NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Érdekes volt az elmúlt öt és fél óra, és ebből leginkább az ellenzéki hozzászólások mondatják velem azt, hogy olyan, mintha egy időutazásban vettünk volna részt, többszörös időutazásban. Volt, aki egészen az ötvenes évekig visszament, de nekem leginkább a 2001-2002-es időszak jutott eszembe.
Tényleg, ennek a csimborasszója az ötvenes évekbeli Rákosi Mátyás-idézet, a „fizessenek a gazdagok”. ’47-ben, még mielőtt a hatalmat sikerült volna országostul, mindenestül zsebre tenni a kommunistáknak, ezt ígérték az embereknek, és valljuk be őszintén, az egyszerű embereknek, akik szegényebben élnek, szegénysorban élnek, nagyon jól hangzik. Ki is mentek az utcára, ott is meghallgatták, aztán megjelent különféle jegyzőkönyvekben, még kiadványban is, egy szép, a Szikra kiadó által megjelentetett kiadványban, hogy milyen nagyszerű ember ez a Rákosi pajtás. Aztán amikor lehetőséget kapott egy év múlva, amikor bedaráltak mindenkit, ledarálták a teljes polgári Magyarországot, egyszer csak megérkeztek a padláslesöprők vidéken, megérkeztek azok, akik a beszolgáltatásokat egy kicsit furcsán értelmezték, és aki nem adta oda a hízóját vagy levágta a hízóját, börtönbe zárták, mint a nagyapámat annak idején. A gyárakban pedig kiadták, hogy mindenkinek békekölcsönt kötelező jegyezni abból a fizetésből, amit adtak, ha egyáltalán adtak fizetést, mert persze a sztálinista világban, a rákosista világban meg kellett a sztahanovista mozgalomban is mártózni mindenkinek, ingyen kellett dolgozni, vagy ne adj’ isten, a kommunista műszakban, és gyakorlatilag egészen mást tettek, mint amit ígértek. Az egész országot, ha úgy tetszik, szőröstül-bőröstül bekapták, megnyúzták, kihúzták az emberek alól a megélhetést.
Ezt nemcsak én mondom, hanem ezt később az egyik padláslesöprésért felelős miniszter is megemlítette, amikor látta, hogy mi zajlik ebben az országban, miniszterelnök lett; Nagy Imréről beszélünk, aki később aztán a forradalom áldozata is lett, mert Kádárék szerették volna végleg eltüntetni az országból.
Egy kép teljesen bevillan, a 2001-2002-es, az első Orbán-kormány időszaka, amikor az ellenzék ugyanígy összekapaszkodott, mint most, persze a prímet ott is a komcsik vitték, és mindenféle alaptalan vádaskodással, mindenféle hazugságokkal megpróbálták lejáratni a kormányt, a kormány minden egyes intézkedését, az akkori kétéves költségvetést, meg mindent, amihez egyébként a Fidesz-kormánynak vagy Orbán Viktornak köze volt. Elképesztő lózungok jöttek, teljesen felelőtlen és hamis ígérgetésekkel üzentek az embereknek, és azt mondák: na, mi ez a teljesítmény? Ennél mi sokkal jobbak leszünk! Ja, és lassan mondták azt is, hogy nem lesz gázáremelés. Aztán ugyanezeknek az embereknek a nyakába ültették egy kis kurfli után, kitérő után Gyurcsány Ferencet, a gázemelésről meg talán annyit, hogy ez 15-ször következett be, és a gáz ára háromszorosára emelkedett, hogy ne beszéljek azokról a devizahitelekről, amit szintén az emberek nyakába sóztak egyébként a bankok segítségével.
Szóval, az a helyzet, hogy szerintem óvatosan kell bánni akkor, amikor az ellenzék, egy ilyen ellenzék, személyükben is gyakorlatilag ugyanazok ugyanazt a metódust, ugyanazt a politikát folytatják, amikor itt a jövő évi költségvetésről vitatkozunk.
(13.30)
Ezért is örültem, hogy Banai Péter államtitkár úr gyakorlatilag egy jó félórás viszonválaszában visszakanyarította a jelenbe és a józanságba ennek a költségvetésnek a vitáját. Azt gondolom, hogy egyértelműen kimondható, hogy ez a munkából élő embereknek a költségvetése. Nem véletlen ez a meghatározás, hiszen akkor, amikor erről a költségvetésről beszélünk, megnézzük ennek a költségvetésnek az összetételét, megnézzük a hozzárendelt számokat, akkor világossá válik mindenki előtt, hogy ennek a költségvetésnek gyakorlatilag szinte csak nyertese van.
