DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tisztelt Ház előtt immár a harmadik olyan költségvetésitörvényjavaslat fekszik 2016 óta, amely tavasszal születik meg, és 1990 óta a 28., amelyről az Állami Számvevőszék véleményt mond, eleget téve ezzel a törvényi kötelezettségének.
A három év már elegendő ahhoz, hogy a költségvetés tervezetét komplexitás szempontjából tendenciájában is értékelhessük. Az idén először az Állami Számvevőszék véleményének kialakításához a költségvetésitörvényjavaslattal együtt rendelkezésre álltak a költségvetést megalapozó törvényjavaslatok; így az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2018. évi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat. A költségvetési folyamatok megítéléséhez pedig a 2017. évi központi költségvetési törvény módosító javaslata is hátteret nyújtott.
A 2018. évi költségvetésitörvényjavaslat szerkezete megtartotta az előirányzatoknál a tavalyi tervezéskor először alkalmazott hármas tagolást, azaz a hazai működési, a hazai felhalmozási és az európai uniós fejlesztési költségvetést, amelyet az elmúlt évhez hasonlóan a költségvetés átláthatósága szempontjából fontos előrelépésnek tartunk és üdvözöljük. A tavaszi költségvetési tervezés hozzájárul a kiszámíthatósághoz, ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy a magyarországi makrogazdasági folyamatok tükrében a kormány szükség esetén korrigáljon.
Az Állami Számvevőszék véleményét a 2014-ben bevezetett új módszertan alapján készítette el. E módszertan fókuszában, ha röviden akarom összegezni, a bevételek megalapozottsága, illetve teljesíthetősége, a kiadások alátámasztottsága és a jogszabályok betartása áll. Ennek vizsgálatához a bevételi és kiadási előirányzatok kiválasztására lényegességi és kockázati alapon kerül sor, miközben biztosítjuk, hogy a kiválasztott bevételi, illetve kiadási előirányzatok összege elérje a törvényjavaslat bevételi, illetve kiadási főösszegének a 80 százalékát. A 2018. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban szereplő előirányzatok esetében az értékelés a bevételi főösszegnek több mint 88 százalékára, a kiadási összegnek pedig 80 százalékára terjed ki.
Az előre meghatározott módszertanunk alapján vizsgáltuk a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat összeállítása jogszabálynak való megfelelését, bevételi és kiadási előirányzatainak tervezése során az előírások betartását, a tervezett előirányzatok megalapozottságát, illetve alátámasztottságát, valamint az Alaptörvényben és a stabilitási törvényben foglalt államadósság-szabály érvényesülését. Mindezen összetevők értékelésének együttes eredőjeként mondunk véleményt a költségvetésitörvényjavaslat megalapozottságáról, miközben felhívjuk a figyelmet a beazonosított kockázatokra, hiányosságokra, hogy azok kezelése hatékonyan és megfelelő időben megtörténhessen.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy véleményében a Számvevőszék a költségvetési tervezés egy adott állapotáról nyilatkozik. A véleményadásunk célja, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy Országgyűlés a még hiányzó törvények megalkotásával, illetve módosító javaslatok elfogadásával megalapozott és a reálisan felmerülő kockázatokat kezelni tudó költségvetést fogadjon el. Véleményével az ÁSZ hozzájárul a költségvetési folyamatok átláthatóságához.
Ehhez az Állami Számvevőszék által tavaly már alkalmazott új formátumú számvevőszéki jelentésben rögzítettük megállapításainkat Az új formátumban az egyes területeket számozással jól elkülönítve, lényegre törően mondunk véleményt az adott előirányzat megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, tervezésének szabályosságáról, valamint felhívjuk a figyelmet a kockázatokra.
(8.50)
Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék véleménye szerint megalapozott a 2018-as központi költségvetésről szóló törvényjavaslat, a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés megvalósulása esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetőek. A törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint - egy előírás kivételével - a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az Állami Számvevőszék véleményében rámutat: a 2018-as költségvetésitörvényjavaslat hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához. Az ÁSZ megállapította, hogy Magyarország 2018. évi központi költségvetési törvényjavaslatának előkészítése és tartalma megfelel a jogszabályi előírásoknak, tervezése során - egy kivétellel - betartották a hiány mér-tékére vonatkozó és az államadósság-szabállyal kapcsolatos előírásokat.
