DR. HOFFMANN RÓZSA,
DR. HOFFMANN RÓZSA,
DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját szeretném kifejezni a következő percekben a 14686. számú törvényjavaslattal kapcsolatban. Bízom benne, mint ahogy a mi oldalunk kulturáltan és csendben végighallgatta az előttem szólót, talán engem is megtisztelnek ezzel, hiszen az ügy fontossága megér ennyit. Annál is inkább, mert pszichológiából valamikor azt tanultam, hogy az indulatok, a gúny, a bekiabálás nem erősíti a bekiabálók érveit, hanem inkább gyengíti. Lehet, hogy nem is töltöm ki a 15 percemet, bízom benne, hogy figyelmesen végighallgatnak.
Megkísérlem összegezni, mi hogy látjuk ennek a törvényjavaslatnak a beterjesztését. Mint ismeretes, 2011-ben alkotta meg a parlament a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt. Ez a törvény szabályokat, mégpedig a korábbinál komolyabb, szigorúbb szabályokat állapított meg a külföldi felsőoktatási intézmények működéséről, és a jogbiztonság érdekében előírta azt is, hogy ezeknek az intézményeknek, mint ahogy a felsőoktatás egyéb intézményeinek is a működését ötévente felül kell vizsgálni, és mellérendelte, hogy a felülvizsgálatot az Oktatási Hivatal intézi, és ez a felülvizsgálat alapvetően a működésre vonatkozik, és nem arra, hogy mit tanítanak az egyes órákon, milyen értékrendet közvetítenek.
A 2011-ben megalkotott és 2012 elején hatályba lépett törvény értelmében az öt év tavaly letelt, és az Oktatási Hivatal megkezdte ezeknek az intézményeknek a felülvizsgálatát, ahogy hallottuk már több előttem szólótól, és ez a felülvizsgálat a 28 külföldi egyetem közül 27 működésében komoly szabálytalanságokat talált. Amit a bevezetőben elmondtam, és amelyek ismeretesek, nem jelentik azt, hogy azért, mert némelyik egyetem 27, 20, vagy nem tudom, hány évvel ezelőtt is működött már, és eddig is voltak szabálytalanságok, ezek szerint működhetett volna tovább is így. Ez egy nem helyes álláspont, mert egész életünk biztonságra törekszik mind a magánéletben, mind a közéletben, és ennek egyik alapját, a garanciáját pont a szabályok jelentik. S mint mondtam, ennek a felülvizsgálatnak az időpontja elérkezett.
Ezért vitatom azt az álláspontot, amit az egyik előttem szóló képviselő mondott az egyik egyetemre, a CEU Soros-egyetemre vonatkoztatva, hogy törvényesen működött, mert azoknak a jogszabályoknak, amelyeket a 2011-es törvény lefektetett, nem felelt meg. Ebből a 28, illetve 27 felsőoktatási intézményből négy ország hét intézményére vonatkozik közelebbről az a megállapítás, hogy a működésük nem felel meg a szabályoknak, hiszen a többi az Európai Unió tagországaihoz köthető.
Ezért a KDNP meglátása szerint ez a törvénymódosítás, törvényjavaslat helyes célt szolgál, mert ez a cél nem más, mint az, hogy a felsőoktatási intézmények, akár magyarok, akár külföldiek, ismert jogszabályok szerint, átláthatóan működjenek, hogy ne legyenek előjogok. Mert az a világ, amit jól ismertünk, amely megszűnt vagy megszűnőben van a kilencvenes évek óta, nem volt jó, amikor az előjogok határozták meg, hogy kinek mit szabad és mit lehet. Miniszter úr a vezérszónoklatában, illetve az expozéjában felolvasott egy levélrészletet, ami pont arra mutatott rá - én ezt a levelet nem ismertem, csak most hallottam, de megdöbbentem tőle -, hogy úgy látszik, mégsem múlik még el az a világ, amikor előjogokra hivatkozva a szabályok megkerülését kérik egyesek. A KDNP számára ez bizony nem elfogadható.
Ezért tehát a törvénymódosítást a KDNP támogatja, annak céljaival azonosul. Azért, mert olyan igazodási pontokat teremt a felsőoktatásban, azonos feltételeket, a bizalmat, az átláthatóságot és az előjogok megszüntetését. A szabályok egésze és azok betartása egész életünkre kihat, és a felsőoktatásban szintén így van. Nem véletlen, hogy az oktatás mindig nagyon felborzolja a kedélyeket, sok indulatot, érzelmeket kavar föl. Hiszen csak nézzünk egy-egy példát, hogy hogyan lehet bejutni a felsőoktatásba, mi a diploma értéke, azzal hogyan lehet elhelyezkedni, hogyan halad a diák a felsőoktatásban, ez bizony a családok, az emberek, a hallgatók, a szülők életét közvetlenül is befolyásolja. Akárcsak az a minőség, amit a felsőoktatási intézményben kap, ez is mindig vitát kavar itt is, magánbeszélgetésekben is, hogy mi az értéke egy-egy felsőoktatási intézménynek. Én ebben nem szeretnék állást foglalni, és a KDNP is óvakodik, tartózkodik ettől. Csak arra szeretnék rámutatni, hogy nagyon sokféle rangsor létezik, és gomba módra szaporodnak a rangsorokat felállító szervezetek. A minap olvastam egy olyan rangsort is, amely az inkriminált CEU-t az ezervalahányadik helyre sorolja, mások az élre sorolják. (Dr. Szél Bernadett: Hol lehet megtalálni ezt a listát?) Ezek egymásnak ellentmondó hírek, mégis valahogyan működik és boldogul a felsőoktatás. Nem kérdőjelezem meg a rangsorok létét, csak azt szeretném mondani, hogy jobb lenne óvatosabban bánni velük.
