SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az adótörvények minden évben megmutatják, milyen keretek között működhet a gazdaság, hogyan adóznak az emberek, milyenek a kilátásaik a munka és a jövedelem terén, milyen elvek mentén alakul a közszolgáltatások működtetéséhez elengedhetetlen adózás rendszere. A kormány elvei, ha így lehet nevezni, az elmúlt hét év alapján nyilvánvalóak.
Az első, hogy a mi kutyánk és kölykei jól járjanak. A magyar társadalom 5-8 százaléka tartozik abba a rétegbe, akiket a Fidesz többszörösen kedvezményez és túltámogat. Erre szolgált az egykulcsos adó bevezetése, amivel a legfelső tized nyert évi 500 milliárd forintot. És erre szolgált számos más intézkedés is, ami a magas jövedelműek terheit könnyí-tette, még a rezsicsökkentés is idetartozik. Ennek haszna is, mivel az is egykulcsos módon került beve-ze-tésre, jórészt a gazdagoknál és a medencéseknél csapódott le.
A szűk 5-8 százalékos rétegen belül is extrém kedvezményeket kap az a néhány család, néhány oligarcha, akik más módon, például a közbeszerzésekből is százmilliárdokhoz jutnak hozzá. Az adórendszerben őket szolgálják az ismétlődő adóamnesztiák, a társasági adó kedvezményei, a kastély- és mű-em-lék-felújítás kedvezményei, a bankadó csökkentése, és még sorolhatnám. Általában az a rendszer, hogy amint egy szektorban - legyen az bank-, ingatlan- vagy turizmus - a fideszes slepp meghatározó tulajdon-ra tesz szert, azonnal megjelenik egy törvénymódosítás, ami közforintok tízmilliárdjait pumpálja az adott szektor vállalkozóihoz. A szűk ural-ko-dó-osztály családjai, az Orbán, Mészáros, Rogán, Tiborcz, Garancsi, Matolcsy, korábban Simicska családok ezen kedvezmények segítségével évente sok száz milliárd forintot talicskáznak haza a mi pénzünkből.
Ezen túl még jelentős kedvezményezettjei a Fidesz adórendszerének a multinacionális vállalatok. Ezen cégek jelentős része az olcsó bérmunka miatt van itt Magyarországon. Ennek a szerkezetnek a fenntartása hosszabb távon nem érdeke hazánknak, a kormány mégis beruházási támogatásokban, adókedvezményekben részesíti őket. Legutóbbi ajándékuk a társasági adó gyalázatos 10 százalékos csökken-tése volt. Ez 170 milliárd forintos ajándék a számukra. Tehát azzal szemben, amit a Fidesz hamis módon hangoztat, hogy ők megadóztatták a multikat, a kivetett bank-, energia-, és telekomadók túlnyomó része valójában csak a cégek által beszedett, de a lakosság által fizetett adók, hiszen nagy részüket, 70-80 százalékukat áthárították. A multik valódi adóztatását nem lépték meg, és nem véletlenül. Ha ez így lett volna, akkor legelőször az offshore adóelkerülési csatornákat kellett volna lezárni, ami viszont a fideszes slepp érdekeit alapvetően sértette volna.
Ezen kívül egy nagy kedvezményezetti köre van a Fidesz adórendszerének, amivel az LMP is egyetért, ez a családok támogatása és a gyermek utáni kedvezmények. Azzal együtt, hogy jelentősen javítani kell a feltételeket, az egész rendszer nagyon sokáig csak egy lufi, egy politikai termék volt, ugyanis csak három gyermek után járt értelmezhető kedvezmény. A kétgyerekes családok sokáig, az egygyerekesek még mindig nem számítanak a Fidesznek, pedig a gyerekek nagy többsége ilyen családban él. És azzal is számot kellene vetni, hogy bár ez a kedvezmény jogosan elismeri a gyermeknevelés többletköltségét, arra nem alkalmas, hogy a gyermekvállalási kedvet emel-je. Arra más eszközök kellenének, például a gyerekes anyukák munkájának segítése, amit a Fidesz eddig elutasított. Most, hét év kormányzás után kezdenek próbálkozni vele. Kicsit késő, most már minden hatodik magyar gyermek külföldön születik.
Burjánzanak a kisadók, amiket dilettáns módon vagy egyenesen gonosz szándékkal vezettek be, chipsadó, reklámadó, vonalas infrastruktúra megadóztatása, amelyeknek szabályozási hatása vagy nem jön be, például a chipsadó, vagy épp az ország érdekeivel ellentétes, például a vidéki infrastruktúra működésének megdrágítása.