A 2018. évi költségvetésitörvényjavaslat a központi alrendszer hiányát 1360,7 milliárd forintban állapítja meg, amely a nullszaldósan tervezett működési költségvetés mellett a hazai felhalmozási költségvetés 857,3 milliárd forintos és az európai uniós fejlesztési költségvetés 503,4 milliárd forintos tervezett hiányából tevődik össze.
Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a költségvetésitörvényjavaslat szerint a GDP 2,9 százaléka lesz. Ebből kiindulva a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánya a bruttó hazai termék előre jelzett mértéke, ami 40 353 milliárd forint, a várható GDP 2,4 százaléka. Ez alatta marad a gazdasági stabilitásról szóló törvényben meghatározott 3 százalékos értéknek, ezáltal megfelel ezen előírásnak. A 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti hiánynak a költségvetésitörvényjavaslat indokolásában foglaltak szerint 2,4 százalékos strukturális egyenleg felel meg.
A 2018. évi költségvetési célok teljesüléséhez megfelelő feltételt teremt, hogy a 2017. évi költségvetésről szóló törvénytervezet 3,1 százalékos pénzforgalmi és az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos GDP-arányos hiány várhatóan teljesül. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy a makrogazdasági folyamatok 2018-ban az előre jelzettnél kedvezőtlenebbül alakulnak, ezért érzékenységi vizsgálatunk arra irányult, hogy az uniós módszertan szerint számított hiány a feltételek milyen változása esetén teljesíti a stabilitási törvényben rögzített feltételt.
A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a 3 százalékos követelmény akkor nem teljesülne, ha a hiány további 242,2 milliárd forintot meghaladó mértékben nőne a tervezett GDP-növekedés mellett. A 2018. évi költségvetésitörvényjavaslatban meghatározott hiánycél tehát megfelel a gazdasági stabilitásról szóló törvényben rögzített 3 százalékos követelménynek.
Az Állami Számvevőszék ugyanakkor azt is megállapította, hogy a kormányzati szektor 2018. évre tervezett 2,4 százalékos strukturális egyenlege a stabilitási törvényben előírtak ellenére nincs összhangban a 2018. évi 1,5 százalékos kormányzati középtávú költségvetési hiánycéllal. Az összhang hiányához azonban szankció nem fűződik, így az nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából. A középtávú költségvetési hiánycél elérésére ezért erőteljesebben kell majd törekedni a következő évek költségvetéseinek tervezése és végrehajtása során.
A törvényjavaslat adatai szerint a GDP-arányos államadósságmutató 2015 végére 69,5 százalékra mérséklődik, amely a 2017 utolsó napján várható 71,4 százalékhoz képest 1,9 százalékpontos csökkenést mutat. A mutató értéke így eleget tesz az Alaptörvény 36. cikkében és a stabilitási törvény 4. § (2) bekezdésében előírt csökkenésre vonatkozó követelményeknek, tehát a kritériumnak a 2018. évi költségvetésitörvényjavaslat megfelel. Az államadósság-ráta eleget tesz az Európai Unió adósságszabályának is, mivel az államadósság-ráta meghaladja a GDP 60 százalékát, csökkenési ütemének teljesítenie kell az úgynevezett „egyhuszados szabályt”. Ezen előírás Magyarország számára nagyságrendileg 0, 7 százalékos csökkenést jelent, amely szintén teljesül a tervezett 1,9 százalékos csökkenés mellett.
Az Állami Számvevőszék véleménye szerint az államadósságmutató javuló tendenciája további bővülő mozgásteret jelent a magyar költségvetés számára, az eladósodottsági szint csökkenése pedig megteremti a lehetőséget a gazdaságfejlesztési és egyéb társadalmi célok elérését szolgáló intézkedések megvalósítására.
A 2018. évi költségvetési törvény végrehajtását alapvetően befolyásolja a tervezés során irányadónak tekintett makrogazdasági prognózis teljesülése. Ezért is kiemelt jelentőségű a makrogazdasági kockázatok kivédését szolgáló, elegendő nagyságú implicit tartalék rendelkezésre állása. Elvégeztük az államadósságmutató érzékenységvizsgálatát is abból a szempontból, hogy mekkora mozgásteret tartalmaz az államadósságmutató összetevőire a prognózis, az államadósság-szabály teljesülése mellett. Felhasználva az államadósságmutató ez év végére prognosztizált 71,4 százalékos és a 2018. év végére előre jelzett 69,5 százalékos értékét, megállapítottuk, hogy az államadósság-szabály akkor nem teljesülne, ha az államadósság további 768,4 milliárd forintot meghaladó mértékben nőne a tervezett GDP-növekedés mellett, vagy pedig a reál-GDP-növekedés üteme nem érné el az 1,9 százalékot a tervezett államadósság mellett. Azonban már minden gazdasági elemző intézet ennél az 1,9-nél nagyobb növekedést jelez Magyarország számára.
