KORÓZS LAJOS,

Full text search

KORÓZS LAJOS,
KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelettel köszöntöm önöket, képviselőtársaim. Fölöttébb örülök annak, hogy a karzaton is és a páholyokban is nyugdíjasszervezeti vezetők ülnek, annál is inkább, mert láthatják, hogy milyen kellemesen el tudnak egymás mellett beszélni a parlamenti képviselők, mintha nem is itt töltötték volna az elmúlt 20-25 évet - mindenki másképp emlékszik.
Képviselőtársaim! Szeretném előrebocsátani, ennek a vitanapnak az a címe, hogy hogyan lehet egy igazságos nyugdíjrendszert működtetni, és azt gondolom, ennek van helye itt az Országgyűlésben, és van helye annak a vitának, amely a következő öt órában itt lezajlik az Országgyűlésben.
Az MSZP kiemelten fontosnak tartja a nyugdíjasok helyzetének javítását és az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakítását. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy mind a két szónak hatalmas jelentősége van: igazságosnak kell lennie a nyugdíjrendszernek és méltányosnak kell lennie. Kellene tisztázni, hogy a nyugdíjaknak biztosítani kell a korábbi jövedelem bizonyos szintjét, ugyanakkor garantálni kell, hogy megóvjon az időskori elszegényedéstől is. E két funkció ellátásához alapvetően újra kell gondolni szerintem a nyugdíjrendszert, amelynek a kormány több lábát is kirúgta az elmúlt években.
Hogy pontosan mire gondolok? A teljesség igénye nélkül mondom, hogy azokra az intézkedésekre gondolok, amelyekről a kormány és médiája nem beszél, és amelyek miatt ma már nem beszélhetünk társadalombiztosításról, hiszen még az Alaptörvényből is törölték a kifejezést, majd szisztematikusan felszámolták a korábbi társadalombiztosítási igazgatás rendszerét. Kezdték azzal, hogy a járulékokat átnevezték szociális adóvá, majd az igazgatási rendszerben túlzott és erőltetett központosításba kezdtek, amivel egy jól működő szervezeti rendszert tettek tönkre. Az összevonások, leépítések révén jelentősen növelték az ügyintézők terheit, csúszások voltak a nyugdíj-megállapítási eljárások során. Az elmúlt években itt tucatjával nyújtottak be a képviselők olyan interpellációkat, amelyek ezekről a problémákról szóltak.
Ráadásul most van a parlament előtt az a javaslat, amellyel az utolsó szöget is beleütik a társadalombiztosítás koporsójába: megszüntetik az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot. Ha jól emlékszem, a jövő héten fogunk szavazni erről, vagy fognak szavazni a fideszesek, mert biztos, hogy ellenzéki képviselő ehhez nem adja a támogatását. Ezzel az intézkedéssel az európai országok közül egyedül, hungarikumként megszűnik az állami nyugdíjbiztosítás központi hivatala, és Magyarország az egyetlen civilizált ország a világban, ahol nem lesz tovább társadalombiztosítás.
Ezzel a Fidesz véleményem szerint azt üzeni a több millió nyugdíjra jogot szerző aktív biztosítottnak és a 3 millió ellátásban részesülőnek, hogy ügyük nem ér meg egy elkülönült igazgatási rendszert, és ez szerintem szégyen.
Nézzük a következő problémát! Miért nem lehet ma a korhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulni, kivéve a nők egy csoportját, ezzel egyébként diszkriminálva a férfiakat? Több sorsfordító változás is volt a 2012-es átalakítás során, ami például odavezetett, hogy ma Európában egyedül nálunk nincs rokkantbiztosítás a nyugdíjrendszeren belül: 200 ezer embert kényszerítettek felülvizsgálatra, több tízezer embernek csökkentették az ellátását anélkül, hogy valóban javult volna az állapota, sokaknak pedig megszüntették a jogosultságát, és lényegében ellátás nélkülivé tették őket.
Tisztelt Ház! A Fidesz megtiltotta a nyugdíjasoknak, hogy dolgozzanak, most pedig a nyugdíjasszövetkezetekről beszél. 2013 óta, aki a közszférában dolgozik, nem veheti fel a fizetését és a nyugdíját egyidejűleg, miközben már megdolgozott ezért az ellátásért. Érdekes módon, a kormányzati potentátoknak vagy az Alkotmánybíróság tagjainak nem kell lemondani a nyugdíjáról, miközben felveszi az állami fizetését, de több tízezer embernek meg választania kellett.
