BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat célja, hogy megteremtse azon jogszabályi és szabályozási kereteket, amelyek a költségvetési törvény végrehajtásához közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódnak. Az egyes módosítások egyértelműen azt tükrözik, hogy a kormány szakpolitikai célkitűzései továbbra is változatlanok, fókuszában a gazdasági növekedés fenntartása, a családok helyzetének megerősítése, a munkából élők helyzetének javítása, valamint a vállalkozások versenyképességének elősegítése áll. A törvényjavaslatban ezen célok elérésre érdekében 29 törvény módosítására teszünk javaslatot. Kérem, engedjék meg, hogy a módosítási javaslatok közül kiemeljek néhányat.
A törvényjavaslat több ponton érinti az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit. Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerének előirányzataival gazdálkodó szervezetek munkáját megkönnyíti az a javaslat, miszerint a kötelezettségvállalás, ezen belül is elsősorban a több éven vagy költségvetési éven túli év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettségvállalások, valamint az ahhoz, azokhoz kapcsolódó pénzügyi ellenjegyzés szabályai egyértelműbbé, közérthetőbbé válnak. A szabályozás egységesítését célozza a központosított illetményszámfejtés rendszerének kiterjesztése a térségi fejlesztési tanácsokra és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra. További változást jelent még, hogy a költségvetési törvénnyel összhangban az államháztartásról szóló törvény is kimondja, hogy a 2018. évtől kezdve az uniós programok bevételei a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet bevételei között jelennek meg.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a továbbiakban az államháztartást szabályozó joganyagon túlmenően a további igen fontos törvénymódosításokról is ejtsek néhány szót. A jövő évi költségvetést megalapozó törvényben a kormány a szociálisan rászoruló személyek ellátásainak kiszélesítésére tesz javaslatot. Ennek keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben az időskorúak járadékának megállapításához szükséges minimális jövedelemhatár emelése történik, ezáltal több, szociálisan rászoruló időskorú személy válhat jogosulttá az ellátásra. Szintén javaslatot teszünk a közgyógyellátás igénybevételéhez szükséges jövedelemküszöb 5 százalékos megemelésére, ezzel támogatva a szociálisan rászoruló személyek egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásait. Végül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultak körét is bővíti, összhangban a kormánynak a családok megerősítését célzó intézkedéseivel. Javaslatot teszünk továbbá az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összegének emelésére is.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a hatóság a rehabilitációs ellátást ismételten megállapíthassa arra az esetre is, ha a megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci integrációjának elősegítése érdekében az érintett további rehabilitációja szükséges.
(13.30)
Ezen túlmenően a javaslat egységes alapokon nyugvó, kivételes rokkantságiellátás-megállapítási rendszert teremt meg, ami az olyan súlyosan egészségkárosodott emberek részére biztosít ellátást, akik hosszú ideje tartó betegségük miatt vagy más méltányolható okból nem tudták megszerezni az ellátáshoz szükséges biztosítási időt, de rendelkeznek ennek legalább felével.
A vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését szolgálja a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosítása, amely a korai fázisú vállalkozásoknak és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásoknak az adóalap-kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó nyilvántartásba-vételi és törlési eljárásában eltörli az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének kötelezettségét.
A módosítás ezen kívül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának vezetési struktúráját érintő rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek célja, hogy a bekövetkezett változásokkal összhangban hatékonyabb szervezeti struktúra valósuljon meg.
A gazdaság, ezen belül is elsősorban a külkereskedelem élénkítését szolgálja a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló törvény módosítása, amelynek célja az Irinyi-tervben foglalt célkitűzésekkel összhangban a hadiipari és a haditechnikai külkereskedelmi tevékenységgel összefüggő engedélyezési eljárások szabályozásának egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény módosítása a Nemzeti Együttműködési Alap szervezetét, működését, a civiljelölt-állítási rendszerben a tanács és a kollégium tagjai választásának szabályozását érinti, továbbá a közhasznú jogállás feltételeinek megszerzését pontosítja a gyakorlati tapasztalatok alapján, illetve törvényi szintre emeli a civil információs centrumokkal kapcsolatos rendelkezéseket.
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosítása az Európai Unió jogával való maradéktalan összhangot kívánja megteremteni.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítása pedig technikailag lehetővé teszi, hogy a kormányhivatalok által szervezett állásbörzék költségeit a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészében lehessen elszámolni.
A törvényjavaslat módosítja a településkép védelméről szóló törvényt is. Ennek keretében az engedély nélküli plakátkihelyezésért kiszabható közigazgatási bírság és helyszíni bírság összegében történik változás. Pontosítja a reklámhordozó fogalmát, valamint meghatározza a meglévő, de a javaslatban foglaltaknak nem megfelelő reklámhordozókra vonatkozó rendszergazdai szerződések további sorsát kezelő átmeneti szabályokat.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításának célja, hogy a végrehajtói szervezetrendszer reformja keretében létrehozandó új, egységes, integrált informatikai rendszer működtetésének, illetve az egyes végrehajtói irodáknak az ehhez szükséges technikai feltételek támogatásához kellő forrást biztosítson a költségvetés. Ezen túlmenően megteremti az anyagi fedezetet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar számára az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzésével és szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásához, amelyeket korábban az Igazságügyi Minisztérium látott el.
Végül a törvényjavaslatban helyet kapnak a vendégoktatói ösztöndíjprogrammal kapcsolatos rendelkezések is. A szabályozás azért vált szükségessé, mert az európai integráció és a bolognai folyamat eredményeként a külföldi oktatási intézmények forrásai jelentősen csökkentek. Az ilyen intézményekben hungarológiai és magyar nyelvi képzéseket folytató vendégoktatók munkájának finanszírozása a jelenlegi formában fenntarthatatlan. Az oktatás szabadságának jegyében viszont a kormány a vendégoktatói ösztöndíjprogrammal ezt a helyzetet kívánja kezelni, biztosítva a vendégoktatói hálózat fenntartásához szükséges többletigényt.
A törvényjavaslat a programhoz kapcsolódóan csupán az általános keretet határozza meg, az egyes részletszabályokat pedig kormányrendelet rögzíti majd.
Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat számos rendelkezése a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslattal szoros egységet alkot. Az egyes módosítások és szabályozási pontosítások a jövő évi büdzsé felelős és hatékony végrehajtását kívánják érdemben támogatni. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