A 2018. évi költségvetésitörvényjavaslat előirányzatai megalapozottak, bevételi előirányzatai teljesíthetőek. A vizsgált bevételi előirányzatok 100 százaléka, a kiadási előirányzatok 90,6 százaléka megalapozott, a kiadások 8,68 százaléka részben megalapozott, illetve 0,72 százaléka pedig nem megalapozott.
Nézzük meg részletesen, hogy mi áll az elmondottak mögött! A fejezetek tervezéséért felelős szervezetek a tervezési eljárás során az államháztartási törvény, annak végrehajtási rendelete, valamint egyes fejezetek vonatkozásában az ágazati jogszabályok vonatkozó rendelkezései, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett szempontok figyelembevételével jártak el. A törvényjavaslat szerkezete és tartalma megfelel a jogszabályi előírásoknak, teljesítve ezáltal a felelős költségvetési gazdálkodás alapkövetelményét. Az alapkövetelményeket az Alaptörvény és az államháztartási törvény rögzíti, mikor előírja a közpénzekkel való gazdálkodás során a törvényesség, célszerűség, eredményesség, a hatékonyság, az átláthatóság elveinek érvényesülését.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a törvényjavaslat összeállításához szükséges feltételeket és követelményeket előíró tervezési tájékoztatójában az idei tervezés során is megkövetelte a fejezetgazdáktól a közpénzek cél szerinti, eredményes és hatékony felhasználása kritériumainak bemutatását, amely összhangban van Alaptörvényben és az államháztartási törvényben foglaltakkal. Ellenőrzési tapasztalataink alapján ugyanakkor ki kell mondanunk, hogy ez még önmagában nem lesz elegendő, szükség van ezen teljesítménykritériumok végrehajtásának, betartásának nyomon követésére, rendszeres monitoringjára az irányító szervek által.
A költségvetésben pozitív kockázatot két bevételi előirányzat esetében találtunk; egyrészt a jövedéki adó esetében, valamint a lakossági befizetések meghatározó részét jelentő személyi jövedelemadó tekintetében. A két bevételi előirányzaton 16 milliárd forint túlteljesülést prognosztizál az Állami Számvevőszék.
A központi alrendszer jelentős hányadát kitevő közvetlen bevételi előirányzatok tervezése során figyelembe vették a makrogazdasági mutatókra vonatkozó gazdasági előrejelzéseket, a szerkezeti változásokat, azok tervezését megalapozták alátámasztó számításokkal, indoklásokkal. Megítélésünk szerint a kormányzat makrogazdasági előrejelzéseinek teljesülése esetén az előirányzott adóbevételek teljesülése összességében nem hordoz kockázatot. Ez először van az elmúlt hét évben, hogy ezt elmondhatjuk.
A költségvetés vizsgálata során negatív kockázatot egyes kiadási előirányzatok esetében tárt fel a Számvevőszék. Nyilvános módszertanunk alapján mintegy 1400 milliárd forint értékű kiadási előirányzatra mondjuk azt, hogy részben megalapozott, valamint 116,5 milliárd forintnyi kiadás tervezését ítéljük nem megalapozottnak. Erre figyelemmel 107 milliárd forint összeg erejéig a betervezetthez képest túlteljesülést, túlköltekezést prognosztizáltunk.
Ezekből a legfontosabbakat szeretném kiemelni. Egyrészt a Földművelésügyi Minisztérium állat-, növény- és GMO-kártalanítás előirányzata a korábbi évek, valamint a 2017. évi várható teljesítési adatai alapján nem megalapozott, tervezési hibát észleltünk. Tervezése során nem vették figyelembe a tervezési tájékoztató felülről nyitott előirányzatokra vonatkozó előírását.
(9.00)
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál egyrészt a peres ügyek kiadásainál látunk olyan túlköltést, amelynél esetleges pervesztés esetén fedezet most nem áll rendelkezésre; ezenkívül ugyanezen fejezet „autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése” kiadási előirányzatnál a rendelkezésre álló források nem biztosítanak teljes körű fedezetet a közfeladat ellátásához. Ezt a tervezési hibát már a 2017. évi véleményadásunk esetében is feltártuk.