(15.30)
Az is felháborító véleményem szerint, hogy egyesek nyugdíját megadóztatják. A szolgálati nyugdíjakból átalakított járandóságból 15 százalék személyi jövedelemadót, vagyis annak mértékével megegyező összeget vonnak le. Ez szintén súlyos igazságtalanság az érintettekkel szemben.
Tisztelt Ház! Ne felejtsük, hogy a Fidesz ármány-kodással, hazugsággal, zsarolással vett rá 3 millió embert, hogy kilépjen a magánnyugdíjrendszerből. Átlagosan egymillió forintot vett el a kormány a pénztártagoktól. Sokaknak a magánnyugdíjpénztárak felszámolása tette világossá azt, hogy a nyugdíjrendszer egésze nem csak a nyugdíjasokról szól, azokról is szó van, akik ma aktív korúak. Ők ma járulékot fizetnek, pontosabban: adóznak, s azt remélik, hogy a rájuk irányadó korhatár elérésekor nyugdíjba vonulhatnak, és tisztességes ellátást fognak majd kapni. A kormány tőlük vette el a megtakarításaikat és a reményt, hogy nyugdíjuk lesz valaha is.
Természetesen nyugdíjuk lesz, de hogy milyen szintű, az azon is múlik, hogy mennyi foglalkoztatott jut majd egy nyugdíjasra, hogyan alakul az ország versenyképessége. Mivel sajnos több százezren hagyták el az országot az utóbbi években, ők már nem ide fizetik adóikat és járulékaikat. Az sem mellékes körülmény véleményem szerint, hogy az oktatás szétverésével a képzetlenek tömegét neveli ki a kormány, akik megint csak nem fognak tudni sem maguk, sem a későbbi nyugdíjasok számára megfelelő jövedelmet termelni. Ha ezt a folyamatot nem tudjuk megfordítani, akkor nem marad más megoldás, mint a felosztó-kirovó nyugdíjrendszert kiegészíteni egy állampolgári jogon járó nyugellátással vagy egy nagyon erős szociális támogatási rendszerrel. Ugyanis jelentős újraszövésre szorul a szociális háló is, amelyen a kormány akkora lyukat vágott, hogy ma már nemcsak egyes emberek, hanem egész társadalmi csoportok esnek ki rajta, mert sokféle élethelyzetet nem tud és nem is akar kezelni a mai ellátórendszer. Ez elfogadhatatlan véleményem szerint a XXI. században.
A kutatások azt mutatják, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt a 65 év felettiek szegénysége, akiknek egyébként a szegénységi rátája megduplázódott, az időskori szegénység különösen az egyszemélyes háztartásokat sújtja. Sokuknak ma is problémát jelent a rezsi kifizetése (Dr. Rétvári Bence: Ez nem így van.), a lakás kifűtése, a gyógyszerek kiváltása. A legutóbbi létminimum-kutatási adatokat szeretném idecitálni, képviselőtársaim, amelyek azt mutatták, hogy az egyszemélyes nyugdíjas háztartás létminimuma 79 757 forint. Ha megnézzük a jövedelmi statisztikát, mármint a nyugdíjasok jövedelmét, ellátásait, akkor abból az derül ki, hogy ma Magyarországon 2,7 millió nyugdíjas van, és ebből a 2,7 millió nyugdíjasból több mint egymillióan, pontosabban 1 millió 30 ezren nem kapják meg a létminimum összegét sem. Azt gondolom, hogy ezt nem lehet tolerálni a XXI. század derekán.