(11.00)
Igen nagy fellángolás követte ezt a törvénymódosítást, láttuk, hogy vasárnap nagyon sokan az utcára vonultak. Talán a leggyakrabban elhangzott hívószó a szabadság, illetve a szabadság eltiprása elleni fellépés volt. Ezt a kapcsolatot én nem látom a törvényjavaslat és a szabadság között, hiszen a módosítás egyáltalán nem érinti a külföldi egyetemeken tanított tudományt. Mert a tudomány tényleg szent és szabad, ez az egyetemek saját autonómiája. Így van ez hosszú évszázadok óta - ezt a törvénymódosítás nem érinti.
Mióta minősítik a felsőoktatást, valamikor a 90-es évek elején kezdődött el ez a magyar felsőoktatás történetében, azóta is gondosan ügyel a minősítő testület, a Magyar Akkreditációs Bizottság arra, hogy ne a saját szempontjait érvényesítse, hanem a tudomány szempontjai szerint szóljon arról, hogy egyik-másik felsőoktatási intézmény megfelelő minőségben, megfelelő módon működik-e. Ezt a kérdést, ezt az álláspontot, ami helyes és világszerte követik, nem érinti ez a törvénymódosítás.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Így tehát azt kell mondjam, hogy az egyetemi autonómia sem hozható kapcsolatba ezzel a módosítással. Mert miről is szól e törvényjavaslat? Itt van előttem, néhány olyan témát idézek, ami, azt hiszem, pont a biztonságot, az átláthatóságot, az azonos működési elveket garantálja. Például a névhasználat kérdése. Jól tudjuk, hogy az elnevezés pontosan utal arra, hogy annak viselője mit képvisel, mit hordoz. Ezért tehát helyes szabályozni azt, hogy a felsőoktatási intézmény elnevezése nem lehet megtévesztő, nem kelthet az intézményre, annak tevékenységére vonatkozó hamis látszatot. Csak ezt az egy mondatot olvastam fel. Ez egy olyan kitétel, ami ellen már józan ésszel sem tiltakozhatunk.
Helyes az is, hogy ha külföldi egyetem magyarországi működéséről van szó, akkor a mögött legyen ott valamiféle nemzetközi szerződési garancia, hiszen a kormány és az Országgyűlés ennek tudatában lehet nyugodt, hogy valóban a magyar emberek érdekét szolgálja, ahogy erre utalt valamelyik előttem szóló. Megerősíti az ötévente történő felülvizsgálatot; ez is egy olyan kitétel, amit csak támogatni lehet. A határidők megítélése egy kicsit távol áll most tőlem, mert egészen pontosan ezt nem tudom megítélni. De bízom benne, hogy azok az egyetemek, amelyeknek komoly pótolnivalójuk van, meg tudják ezt csinálni.
Volt már ilyen a magyar felsőoktatásban. Én magam is a felsőoktatásban dolgoztam akkor, amikor az erőltetetten, gyorsan bevezetett, úgynevezett bolognai rendszer miatt az egész képzési szerkezetet át kellett alakítani, és hajnalig tartó munkával, de heteken keresztül, épp a minap emlegettük fel, éjszakánként meg tudtuk csinálni a tantervleírásokat, hogy az akkreditáció meglegyen. Már sokan elfelejtették, de amit az ember nagyon akar, arra képes. És azt is tapasztaljuk, hogy ha néha hosszú határidőt adunk egy feladat elvégzésére, akkor tologatjuk magunk előtt hónapokig, majd az utolsó percben csináljuk meg, de megcsináljuk. Erre például a legjobb bizonyíték, Magyarországon legalábbis, az adóbevallások kérdése.
Nos, a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a törvényjavaslatot az elmondottak miatt, de hozzáteszek még néhány érvet. Nem vonatkozik az európai uniós tagországok külföldi egyetemeire. Nem vonatkozik azokra a Kárpát-medencében működő, magyar alapítású vagy magyar támogatással működő egyetemekre, amelyek a külhoni magyarság továbbélését segítik.
Pozitív állásfoglalást, természetesen feltételekkel, fogalmazott meg a Magyar Rektori Konferencia is, ami szintén azt mutatja, hogy a magyar felsőoktatásnak e reprezentatív testülete és képviselői sem akarják, hogy előjogokkal rendelkezzenek egyes felsőoktatási intézmények. Ezért tehát ők is a módosítás mellé állnak, és bíznak benne, hogy a feltételeket, az adminisztratív kötelezettségeket megteszik azok, akiknek meg kell tenniük. És némiképpen hasonlóan foglalt állást a Hallgatói Önkormányzatok Szövetsége is. És erről szól a józan ész is.
A Kereszténydemokrata Néppárt a szabadság filozófiai kérdéseihez úgy viszonyul, hogy a szabályozott szabadságot tekinti mintának. Tisztában vagyok vele, hogy nem mindenki így gondolja, hanem a parttalan szabadság híve. Kérem, demokráciában élünk, mindenkinek más és más lehet a véleménye, a KDNP ezt képviseli. Nagyon szépen köszönöm, hogy csendben végighallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
