BURÁNY SÁNDOR,
BURÁNY SÁNDOR,
BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Alelnök Úr! Kezdjük rögtön azzal, hogy Matolcsy György egy szempontból következetes: ahogy tavaly, idén is azt a magatartást követte, hogy a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről szóló beszámolójánál meg sem hallgatja a frakciók vezérszónokait, expozéja után azonnal távozik, további munkákat alelnök úrra hárítva és bízva. Ez példátlan!
A kormány esetében is megszokhattuk, hogy államtitkárok helyettesítik a minisztereket - egy törvénygyár esetében ez még elfogadható -, de a kormány is tartja magát ahhoz a gyakorlathoz, hogy ha egy fontosabb téma szerepel az Országgyűlésben, nevezetesen, mondjuk, a költségvetést nem az államtitkár, hanem általában a miniszter szokta ismertetni, és illik egyébként az expozé után az első kört legalább megvárni, hogy személyesen is szembesülni lehessen a különböző frakciók álláspontjával, adott esetben kritikájával.
Tisztelt Ház! Matolcsy György szabad kezet kapott a jegybank vezetésére, és ahogy ezt az elmúlt években tapasztalhattuk, a szabad kéz politikájából szabadrablás lett a Magyar Nemzeti Bankban. Ha a Magyar Nemzeti Bank elmúlt évekbeli tevékenységét vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy ahelyett, hogy a monetáris politikáról szólnának a napi hírek, a napi hírek ingatlanfejlesztésekről szólnak, műkincskereskedésről szólnak, sajátos bérfelzárkóztatási programokról szólnak, sajátos oktatásfejlesztési tevékenységről szólnak. Nem erről kellene szólniuk a híreknek.
Nézzük rögtön a bérfelzárkóztatási programot! Matolcsy György elnök úr, azt hittük, figyelemmel kíséri az MSZP javaslatait, hiszen az MSZP-frakció évek óta következetesen sürgeti Magyarországon a bérfelzárkóztatás programját, viszont tökéletesen félreértette a fő csapásirányt. Míg az MSZP álláspontja szerint a bérfelzárkóztatást elsősorban az alacsony keresetűek esetében kell elkezdeni és megvalósítani, addig a Matolcsy György vezette jegybank úgy gondolta, hogy ezt felül kell kezdeni, és a bérfelzárkóztatási programot magára értette.
Az oktatásfejlesztés területén is félreértette a szakmai követelményeket. Miután a PISA-jelentés nyilvánosságra került és kiderült, hogy a hazai közoktatásban súlyos gondok vannak, és egyébként sajnos a felsőoktatásban is egyre több problémáról, gondról kell hogy értesüljünk, az ember azt hinné, ha a Magyar Nemzeti Bank már oktatásfejlesztési programba kezd, akkor ezekkel a problémákkal szembesülve ezeken az állapotokon próbál segíteni, de ezt is félreértette Matolcsy György. A Matolcsy György által vezetett jegybank oktatásfejlesztési politikája lényegében kimerül - igaz, jó drága pénzen - Matolcsy György közgazdasági nézeteinek népszerűsítésében.
Ha megyünk tovább a hírekben, akkor azt látjuk, hogy mint a hajdani ikv-k mai utódja, egy ingatlankereskedő, ingatlankezelő vállalattá kezd válni a Magyar Nemzeti Bank, olyan kastélyvásárlási programba kezdett, ami egészen egyszerűen példátlan a Magyar Nemzeti Bank történetében.
És ha már kastélyok, oda nyilván kellenek berendezési tárgyak is, és bár ez sem elsődleges célja a Magyar Nemzeti Banknak, de egy olyan műkincskereskedő programba kezdett, ami párját ritkítja, bármelyik aukciós ház a világon megirigyelhetné ezt a tevékenységet.
(9.50)
De miből volt erre pénz? Mert oké - pontosabban nem oké -, hogy ennyi pénzt elherdálnak, de kell azért pénz, amiből ez ellopható. Ezt a pénzt Matolcsy György részint még volt miniszterként, részint a Magyar Nemzeti Bank elnökeként a forint gyengítésével kereste meg. Az a Magyar Nemzeti Bank, amelynek a forint védelme kellene legyen az egyik legfontosabb feladata, következetesen partnerül szolgál a kormánynak abban a forintgyengítési akcióban, ami 2010 óta zajlik, és amelynek következtében a magyarok pénze ma jóval kevesebbet ér a nemzetközi piacon, mint 2010-ben ért. Az a sajátos helyzet alakult ki ennek következtében, hogy ebből a forintgyengítésből több száz milliárd forint nyereség keletkezett a Magyar Nemzeti Banknál, ennek az árát az emberekkel fizettették meg, és ezt a nyereséget pedig jórészt elherdálták.