Megítélésünk szerint jelentős kockázatot hordoz a Külgazdasági és Külügyminisztérium beruházásösztönzési célelőirányzata esetében a korábbi évek teljesülő kifizetési terve, illetve a folyamatban lévő kötelezettségvállalások tekintetében, hogy ez a célelőirányzat nem alátámasztott, várhatóan többlet-túlfizetési kötelezettség keletkezik, ha a valós igényeket és az előkészített programokat is figyelembe vesszük.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál a Start-munka-program kiadási előirányzata részben megalapozott, mivel a költségkalkulációk nem készültek el a tervezés során. Az állampapírok értékesítésénél, illetve a filmszakmai közvetett támogatások kiegészítő finanszírozása kiadási előirányzatnál nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, de az előirányzatok várhatóan elegendőek lesznek a kiadások teljesítésére.
Az átadott véleményünknek az 51. oldalán számadatokkal tételesen feltüntettük ezen összesen 12 fejezeti kezelésű kiadási előirányzatot. Említésre méltó, hogy az itt szerepeltetett előirányzatok közül 10 előirányzat teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól, vagyis ezek felülről nyitottak.
Engedjék meg nekem, hogy ennek kapcsán immár újból, ezen költségvetési tervezési megoldásról, amiről már a ’15-ös zárszámadásnál is külön szóltam, ismét ráirányítsam a figyelmet a felülről nyitott előirányzatok költségvetési veszélyeire, hiszen ezek a 2018. évre a kiadási főösszeg közel 49 százalékát jelenítik meg. A magas arány és a jóváhagyás nélküli kiadás miatt alapvetően fontos az eredményes és hatékony költségvetési gazdálkodás szempontjainak figyelembevétele majd a végrehajtás során.
A központi költségvetés gazdálkodásának biztonsága szempontjából alapvető fontosságúak a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedések, amelyeket 2017-ben már elindítottak, és ez a 2018-as költség-ve-té-sitörvényjavaslatban is tükröződik. Ilyen többek között a ’17. évben elindult „NAV stratégiai megújulása” program, az általánosforgalmiadóbevételek növekedését érintő online számlázási rendszer jövő évre tervezett bevezetése, a fogyasztási-forgalmi típusú adók kulcsának ’18. évi mérséklése. Ezen intézkedések fontos eszközt jelentenek a bevételek és jövedelmek kifehérítése érdekében és ezáltal a ’18. évi adóbevétel-előirányzatok teljesülése szempontjából.
A befolyó adóbevételek nagyságát meghatározó tényező az is, hogy a kedvezőbb adózási feltételek mellett várhatóan magasabb lesz az adózási hajlandóság. A társasági adó esetében feltártuk, hogy a regionális összehasonlításban is alacsonyabb adókulcs befolyásolhatja a vállalkozások társasági adóval kapcsolatos döntéseit, amely megjelenik az adózók számának növekedésében, valamint az összesített adóalap növekedésében. Azonban ez a változás a ’18. évi költségvetési tervezés során még nem került figyelembevételre.
Mindemellett még nem számoltak a megtett úttal arányos útdíj jövő évre vonatkozó tervezésekor a díjfizetés ellenében igénybe vehető útszakaszok további bővülésével sem.
A költségvetés megvalósíthatóságát segítik a stratégiai tartalékok és az implicit tartalékok. A költségvetésitörvényjavaslatban tervezett tartalékok összege meghaladja a 250 milliárd forintot, azonban ebből úgynevezett szabad felhasználású tartaléknak az Országvédelmi Alap tekinthető, hiszen a céltartalékok már más kötött feladatokhoz rendelten jelennek meg. Véleményünk szerint az Országvédelmi Alapban rendelkezésre álló forrás elegendő biztonsági tartalékot jelent a jelenleg látható költségvetési kockázatok kivédésére.
Véleményadásunk során számoltunk az implicit tartalékkal is. Egy érzékenységi vizsgálat alapján megállapítottuk, hogy egyfajta biztonságot jelent a gazdasági stabilitásról szóló törvényben előírtak betartásához az esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen gazdasági, illetve költségvetési folyamatok esetén.
Tisztelt Ház! Míg a korábbi években az uniós forrásokból származó bevételek az uniós programok kiadásainak előirányzataival egy soron szerepeltek a XIX. Uniós fejlesztések fejezeten belül, addig a 2018. évi tervezési konstrukcióban azok egységesen már a XLII. fejezetben jelennek meg. Ez a tervezési megoldás támogatja a megvalósítást. A módszer előnye, hogy az uniós bevételek érkezésének ütemétől függetleníthető az európai uniós fejlesztési költségvetésből finanszírozott kiadások teljesítése.