Tisztelt Ház! Nézzük tovább, hogy miért látjuk úgy, hogy ma az idős, beteg emberekről a kormány teljesen lemondott, hogy a kisnyugdíjasok százezreivel mit sem törődik, miközben a haverjainak milliós nyugdíjakat osztogat azzal, hogy eltörölte a járulékplafont. Az időskori szegénységet tovább növelte az is, hogy a kormány az elmúlt nyolc évben egy forinttal nem emelte a nyugdíjminimum összegét, éveken keresztül nem emelte a méltányos kassza kereteit sem; ráadásul, hogy az elmúlt években drasztikusan megnyirbálták a szociális támogatásokat, sőt egyes ellátásokat megszüntettek. Megszűnt a méltányossági közgyógyellátás lehetősége, a méltányossági ápolási díj, ráadásul egy forinttal nem emelték a gyógyszertámogatás keretösszegét sem. Csodálkozunk hát azon, hogy egyre többen és többen állnak sorba a civilek ételosztásain? Persze, ez csak addig következhet be, míg be nem tiltják ezt az ételosztást is.
De nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy a kormány megnehezítette azt is, hogy valaki otthonában gondozást kaphasson. A házi segítségnyújtás jogosultsági feltételeinek szigorításával ugyanis ma sokan még erre a minimális segítségre sem számíthatnak, pedig sokaknak ez a kevés is sokat jelentene. De aki ennél rosszabb helyzetben van, nagyobb a gondozási szükséglete, annak sem lehet csak idősotthonba bekerülni. Korábban is sok időbe telt, amíg például egy idős ember bejuthatott egy nyugdíj-as-otthonba, az elmúlt évben nagyot nőtt a sor. A szociális várólistán a tavaly szeptemberben sorban álló közel 28 ezer emberből idén áprilisig csak kicsit kevesebb mint 8 ezren jutottak hozzá valamilyen ellátáshoz.
Értik, ugye, ezt a borzasztó nagy aránytalanságot, hogy 28 ezer kérelmező van, csak megjegyzem önöknek így a margó szélére, hogy 100 ellátottra - bentlakásos idősotthonról beszélek - 50 sorban álló jut. Borzalmas ez a szám. De aki bejutott, attól akár 8 millió forint belépési díjat is követelhetnek az ellátásért cserébe, aztán pedig fizethetik a havi térítési díjat is. Ezek az emberek, akik bentlakásos idősotthoni elhelyezésre kényszerülnek, nem kegyelemkenyéren élnek, és nem a kormány jóindulatából vannak ott, hanem megfizették 40-45 éven keresztül ennek a díját járulék formájában, és egyébként a nyugdíjuk 80 százalékát az intézmény el is kérheti térítési díj gyanánt.
Idetartozik a szülőtartás intézménye, amelyről szeretnék néhány mondatot mondani. Ennek lényege, hogy az idősotthon simán leverheti a port az idős ember gyerekein; ha nem elég a nyugdíj a térítési díjra, akkor fizessék meg ők. Akkor is, ha egyébként a gyerekei sem tudnak megélni, vagy például saját gyerekeiket nevelik, tartják el. Természetesen fontos, hogy mindenki gondoskodjon a szülőről és gyermekeiről, de van, amikor erre nem képes egy család, mert maga sem tud megélni. Az a Fidesz időspolitikája, hogy mindenki tartsa el magát és szeretteit; mondjuk, ezen a téren a kormány elég jól teljesít, hallhattuk itt délután az azonnali kérdések órájában: nagyon sok kormányzati potentát gondoskodik a saját családjáról, sajnos mindezt az adófizetők kárára teszik meg.
Ahogy mi látjuk, az egészségügyből is kiűzik az időseket. A kormány azon ügyködik, hogy bezárja a krónikus és rehabilitációs osztályokat, és azokat át-vi-gye a szociális ellátáshoz. Ezzel persze súlyos tízmilliárdokat vonva ki a rendszerből, miközben a szociális szakápolás rendszerére nem tudni, mennyit akarnak fordítani, és azt sem tudni, hogy képes lesz-e egészségügyi feladatok ellátására ez a szociális ellátórendszer. A kormány célja, hogy más szociális bentlakásos ellátásokhoz hasonlóan majd súlyos térítési díjakat szedjenek be a beteg emberektől vagy hozzátartozóiktól. De miért is van erre szükség? Nem igaz, hogy ne lenne arra pénz, hogy megfelelő ellátást kapjanak ma Magyarországon az idős, beteg emberek.