Kezdjük akkor kicsit részletesebben is! A szabad kéz politikája mit jelentett? Matolcsy Györgyöt megajándékozta a Fidesz-többségű parlament egy olyan helyzettel, hogy több mint egy évig felügyelőbizottság nélkül működött. Ma a törvények teljesen világosan előírják a felügyelőbizottság működését a Magyar Nemzeti Banknál.
Ráadásul egy év után, amikor ezt a helyzetet felszámolták, akkor nem tértek vissza a korábbi gyakorlathoz, amelynek keretében az Országgyűlés frakciói, három ellenzéki frakció is küldhetett szakembereket a felügyelőbizottságba, megváltoztatva az íratlan játékszabályokat, gondoskodtak róla, hogy Papcsák Ferenc személyében az egyik leghírhedtebb fideszes országgyűlési képviselő és volt polgármester legyen a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, és a korábbi három, ellenzéki pártok által delegált szakember számát egyre redukálták, teljesen önkényes alapon.
Így aztán nem volt és jelenleg sincs olyan erős felügyelőbizottság, amely érdemben rácsaphatna arra a pazarlásra, a közpénzeknek arra az elherdálására, ami a Magyar Nemzeti Banknál folyik. A szabad kéz politikájának jegyében Matolcsy György úgy döntött, hogy alapítványokat hozat létre a Magyar Nemzeti Bankkal. A konstrukciónak az volt a célja, hogy az alapítványokba kipumpált közpénz - hogy Bánki Erik fideszes képviselő szavait idézzem - úgymond elveszíti majd közpénz jellegét, erről nem kell utána már számot adni, és nyugodtan lehet nyakló nélkül bármire költeni, anélkül, hogy a nyilvánosság vagy az Országgyűlés előtt erről számot kéne adni valakinek is.
Nos, ebben viszont tévedtek, mert egyrészt jogerős bírósági ítéletek kötelezték a Magyar Nemzeti Bankot arra, hogy az alapítványi költekezésekről is adja ki az adatokat, és amikor a Fidesz megpróbálta egy törvényjavaslatban garantálni azt, hogy a közpénzek átláthatatlansága állandósuljon a Magyar Nemzeti Banknál és az alapítványoknál, akkor erre még az az Alkotmánybíróság is nemet mondott - ez már ennek az Alkotmánybíróságnak is csípte a szemét -, amely Alkotmánybíróság döntő többségét a Fidesz töltötte fel hozzá hű, lojális emberekkel.
Ha a bérfelzárkóztatási programot nézzük, akkor itt szintén nagyon-nagyon félreértett valamit a Magyar Nemzeti Bank. Míg az MSZP évek óta követeli a kis pénzű emberek fizetésének emelését, addig a Magyar Nemzeti Bank úgy döntött, hogy ebben a bérfelzárkóztatási programban nem vesz ugyan részt, de a saját vezetői körében a fizetéseket drasztikusan megemeli. Így kerülhetett sor arra, hogy a legfőbb ügyésznek a Magyar Nemzeti Banknál dolgozó felesége több mint ötmillió forintos fizetést kaphatott, és a törvények megváltozatásával lényegében most már a jegybanki vezetés is sokmilliós havi fizetést vihet haza; annak ellenére, hogy a kormányzást 2010-ben úgy kezdték, hogy ezeket a fizetéseket limitálták.
Az oktatásfejlesztési program sajátosságairól már beszéltem, de azért mégiscsak példátlan, hadd említsem meg, hogy mondjuk, az „Egyensúly és növekedés” című kötetet, ami Matolcsy György nézeteinek népszerűsítésére szolgál, alapítványi pénzből finanszírozta, és hasonlóan a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” című tartalmilag azonos elemzést is sok száz millió forintból rendelték meg.