Mindenkinek ott van a lehetőség, hogy persze a saját maga életenergiáját is mozgósítsa, tehát mindenki felel magáért is, de ez a költségvetés ezt a felelősségteljes életet, hogy a saját életében mindenki egyet előre léphessen, ez a költségvetés biztosítja. Biztosítja akkor, amikor a munkaalapú gazdaságról beszél, a foglalkoztatásról beszél, a foglalkoztatás emeléséről, a munkanélküliség még további csökkentéséről, munkahelyteremtésekről, az ehhez kapcsolódó béremelésekről. A béremelések rendszere megállapodáson alapul, mégpedig a gazdasági szereplők megállapodásán, a munkaadók és a munkavállalók hosszú távon állapodtak meg, többek közt a minimálbér és a szakmunkás garantált minimálbér emelésében. Ez benne van ebben az évben a költségvetésben, és benne lesz a 2019. éviben is.
Ugyanezt tudjuk elmondani egyébként az életpályaprogramokról, tehát azok is benne vannak, azoknak a fedezete is: a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, a rendvédelmi dolgozók - erről majd még külön is fogok beszélni - bérének a folyamatos emelése, a munkafeltételek folyamatos javítása, illetve a dolgozói létszám emelése. Nyilván ennek egy része kényszer, hiszen amikor a 3 ezer határvadászról döntöttünk, akkor egyértelmű, hogy az illegális migráció, illetve az ennek következtében kialakult helyzet miatt kellett dönteni, de megvan a feltétel. Megvan a feltétele annak, hogy az emberek biztonságban élhessenek, és mondhatnánk tovább.
Az adópolitika teljes szegmense, teljesen mindegy, hogy a munkajövedelmet érintő adópolitikáról, vagy pedig a vállalkozókat érintő adókról beszélünk, ez mind csökkenést mutat, és a 2018. évi központi költségvetés ezt mindenféleképpen támogatja, és azt is szeretném mondani, hogy hosszú távról beszélünk, és nemcsak az aktívakról van szó, hanem a nyugdíjasokról is.
A nyugdíjemelésről azt mondani, hogy az nem valósult meg, 10 százalékos reálnyugdíj-emelkedés prognosztizálható. Azt szoktuk mondani - illetve nem mi mondjuk, hanem ez terjedt el -, hogy visszaadta az Orbán-kormány a 13. havi nyugdíjat az embereknek, azt, amit egyébként 2006-ban elvettek az emberektől. A 13. havi nyugdíj ma pénzben kimutatható, vásárlóértékben, a rezsicsökkentés következtében, az alacsony infláció következtében egyértelműen kimutatható. És benne van ebben a költségvetésben, hogy ha az infláció mégis magasabb lenne, mint a tervezett, akkor a nyugdíjemelés ehhez igazodni fog, kiegészítő nyugdíjemelés lesz év végén. És benne van az is, amit nyugdíjprémiumnak szoktak nevezni: hogyha a gazdaság teljesítménye eléri azt, amit a mutatókkal magunk elé célként kitűztünk, akkor nyugdíjprémiumot fog a kormányzat biztosítani a nyugdíjasok részére.
A családtámogatási rendszer is ugyanerről a történetről szól. Tehát a családok támogatása, a gyermekes családok támogatása megjelenik a családi adókedvezményben, megjelenik az otthontámogatási programban. Melyik az az ország, amelyiknek ilyen otthontámogatási programja van vagy ilyen családi adókedvezménye, mint Magyarországnak? Vagy melyik az az ország, amelyik a családokkal kapcsolatos szociális kiadásokra az ország GDP-jének ennyi százalékát fordítja?
És akkor nem beszéltem arról, itt hallottam az áfát is, hogy micsoda tragikus áfa van. Az áfakör-nek az a része, amely most már a családoknak a bevá-sárló-kosarába kerül, tehát a húsfélék, a tej, a tojás, ezeknek mind megy le az ára, pontosan azért, mert ezek sokkal alacsonyabb, 27-ről 5 százalékos áfa-körbe kerülnek.