A Fidesz adórendszere tehát a jómódúakat, azon belül is néhány kivételezett helyzetű családot támogat. Az újfeudális berendezkedés árát pedig megfi-zetteti a dolgozókkal, a bérből küszködőkkel, a munkát terhelő magas és a magas fogyasztási adókon keresztül. Ezt hívják úgy, perverz újraelosztás. Látjuk tehát, hogy kiknek kedvez a Fidesz adórendszere, de kik azok, akiknek fokozatosan ígérgetnek, de nem adják meg a lehetőséget, hogy legyen életkilátásuk? Kik az Orbán-rendszer áldozatai az adózás szempontjából?
Először is ki kell emelni az átlagbéren vagy az alatt keresőket. Ebbe a rétegbe tartozik a dolgozó magyar emberek 70 százaléka. Ők az egykulcsos adó károsultjai, ők azok, akiket a világbajnok áfa sújt. Ők azok, akik nem tudnak megélni havi jövedelmükből, pedig éjjel-nappal dolgoznak. Ők és az ő gyerekeik menekülnek külföldre, ők az ápolók, a tanárok, a szociális dolgozók, a zenetanárok, a csirkefeldolgozóban dolgozók, a hulladékfeldolgozók, a kisvállalkozásnál dolgozók, a civil szervezeteknél állami feladatokat ellátók, és lehetne sorolni a végtelenségig.
A minimálbér nettója 2010 óta nem éri el a létminimum összegét, jövőre talán. Az alsóbb jövedelmi rétegektől vontak el több mint 100 milliárdot a gazdagok javára.
És folytatom a sort: a hazai kisvállalkozások. Ez azért is különösen durva, mert szavakban korábban a Fidesz mindig a magyar családi vállalkozásokért kardoskodott. Ma már tudjuk, ez csak néhány konkrét családra: a Simicska, Orbán, Mészáros, Rogán, Tiborcz, Garancsi, Matolcsy és még néhány családra vonatkozik. A hazai kisvállalkozások szenvednek, ugyanis az adóhivatal könyörtelenül megtorol minden kis hibát vagy késést, de élni nem hagyja a vállalkozásokat. Beszámolók, jelentéstételek, adatszolgáltatások és százféle adó bevallása sújtja őket. Többet kell foglalkozniuk az adminisztrációval, mint hogy minőségi terméket és szolgáltatást állíthassanak elő.
A legutóbbi tőrdöfés a minimálbéremelés volt. Két év alatt 25 százalékkal emelkedik a minimálbér, ez szükséges és jó dolog. Az viszont nem, hogy ennek teljes terhét egészében a hazai kis- és középvállalkozások fizetik, ők mehetnek ebben tönkre. Ellenté-telezésként úgymond járulékcsökkentést kapnak, ám ez mindössze 7 százalék. A nagyok, a multik és a magyar nagyvállalkozók persze még 10 százalékot kaptak társasági adó csökkentéseként. És most kíváncsiak leszünk arra, hogy vajon, amikor a számok napvilágot látnak, akkor a kormány hajlandó-e változtatni. Megjelent az az adat, hogy múlt évben közel 5 ezer kisvállalkozás ment tönkre az 5,5 százalék béremelés miatt, amit nem tudtak kitermelni. Ebben az évben 15 és 25 százalékot kell kitermelni, és jövőre is folytatódik a sor. A kormányt egyáltalán nem érdekli, hogy a kis- és közepes vállalkozások majd tömegesen fognak beomlani.
Szólni kell arról is, hogy az Orbán-rendszer áldozata az egész természet, a környezetünk, a fenntartható erőforrásgazdálkodás. A napelemekre adót vetnek ki, amíg az akkumulátorokat alig terhelik. Meg kell említeni a termőföld-koncentrációt is, ami már felülmúlja a Horthy-korszakot is, teret adva ezzel a kizsákmányoló ipari mezőgazdaság egyeduralmának. Sem az alacsony termékdíjak, sem a bányajáradék, sem a nem létező szén-dioxid-adó, semmi nem késztet az erőforrások megőrzésére, az energiahasználat és a szennyezés csökkentésére. Sőt, pazarlásra késztet, miközben az erőforrások drámaian szűkülnek a világban, de Magyarországon is. Ez öngyilkos stratégia.