De ezek a pénzek mind eltörpülnek az ingatlanfejlesztési programhoz képest. Ha már ingatlanfejlesztés, akkor persze ne valami panellakásra tessenek gondolni, hanem kastélyokra és értékes ingatlanokra. Csak néhány ezek közül: svábhegyi villa mintegy egymilliárd forintért; a budai várnegyedben, az Úri utcában nagy értékű ingatlan szintén egymilliárd forintért; 2010. október végén a jegybanki alapítványok több mint hétmilliárd forintért vásárolnak újabb ingatlanokat.
De azért üdülőt is vásároltak - és nemcsak a tiszaroffi kastélyszállóról beszélek itt -, szintén több mint egymilliárd forintért megvásárolták a balatonkenesei MÁV-üdülőt. Ez a terület valójában Balatonakarattyához tartozik. Nem mellesleg: 2014-ben független jelöltként itt Matolcsy György felesége nyert választást és lett polgármester.
Itt egy kitérőt tennék, hölgyeim és uraim. Szeretném leszögezni, hogy senkinek a magánéletével nem kívánok, nem kívánunk foglalkozni, azzal viszont igen, ha a magánélet közpénzekbe, súlyos adófizetői forintokba kerül. Azért az, hogy abból tudunk értesülni az akkor még szilárdnak tűnő házasságról, hogy Matolcsy György az általa vezetett jegybankon keresztül abban a községben, ahol a felesége polgármester, vásárol nagy értékű üdülőt, mégiscsak több a soknál. Egyébként ennek a házasságnak a válságáról is onnan értesültünk elsősorban, hogy súlyos közpénzekért alkalmazza a Magyar Nemzeti Bank Matolcsy György új párját. Személy szerint sok boldogságot kívánunk jegybankelnök úrnak, viszont sajnáljuk, ha ez a boldogság az adófizetőknek pénzébe kerül. Ez az, ami közügy, erről beszélni kell, az összes többi magánügy.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy dologról még meg kell emlékeznem. Bár a napirendi pont szerint a Magyar Nemzeti Bank 2015. évi éves jelentését tárgyaljuk, de az előttem szóló vezérszónok, Bánki Erik képviselő úr időben is és egyéb összefüggéseiben is tágabb módon értelmezte ezt az előterjesztést, és beszélt a minimálbérek 2017-es emeléséről is. Hogy ez hogy függ össze a jegybankkal, persze azt majd talán bővebben is hallhatjuk kifejteni, de ha már ez a bérfejlesztés szóba került, akkor hadd szögezzem le, hogy ennek a bérfejlesztésnek a legnagyobb nyertese a kormány.
Ennek a bérfejlesztésnek az a következménye, hogy azok a dolgozók, azok az alkalmazottak, akik minimálbért keresnek, ebből a nettó minimálbérből nem tudnak Magyarországon megélni, még ez a megemelt minimálbér is a létminimum alatt van, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban, Európában példátlan módon a magyar állam a munkavállalótól és a munkaadótól összesen ugyanannyi adót szed be, esetenként több adót szed be, mint a nettó fizetés.
Ha megnézzük a minimálbéreket, megnézzük a garantált bérminimumot, és megnézzük ezek adóját, azokat az adókat és járulékokat, amelyeket fizetnek a munkavállalók, és hozzáadjuk azokat az adókat és járulékokat, amelyeket fizetnek a munkaadók, akkor rendre azt tapasztaljuk, hogy legalább annyi adót szed be az állam, mint amennyit hazavisz a dolgozó, aki egyébként ebből a keresetből nem tud megélni.
Ezért ezt a bérfejlesztést mi nem tudjuk maradéktalanul támogatni. Több javaslatunk is volt. Elsősorban azt szorgalmaztuk, hogy olyan járulékcsökkentéssel párosítsuk a minimálbér emelését, ami a kisvállalkozókat nem teszi tönkre, ugyanakkor a dolgozó annál is több pénzt vihet haza, ami a Fidesz javaslata alapján egyébként megvalósult.
Tisztelt Ház! Sokáig lehetne még beszélni arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank különböző programjaiban hogyan herdálja el a közpénzt. Erre valószínűleg a rendelkezésre álló idő is kevés lenne, és az MSZP döntése alapján szeretném jelezni, hogy megosztott vezérszónoki párosban a továbbiakat képviselőtársam, Szakács László képviselő úr fogja elmondani. Köszönöm.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
