két ország kapcsolatainak szorosabbra fűzése a tudomány, a felsőoktatás világán keresztül. (Dr. Szél Bernadett: Azzal, hogy becsuknak egy egyetemet?) Ha az lenne cél, hogy harmadik országbeli felsőoktatási intézmények ne kapjanak működési engedélyt, ennek a jelenlegi szabályozás alkalmazása során is érvényt tudnánk szerezni. Ha ezt az együttműködést mindkét állam támogatja, abból az érintett felsőoktatási intézmény is profitálhat, hiszen ezen az úton mindkét kormány biztosíthat támogatást az érintett felsőoktatási intézmény részére.
Egy ilyen nemzetközi megállapodás természetesen nem korlátozhatja a tanszabadságot, az intézményi autonómiát. Az intézményi autonómia megőrzésének másik oldala a jogszabályok betartása. Magyarország Kormánya nem is köthet olyan nemzet-kö-zi megállapodást, mely ellentétes lenne az Alaptörvényben is rögzített alapvető jogokkal, elvekkel. Visszautasítom azokat a vádakat, amelyek szerint a magyar kormány erre törekedne. A magyar törvényeken és a magyar jogszabályok keretein kívül soha semmilyen módon nem szóltunk bele abba, hogy milyen módszerekkel, milyen elvek mentén szervezi meg egy intézmény a képzését, milyen módon éri el a képzési célokat. (Kunhalmi Ágnes: Pont most jutott esztekbe! - Dr. Bárándy Gergely: Huszonhét év után!)
(10.10)
Ez igaz a magyar jogrendszer szerint, de a külföldi jogrendszer szerint folytatott képzésekre is. Az ilyen típusú kontroll és beavatkozás törvényi kötelességünk.
A Central European University, vagy nem tudom pontosan, nézzenek utána, a Közép-európai Egyetem vezetői a napokban úgy nyilatkoztak, hogy számukra az új szabályozás elfogadhatatlan. Szerintünk ennek a problémának van megoldása, állunk a tárgyalások elébe az Amerikai Egyesült Államok kormányával, illetve a szövetségi állam vezetésével. Mivel négy amerikai intézmény is folytat Magyarországon felsőoktatási tevékenységet, mindegyik érintett az új szabályozásban, mi készek vagyunk ezekről nemzetközi szerződést kötni. Találkoztunk és tárgyaltunk, minden ellenkező híreszteléssel szemben, eddig is a Central European University vezetőivel, maga az igazságügyi miniszter úr is találkozott a rektorral, illetve az illetékes államtitkár, és hajlandóak vagyunk a párbeszéd folytatására, amíg érvekről van szó, de nem tudunk mit kezdeni azokkal a víziókkal, amelyek a tanszabadságot látják veszélyben. (Dr. Bárándy Gergely: Mit keres itt a törvény?)
A bevezetendő intézkedések nem ezt a célt szolgálják, és nem is lennének alkalmasak erre, bár szemlátomást kiválóan alkalmasak arra, hogy a nemzetközi tudományos közvélemény egy részét félrevezessék és mozgósítsák. (Dr. Szél Bernadett: Magyarul: mindenki hülye, csak ti vagytok okosak!) Az új magyar szabályozás egyáltalán nem érinti a magyar jog szerint működő Közép-európai Egyetemnek a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által is magas színvonalúnak elismert képzéseit, éppen ezért sajnálatos, hogy Soros György, nemzetközi kapcsolatait mozgósítva igyekszik nyomást gyakorolni a magyar kormányra, a Magyar Országgyűlésre. Így volt ez 2005-ben is, akkor személyesen az akkori miniszternél kérte, hogy a külön jogokat biztosító lex CEU érvényben maradhasson az akkor elfogadott felsőoktatási törvény mellett. Idézek a levélből: „Tisztelt Miniszter Úr! Kedves B.! Őszinte megelégedéssel értesültem arról, hogy az általam alapított Közép-európai Egyetem másfél évtized után magyar akkreditációt nyert. Tudom, hogy ez a te segítséged nélkül nem történhetett volna meg. Mint a Fenntartók Tanácsának elnöke egy látszólag jelentéktelennek tűnő kéréssel fordulok hozzád. Az új felsőoktatási törvény, amely már magyar egyetemként sorolja fel a CEU-t, a hatályukat vesztő törvények között felsorolja a 2004/LXI. úgynevezett lex CEU-t. Szeretnénk, ha a lex CEU az új felsőoktatási törvénnyel egyidejűleg hatályban maradna akkor is, ha ez némi redundanciát okoz. Tehát azt kérjük, csupán annyit kérünk, hogy a lex CEU ne kerüljön felsorolásra a hatályukat vesztő törvények között. X. kollégám, aki szerdán ezt a levelet neked személyesen átadja, részletesen el tudja mondani álláspontunkat. A másik kollégám, Y. a miniszterelnök úr informális támogatását is fogja kérni. Támogatásodat köszönve, régi barátsággal üdvözöl Soros György, a Közép-európai Egyetem kuratóriumának elnöke” (Dr. Rétvári Bence: Hoppá! Hoppá!)
Nem meglepő hát, hogy Soros György az egyetemére is kiterjedő szabályozási szándék láttán egyből világméretű lejárató kampányba kezdett. Igen, tisztelt Ház, van lex CEU, ezt 2004-ben szavazta meg a Magyar Országgyűlés. (Kunhalmi Ágnes: Ezt bevállalni, miniszter úr!) A magyar média Soros György által finanszírozott szelete tiltakozásáról remekül felfedi a hálózat erejét, egyszersmind megmutatja, hogy milyen erős üzleti körökkel állunk szemben, mert ne legyenek illúzióink, a felsőoktatás üzlet is. Megjegyzendő, hogy más amerikai egyetemek mellett nem állt ki az amerikai ügyvivő, meg sem említette őket, holott van még három ilyen intézmény, egyikük éppen az, amelyiknél semmi problémát nem találtunk. Érdekes módon egyetlen más, Magyarországon működő külföldi egyetem se gondolta még azt, hogy az oktatás szabadsága sérül, ha ezeket a szabályokat betartja.
Ma új szabályokat hozunk, amelyek betarthatóak, jogokat biztosítanak és nem előjogokat, igényelnek erőfeszítést vagy éppen befektetést, de meggyőződésünk, hogy Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja a törvénymódosítás. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