A 2018. évi költségvetésben tervezett európai uniós források teljesítése szempontjából meghatározóak lesznek a ’17. évi folyamatok. Ez év március végéig a kormányzat a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus során rendelkezésre álló indikatív keretnél 4 százalékkal magasabb összegben hirdette meg a pályázatokat, hogy a későbbiekben az uniós források 100 százaléka lehívható legyen. Ezek elsődleges célja a gazdaságfejlesztési célú támogatások arányának növelése, ezáltal a vállalkozások versenyképességének javítása.
Vizsgálatunk során az uniós források esetében két potenciális kockázati tényezőt tártunk fel. Egyrészt, ha az uniós fejlesztési források felhasználása nem éri el a tervezett kiadási szintet, vagyis kevesebb beruházás indult el, az negatívan hathat a gazdasági növekedés teljesítésére. A csökkenő ütemű gazdasági fejlődési ütem pedig mérsékelheti a költségvetési bevételeket, ezáltal a pénzforgalmi hiány emelkedésével járhat. Ugyanakkor az uniós kiadások tervezetthez képest alacsonyabb teljesítése a támogatási mechanizmusokon keresztül javíthatja a ’18. évi pénzforgalmi hiányt. Másrészről a támogatások Európai Bizottság felé történő elszámolásának a késedelme a költségvetés számára további kockázatot jelent, hiszen saját forrásból kell majd megelőlegezni az uniós bevételeket. A kifizetésre kerülő, a tervezettnél magasabb összegű támogatás pedig negatívan érinti a pénzforgalmi hiányt. A ’18. évi költségvetés esetében a tervezett kiadások alulteljesülése ugyan a jelentősebb kockázati tényező, de mindkét kockázati tényező kivédése szempontjából kiemelten fontos, hogy a meghirdetett pályázati forrásoknál a projektek előkészítettsége minél magasabb fokú legyen, illetve alapvető fontosságú az uniós fejlesztési költségvetés tudatos megvalósítása, a tervezettől való elmaradás esetén szükséges intézkedések évközi meghozatala.
A kormány a költségvetésitörvényjavaslat-ban - összhangban a konvergenciaprogram-mal - ’18-ra 4,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált. Mindez a ’17-re tervezett gazdasági növekedéshez képest 0,2 százalékkal magasabb növekedési ütemet jelent. E bővülési ütem valamelyest meghaladja a szakértői várakozásokat, amelyek 2,2-3,7 százalék között mozognak jelenleg ’18-ra vonatkozóan. A gazdasági növekedés alapja a lakosság ren-delkezésére álló jövedelem emelkedése, annak fogyasztást érintő hatása, másrészről kedvező hír, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás 12,9 százalékos tervezett növekedése is megjelenik a költségvetésben.
Tisztelt Ház! Az élénkülő beruházási mutatókban kiemelt szerepet játszik az uniós források felhasználása, valamint a háztartások beruházási aktivitásának növekedése, elsősorban a ’16 januárjában bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény, közismert nevén a CSOK által biztosított támogatások eredményeként. ’16-ban a korábbi évekhez képest két és félszeresére ugrott az építési engedélyek és a lakásépítési bejelentések száma. Ugyanakkor a kormányzat által biztosított lakástámogatások jelentősen befolyásolják a lakáspiac fejlődését, általános jellemzőit. A támogatások nyújtásakor az állam az ingatlanpiacon keresletnövekedést generál. Ennek a keresletnövekedésnek ugyanakkor figyelembe kellene vennie az ingatlankínálat viszonylagos lassú reagálóképességét, hogy az ne járjon az ingatlanok túlzott árnövekedésével.
A lakáspiaci folyamatok túlfűtésével a kormányzat ingatlanpiaci buborékot indíthat el. Ezért is fontos az ilyen típusú támogatások átgondolt és tudatos alkalmazása, az állam ingatlanpiaci szerepének tudatos befolyásolása, szabályozása.
A költségvetés tervezése során 3 százalékos inflációs rátával, valamint a magán- és a kormányzati szektorban egyaránt megmutatkozó 10,4 százalékos bruttóbér- és keresettömeg-növekedéssel, valamint 8,8 százalékos bruttóátlagkereset-növekedéssel számoltak. Ez rendkívül kedvező a foglalkoztatottak szempontjából, és összhangban van a munkaerőpiaci folyamatokkal, valamint az alacsony munkanélküliségi szinttel.