Tisztelt Ház! Mindezek miatt a Magyar Szocialista Párt számos lépést fog tenni a kormányra kerülése után. Újra be fogjuk vezetni a korhatár előtti nyugdíjba vonulás rendszerét, mert a jelenlegi foglalkoztatási helyzetben szükség van erre a lehetőségre is. Újra be kell vezetni a rokkantnyugdíjazás rendszerét, és teljeskörűen felül kell vizsgálni a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának mai hibás és embertelen működését. Aki nem rehabilitálható, azoknak pedig nyugdíjvédelmet kell biztosítani. Tarthatatlan, hogy a legkisebb öregségi nyugdíj kilencedik éve változatlanul 28 500 forint. Azt javasoljuk, hogy ez az összeg emelkedjen a duplájára, senki ne kaphasson ma 57 ezer forintnál alacsonyabb ellátást. Ehhez kapcsolódik, hogy ki fogjuk alakítani a megélhetési minimum rendszerét, amely minden dolgozó és nem dolgozó számára biztosítani fog egy minimumszintet.
Aztán azt is meg kell nézni, hogy milyen korrekciós lehetőségek vannak a 100 ezer forint alatti ellátásoknál azok emelése érdekében. Mi azt gondoljuk, hogy szükség van egy nyugdíjkorrekciós programra, éppen az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása érdekében. A kisnyugdíjasok problémáinak megoldásához kapcsolódik, hogy a szociális, illetve az egészségügyi rendszeren keresztül biztosítani kell a 65 év felettiek gyógyszertámogatását, akár a közgyógyellátás emelésével, akár oly módon, amely megfelelő segítséget ad minden rászoruló idősnek.
A jelenlegi körülmények között újra kell gondolni az éves nyugdíjemelés technikáját, módszereit is. Ezt az indokolja, hogy a várható béremelkedések és áremelkedések miatt tovább nőhet a nyugdíjasok és a dolgozók közötti szakadék, továbbá így később azonos biztosítási teljesítmény mellett is nőni fog a régi és az új nyugdíjak közötti különbség. Minderre tekintettel szükségesnek látjuk a korábbi vegyes indexálási módszer újbóli alkalmazását; olyan nyugdíjemelési módszer kidolgozására van szükség, amely a tervezett béremelkedést és a tervezett inflációt is figyelembe veszi.
A gazdasági válság idején az akkori kormány sajnos arra kényszerült, hogy felfüggessze a 13. havi ellátás folyósítását. Akkor a szocialista kormány bevezette a nyugdíjprémium rendszerét. Most amivel önök dicsekednek, mondom, amivel most önök dicsekednek, azt a törvényt a Bajnai-kormány fogadta el. Szeretném hangsúlyosan kifejezni azt, hogy ennek köszönhetően tud majd a kormány idén és jövőre is nyugdíjprémiumot fizetni. Semmit az égvilágon nem tesznek, mint hogy a törvénynek eleget fognak tenni, ha betartják a szavukat.
Úgy látjuk, hogy amikor a kormány több száz milliárd forintot szór el felesleges beruházásokra, amik legfeljebb csak arra jók, hogy a haverok zsebét és az offshore cégeik számláját megtöltsék, akkor igenis van pénz egy plusz havi juttatásra. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a hivatásos szolgálatban töltött életút elismeréseként egy új szolgálati törvényben egy új típusú szolgálati nyugdíjrendszert kell bevezetni, ami adómentes nyugdíjszerű ellátást és nyugdíjas státuszt biztosít, de a korai nyugdíjba vonulás helyett a pályán maradásra ösztönöz.
(15.40)
Elfogadhatatlan az a különbségtétel is, hogy a korhatárt betöltött személyek esetén, akik teljes jogú öregségi nyugdíjasok, a versenyszférában dolgozhatnak, de a közszférában csak akkor, ha felfüggesztik a nyugdíjukat. Azon túl, hogy ez az intézkedés óriási problémákat okozott az egészségügyben, az oktatás területén, súlyos összegeket vett el a nyugdíjukért már megdolgozott emberektől.
Az időskori létbiztonság megteremtése a társadalom közös érdeke, nekem szent meggyőződésem, és ebből a meggyőződésből kifolyólag kezdeményeztük ezt a vitanapot. Kérem, hogy képviselőtársaim aktívan vegyenek részt a következő öt óra munkájában. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me