És akkor itt van a legfontosabb, a biztonság kérdése, hogy tudjuk-e garantálni, a költségvetés tudja-e garantálni Magyarország biztonságát, tudja-e garantálni azokat a nemzetközi kötelezettségeinket, amelyek mondjuk, a schengeni szerződésből adódnak, hogy megvédjük a külső határon Európát, Európa kultúráját, Európa biztonságát, meg tudjuk állítani azt az illegális migrációs rohamot egyébként, amely Európát elérte. Itt van nálam egy összesítő táblázat, én csak a dologi kiadásokról beszélek az elmúlt három évben. Március 31-éig 89 milliárd forintot fordított Magyarország csak a határvédelmi feladatok ellátására. Ebben a gyors telepítésű drótakadály, az ideiglenes biztonsági kerítés, a második kerítésnek a megépítése, ezeknek különböző jelzőrendszerekkel való felszerelése, a hő- és infrakamerák, éjjellátó rendszerek, manőverutak megépítése, egyéni védőeszközök, felszerelések beszerzése és a tranzitzónák megépítése, a két fontos tranzitzóna, amely teljessé tette a jogi és műszaki határzár alkalmazását a magyar határon, ha úgy tetszik, a schengeni külső határon, itt Tompáról és Röszkéről beszélünk.
Tehát ezeknek a feltételeknek a biztosítása eddig 88 milliárd forintba került, de hogyha megnézzük az idei költségvetés táblázatait, akkor jól látható, hogy ebben további összegek vannak ennek a rendszernek a működtetésére. Én csak néhányat mondanék. A tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadás külön soron, 50 milliárd forint plusz, tehát a 2017. évhez képest 50 milliárd forint pluszt hoz a magyar emberek biztonságának megvédéséhez. De a terrorellenes intézkedések megvalósításhoz kapcsolódó kiadások, amely szintén nem egy szervezethez kerül, nem egy titkosszolgálathoz vagy a Terrorelhárítási Központhoz, hanem egy olyan, egyébként felülről nyitott kasszát, hogy ha probléma lenne, akkor lehetőséget kap a kormány, hogy a törvény alapján ebbe újabb és újabb pénzeket beletegyen, ez is 1,4 milliárd forintot jelent. De a nemzeti bűnmegelőzési stratégia feladatrendszerének fenntartása vagy a hivatásos életpályával összefüggő kiadások, a rendvédelmi és titkosszolgálati dolgozóknál, ez is több mint 5 milliárd forinttal lett több.
Elhangzott itt a korrupció elleni küzdelem. A Nemzeti Védelmi Szolgálat jóval nagyobb, csaknem 100 millió forinttal több pénzből gazdálkodhat, mint tavaly, és természetesen itt még az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a Terrorelhárítási és Információs Bűnügyi Elemző Központnál is óriási pénzek jelennek meg egyrészt a terrorveszély elhárítására. Ez összefügg egyébként magával az illegális migrációval. Tudjuk, hogy az illegális migráció és a terrorveszély kéz a kézben jár, ha úgy tetszik, ennek számtalan jelét megtapasztalhatták Nyugat-Európában. Számunkra ez intő jel, ezért fontos, hogy ezeket a szervezeteket komoly pénzekkel lássuk el, mert itt a megelőzésen, az információk összegyűjtésén, elemzésén és azok kiközvetítésén van a hangsúly. De egyébként a tranzitzónák működését biztosító Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, illetve ott a határvédelmet ellátó rendőrség, Terrorelhárítási Központ, Alkotmányvédelmi Hivatal, akik a menekültügyi eljárás során szakhatóságként vesznek részt, szintén teljes egészében az általuk meghatározott feladatokra több és több pénz áll rendelkezésre.
Tehát Magyarország Kormánya, hogyha a magyar parlament úgy dönt, akkor jövőre még több pénzt tud fordítani Magyarország biztonságára, és nemcsak Magyarország biztonságára, hanem azokra a feladatokra is - még egyszer szeretném hangsúlyozni -, amelyeket egyébként pont Brüsszelből támadnak leginkább. Pont Brüsszelből támadják azt az intézkedéssorozatot, amit meghoztunk, de mi mégiscsak Európát, az európai kultúrát, az európai emberek biztonságát is védjük.
Ezért kérem, hogy gondolkozzanak el, amikor vitatkozunk, akkor gyakorlatilag egy reális szakmai vitát folytassunk itt, a parlamentben a költségvetésről. A számok önmagukért beszélnek, és azért kérem, hogy a magyar biztonságot, az európai biztonságot fenn tudjuk tartani, támogassák, hogy a kormány és a parlament több költségvetési pénzzel támogassa ennek a biztonsági rendszernek az üzemeltetését. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