Mindezek fényében milyen adórendszerre lenne szükség? Röviden összefoglalva: egyszerűbb, igazságosabb, fenntarthatóbb adórendszerre. És konkrétan: progresszív személyijövedelemadó-csökken-tés-re, ami a minimálbért adómentessé tenné, 30 százalékkal emelve értékét; az átlagbért is azonnal 20 százalékkal, 38 ezer forinttal növelné a Fidesz 2018-as adótáblájához képest. A havonta egymillió forint felett keresők viszont többet adóznának, ez szükséges a társadalmi kohézió megteremtéséhez, a társadalom nagyon szakad szét.
Szükség lenne az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére. A létfenntartáshoz szükséges élelmiszereket szinte sehol sem adóztatják ilyen magasan. A kormány részleges csökkentést csinálgat évek óta; átfogó kell, amiben a kenyér, a zöldség és a gyümölcs is benne van.
(12.00)
A tömegközlekedés áfájának csökkentése. Az elmaradottabb régiókban is különösen fontos, hogy egy kicsivel messzebb találhassanak munkát, ne kelljen elvándorolniuk. De általánosságban is sokkal jobb befektetés, mint milliárdokért új és új autópályákat építeni.
Az épületfelújítások áfájának csökkentése is fontos lenne. Ezzel lehetne leghatékonyabban támogatni az olcsóbb, energiahatékony lakások létrejöttét, fenntartható rezsicsökkentést. Ráadásul, csakúgy, mint az alapvető élelmiszerek áfájánál, ez a piac fehéredését is eredményezné.
A kisvállalkozások adóztatásában a bevételarányos adók felé kellene lépni, ez segíti elő túlélésüket, nyugodt működésüket, ha nem kell egy rossz hónap után csődöt jelenteni a büntető, fix tételek miatt, aztán a halmozódó és görgetett tartozások miatt. Emelni kell az erőforrások használatáért fizetendő adókat, például bányajáradék, termékdíjak, földadó.
És mindenekelőtt be kell zárni az offshore csatornákat, a legalizált adócsalás lehetőségét. Fizessenek a gazdagok is, ne lehessen megcsinálni, hogy amíg egy magyar kisvállalkozás bevételének 60-70 százalékát, egy magyar dolgozó bérének 50 százalékát leadózza, egy trükkös nagyvállalkozó vagy vállalkozás jó, ha 5-10 százalékot fizet. Nincs, ne legyen több adóamnesztia!
Mindezek fényében a mostani adótörvényekről mit lehet mondani? Azt, hogy különösebben nem alakítják át a rendszert, reszelgetik, tehát akiket eddig is sújtott, ezután is fog. Tovább folytatják a közpénzek pazarlását a látványsportokra. Most a bankadót folyatják át a korrupt és túlburjánzott rendszerbe. A látvány-csapatsportok helyett a környezetvédelmet vagy a vidékfejlesztést lehetne ilyen módon esetleg támogatni. Annak sokkal több értelme volna, azok tényleg közcélok, a profi sportklubok támogatása - mert a taopénzek nagy része ott végzi, tévedés ne essék - nem.
Deregulálják az ingatlanbefektetési piacot. Nyilván jó sok ingatlant felvásároltak a haverok, most aztán lehet majd velük spekulálni, nem kell a sok hülye szabály, amik amúgy azért voltak, hogy ne keletkezhessen ingatlanbuborék, a magánérdek ne előzhesse meg a közérdeket. De hát ha a kis család gazdagításáról van szó, akkor ezek nem számítanak.
A legérdekesebb érdemi lépés az ingatlankiadás ehójának eltörlése. Bár a korábbi rendszer buta és kontraproduktív volt, a változtatás hűen tükrözi a Fidesz elveit: mindig a gazdagok járjanak jól. És az is beszédes, hogy hét év kellett hozzá, amíg ezen a területen lépni tudtak. Biztos nem volt ötletük, vagy a képesség hiányzott a határozott lépésre.
Az LMP javaslatai szerint az ehofizetés határát 3 millió forintra kellett volna felemelni, és az csak az afeletti jövedelmeket terhelte volna. Ez meghozta volna a kifehérítési hatást, miközben azért csak egy átlagjövedelem szintjéig adta volna meg a munkabérhez képest nagyon kedvező adózást. A Fidesz lépése most megint a gazdagokat, a sok lakást üzletszerűen kiadókat támogatja. A járadékos osztály, a Fidesz 5-8 százaléknyi kegyeltje megint százezreket kap, miközben a 92 százalék küszködik. Az ország fele kiürül, mert éhbért kapnának csak otthon vagy még azt sem. Máshol meg már nincs fogorvos és burkoló sem, szintén alacsony bérek miatt. Köszönöm a figyelmet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
