GYŐRFFY BALÁZS
GYŐRFFY BALÁZS
GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon a jelenleg érvényben lévő erdőtörvény és természetvédelmi törvény nem teremtette meg a természetvédelmi korlátozások ellentételezését. A ’96. évi természetvédelmi törvény kártalanítási rendelete nyolc év késéssel jelent meg, és véleményem szerint ezt úgy alakították ki, hogy a leírtak alapján szinte lehetetlen kártalanítási igényt érvényesíteni a magyar erdőkben.
(19.40)
A helyzetet tovább rontotta aztán a Natura 2000-es területek s ezen belül hangsúlyozottan az erdőterületek erőltetett, a tulajdonosok, erdőgazdálkodók megkérdezése nélküli kényszerkijelölése, ráadásul a későbbi jogorvoslati lehetőségek kidolgozása során sem történt érdemi intézkedés. Ez a kijelölés az ország területének mintegy 22 százalékát érintette, összességében tehát a valamilyen természetvédelmi korlátozással érintett erdők aránya így eléri a 40 százalékot hazánkban, ami már az okszerű erdőgazdálkodás megbénítását jelenti, hisz nem egy esetben nemes nyáras és akác is kapott Natura 2000-es besorolást.
A fentiek összességükben azt eredményezték, hogy az erdőtulajdonos a túlzó mértékű, szakmailag nem kellően alátámasztott természetvédelmi korlátozások miatt sokszor csak meghatározott időben és helyen léphet be a saját erdejébe, megfosztva a fenntartható erdőgazdálkodás folyamatos gyakorlásától; így vidéki munkahelyek ezrei szűnnek meg, a másik kísérőjelensége az úgynevezett nem működő, gazdálkodó nélküli erdőterületek létezése. Ma is a magánerdők több mint negyede, tehát 250 ezer hektár, ahol nem folyik gazdálkodás. Csak ezen területek termelésbe vonása megoldaná a tűzifahiányt, jelentős adóbevételeket hozna, és kenyeret adna nagyon sok vidéki lakosnak.
A képviselői módosítók egy része azt célozza, hogy a törvényben is leírt eseteken felüli természetvédelmi korlátozások csak az erdőgazdálkodóval egyeztetve léphessenek életbe, s azokért arányos kompenzáció járjon. Európában már hosszú ideje bevett és működő joggyakorlat ez. Azt is el szeretnénk érni, hogy az erőltetetten, túlzó mértékben kijelölt Natura-erdőterületekből csak a legfontosabb természeti értékeket őrzők, vagyis a kiemelt közösségi jelentőségű erdei élőhelyek kapjanak különleges védettséget, elsődleges rendeltetésű besorolást.
Hangsúlyozni kívánom, hogy a benyújtott módosító indítványok egyáltalán nem lehetetlenítik el vagy szorítják háttérbe a természetvédelmi szemléletű erdőgazdálkodást, a folyamatos erdőborítást vagy éppen a holt fák meghagyását erdeinkben, ugyanakkor megteremtik azt a már régen hiányzó összhangot és egészséges hangsúlyt, amire a magyar vidéknek égetően szüksége van egy olyan fontos területen, mint a 2 millió hektár erdőterületünk használata.
A törvénymódosítás nagyban hozzájárul a magántulajdonú erdők hatékonyabb hasznosításához, ez félmillió fős erdőtulajdonosi kört, valamint közel 50 ezer fős erdőgazdálkodói kört érint pozitívan. A törvénytervezet az FM illetékes államtitkársága által az erdőgazdálkodókkal, az erdész szakma képviselőivel, illetve azok érdekvédelmi szervezeteivel, mint az Országos Erdészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Pro Silva Hungaria, illetve az állami erdőgazdálkodók, továbbá az erdő gazdasági, közjóléti és védelmi szolgáltatásai révén érintett további szakterületek képviselőivel több lépcsőben is egyeztetve lett. Javaslatainkat minden esetben megvizsgálták, és azokról bevonásunkkal döntöttek.
A közel két és fél éves törvényalkotási folyamat végén a holnapi napon, a parlamenti zárószavazáson olyan erdőtörvény módosítását szavazhatjuk meg, amely jól szolgálja az erdő és az erdőgazdálkodás érdekeit. Ehhez kérem képviselőtársaim támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