(9.10)
A bérnövekedés tekintetében kiemelt jelentőségűek a bérmegállapodások, az életpályaprogramok és az egyéb bérnövekedéssel járó intézkedések. A bérnövekedések által a háztartások keresletének növekedése mindenképpen fontos a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés szempontjából. Ugyanakkor szükséges figyelembe venni, hogy a különböző szektorokban, illetve munkakörökben indított bérnövelési intézkedések egyfajta tehetetlenségi erővel is rendelkeznek, a kormányzati bérmegállapodások további igényeket generálnak az adott munkakörök képviselői körében, valamint a kapcsolódó területeken is. Jó példa erre a rendvédelem, az egészségügy vagy éppen a szociális ellátások. Az általános bérszínvonal-növekedés számos pozitív hatást rejt magában, azonban a közép- és hosszú távú fiskális kockázatokról sem szabad elfeledkezni. Lényeges, hogy a többletközpénz-kifizetések a teljesítmény, azaz az eredmény és a hatékonyság javulásával is járjanak, ami új körülményeket, más technológiákat, valamint megújult állammenedzsmentet kell hogy maga után vonjon. Véleményünk szerint a lakáspiaci ösztönzéshez hasonlóan itt is tudatos és a várható hatásokat kezelni képes kormányzati figyelem szükséges.
A magán- és a kormányzati szektorban tervezett bér- és keresetnövekedésnek azonban vannak veszélyei is. A bérnövekedés által generált keresletnövekedés esetén különösen fontos, hogy a kereslet mennyiben elégíthető ki hazai termékekkel és szolgáltatásokkal. A keresletnövekedés kedvezőtlen esetben az import értékét növelheti erőteljesen, aminek hatása megjelenhet a folyó fizetési mérleg aktívumának romlásában. A keresletnek a kínálatot meghaladó növekedése az inflációs ráta emelkedése irányába is hat. Igaz, a folyó fizetési mérleg jelentős pozitív többletet mutat az elmúlt években, és ’16-ban rekordnagyságúra, a GDP 5 százalékára emelkedett, ez az aktívum egyfajta biztonsági tartalékot jelent a folyó fizetési mérleg egyenlegének az import gyorsuló ütemű növekedése okozta romlása esetében.
Az Állami Számvevőszék emellett a ’18. évi költségvetés véleményezése keretében megvizsgálta a három legnagyobb kormányzati beruházást: a „Modern városok” programot, a „Liget Budapest” projektet és a Paks II.-t. Tervezési kockázatot tártunk fel a „Modern városok” program esetében, mivel nem áll rendelkezésre a teljes megvalósítási időszakra vonatkozó részletes költségvetési terv, amely tartalmazza a kiadások megvalósítási időszakra vonatkozó ütemezését, az egyes években a működési és fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó tervezett kiadások értékét, valamint a több évre szóló költségvetési döntéseket. A „Liget Budapest” projekt kapcsán szükségesnek tartjuk a teljes megvalósítási időszakra vonatkozóan olyan költségvetési terv készítését, amely tartalmazza az egyes évekre lebontott költségvetési hatást.
Véleményünkben felhívtuk a figyelmet, hogy az ilyen típusú programok megvalósításával kapcsolatos, több év adatait tartalmazó költségvetési tervek hiánya nehezíti a kiemelt kormányzati programok és beruházások költségvetési hatásainak megítélését. Finanszírozásuk több irányból történik, ami az átláthatóságot veszélyeztetheti. Álláspontunk szerint mindez szükségessé teszi a jelentős beruházások projekt-menedzsmentjének korszerűsítését azért, hogy a kormányzati projektek tervezhetőbbé, átláthatóbbá és végrehajtásuk megbízhatóbbá, valamint az integritás tudatosabbá váljon. Hiszen láthattuk, egy beruházás túltervezése ugyanolyan káros a költségvetésre, mintha nem költjük el a beruházásra tervezett összegeket. Ez pedig gazdasági növekedést befolyásoló tényező. A célok biztonságos eléréséhez az Állami Számvevőszék is hozzájárul elemzéseivel, munkaanyagaival, amelyekhez így szakmai támogatást tudunk nyújtani.
Tisztelt Ház! A 2018. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat véleményezése során az Állami Számvevőszék arra az összegző következtetésre jutott, hogy a jövő évi költségvetés tervezete hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához, és egyben támogatja hazánk fenntartható gazdasági növekedését.
A következő napokra tartalmas szakmai vitát kívánok önöknek; remélem, ehhez a számvevőszéki vélemény is hozzájárul. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
