SIMON RÓBERT BALÁZS
SIMON RÓBERT BALÁZS
SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Két olyan fontos ágazatról szeretnék viszonylag röviden szólni, amelyről még talán kevesebb információ hangzott el a költségvetés vonatkozásában, az egyik a kulturális ágazat, a másik pedig a sport. Miért is teszem ezt? Két dolog miatt: egyrészt azért, mert a Kulturális bizottság tagja vagyok, a másik pedig, azért, mert egy olyan városnak, Győrnek vagyok az országgyűlési képviselője, egészen pontosan az egyik országgyűlési képviselője, hiszen Kara Ákos úr személyében a másik képviselő is itt van köztünk, amely város mind a két területen erős, hiszen a kulturális élet rendkívül sokszínű, a sport pedig rendkívül eredményes és hagyományos Győrben.
A beterjesztett költségvetés-tervezet kiemelt ágazatként tekint a sport támogatására, amelynek keretében a versenysport eredményességének javítását célzó kormányzati intézkedések mellett hangsúlyossá válik a sport társadalmi bázisának szélesítése is. A 2018-as költségvetés egyik többletforrással támogatott tétele az úgynevezett kiemelt sportágak sportágfejlesztési feladatai, amelyek a 2013-ban kialakított sportági fejlesztési koncepcióba illeszkednek, amikor a 2020-ig ütemezett költségvetési források biztosításáról döntött a kormány.
A kiemelt sportágak fejlesztésénél is érvényesül azon törekvés, hogy egységes, átfogó stratégia mentén lássák el a szakszövetségek a feladataikat. Ezen sportágak a fejlesztésükhöz 2018-ban 500 millió forint többlettámogatást kapnak. A kiemelt sportágak, csak emlékeztetőül: asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, dzsúdó, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás. Tehát összességében 16 sportágról beszélünk. Komoly eredménynek tartjuk azt, hogy 2013-hoz képest az elmúlt négy évben a kiemelt sportágak tekintetében az igazolt sportolók száma 65 százalékkal, az edzői létszám 17 százalékkal, a tagszervezeti szám pedig közel 7 százalékkal lett magasabb.
A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is prioritást élvez a kiemelt hazai és nemzetközi rendezésű sportesemények támogatása, amely megjelenik a 2018-as költségvetési tervezetben is. Érthető módon fontos feladatként jelenik meg a 2018. évi téli olimpiára és a paralimpiára való felkészülés állami hátterének biztosítása. Mindannyian azt szeretnénk, hogy hazánk minél több nagy nemzetközi sporteseménynek adhasson otthont, hiszen ezen versenyek jótékony hatása kimutatható, mert sportrendezvényeink jó hírnevünket viszik a világba, idevonzzák a sportolókat és a sportkedvelő turistákat, munkahelyeket teremtenek és felpörgetik a sportgazdaságot is. 2018-ban eddig 51 nemzetközi verseny rendezési jogát nyertük el, és a regisztrációs határidő még nem járt le. A 2016-17-es évekhez hasonlóan körülbelül nagyságrendileg 80 eseménnyel számolhatunk országos szinten.
A kormány döntésével összhangban a sportolók által használt táplálékkiegészítőknek a tiltott teljesítményfokozás szempontjából történő vizsgálatára alkalmas Nemzeti Sport-táplálkozástudományi Intézet kialakítására 2017. évi költségvetésből a sport szakterület működési feladatainak ellátására 100 millió forint forrást biztosított. Az intézmény további fejlesztésére, illetve fenntartására a 2018-as költségvetés tervezete pluszforrást biztosít. Az intézet a magyar sport versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú lehet, hiszen a sport-táplálko-zás-tudomány és az étrend-kiegészítők napjainkban a legális teljesítményfokozás eszközeivé váltak.
Az állam fontos területként tekint az utánpótlásnevelés sportjára is, ahol a szakmai munka feltételeit új szervezeti keretek között és feladatellátási rendben biztosítja. Az egységes utánpótlásnevelési rendszer lényege az, hogy a tehetséges fiatalokat eljuttatja a versenysportig és az élsportig, a versenysportból kieső fiatalokat pedig az állandó sportolási lehetőségek, úgymint a diák- és hallgatói sport felé irányítja. Célja: a sportági alapok szélesítése érdekében 6-tól 14-15 éves korig minél több gyermek bevonása a rendszeres testedzésbe, valamint az, hogy kiválasztási bázist nyújtson a versenysport számára.
A sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerése keretében magasabb költségvetési forrást biztosít a 2018-as költségvetés a „nemzet sportolója” címmel járó járadék, az olimpiai járadék, a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, az Ezüstgerely művészeti pályázat, valamint az idős sportolók szociális támogatására. Ennek oka az, hogy az országunknak dicsőséget hozó sportolók olimpiai, paralimpiai életjáradékát mindig az előző évi havi bruttó átlagkeresetből számolják, és már most látható, hogy jövőre ismét nőni fog ennek a költségigénye, amelyre a betervezett pluszösszeg szolgál fedezetként.
A kormányzat célja, hogy a felnőtt lakosság minél szélesebb rétegeit is bevonja a mozgás világába, hiszen a sportban gazdag életmódnak rendkívül sok pozitív hozadéka van, a javuló egészségügyi mutatóktól a gazdasági versenyképesség fokozásáig, ennek legjobb módja a szabadidősport-programok és azok színtereinek kialakítása. A szabadidősportnak minden magyar ember számára elérhető sportolási lehetőséget kell kínálnia az ország bármely pontján kortól, nemtől, anyagi háttértől függetlenül. A szabadidősport-programok, illetve az egészségjavítást célzó rendszeres sporttevékenységek, így a természetben végezhető sporttevékenységek, a természetjárás támogatása, az egészséges, mozgásban gazdag életmód népszerűsítése miatt fontos és támogatandó terület.
Végül, de nem utolsósorban a jövő évben is hangsúlyos lesz a fogyatékos személyek, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek sportjának segítése. Az érintett 6500 versenyengedéllyel rendelkező sportoló számára a fogyatékosok sportjának nemzetközi eseményeire történő felkészüléshez és részvételi költségeihez is többletforrást biztosít a 2018. évi költségvetés.
(18.30)
Néhány gondolatot még a kulturális ágazat kapcsán. A szimfonikus zenekarok támogatásával kezdeném. A magyarországi zenei együttesek magas művészi színvonalú munkájuknak köszönhetően nemzetközi szinten is népszerűsítik a hazai zenei képzést és a magyar zeneszerzőket. Hangversenyeikkel minden korosztályt igyekeznek megszólítani, jelentős eredményeket érnek el a fiatal korosztályok zeneszeretetének kialakításában.
A kormányzat az előadóművészeti törvény által biztosított, évenként meghatározott támogatással elsősorban a „nemzeti” kategóriába sorolt szimfonikus zenekarok esetében az elvárt feladatellátás mértékéhez kívánja igazítani a támogatásokat.
A zenei élet területén is indokolt a bérfejlesztés, amelynek az a célja, hogy a zenekarokban dolgozó művészek bére azonos szintre emelkedjen a zenepedagógusok bérével.
A zenekarokat 2018-tól 1,2 milliárd forint többlettámogatás segíti a színvonalas működésükben.
És talán még egy gondolat a művészeti együttesekkel kapcsolatban. A 2016. év végén érvénybe lépett, az egyes civil és egyéb szervezetek forrásszükségletének biztosításáról szóló kormányhatározat 1,5 milliárd forint támogatási forrást biztosít a művészeti együttesek számára. Így lesz ez 2018-ban is.
Fontos megemlíteni a vidéki színházak támogatásának emelését is. A vidéki nemzeti színházak által végzett szakmai munka a magyar kulturális élet szempontjából meghatározó jelentőségű. A vidéki nemzeti színházak - köztük egyébként a Győri Nemzeti Színház - nemcsak a székhelyet adó város, hanem a régió szellemi központjai is, támogatásuk emelésével hozzájárulunk a magyar nemzeti kulturális identitás és a hagyományok őrzésének az erősítéséhez, erősödéséhez. A támogatások 110 millió forintos emelése hozzájárul a vidéki városok és vonzáskörzetük színházi, zenei szolgáltatásai színvonalának emeléséhez is, amely segíti a főváros és vidék között fennálló kulturális egyenlőtlenségek csökkentését.
A harmadik elem a kiemelt vagy közösségi nemzetközi és hazai kulturális fesztiválok és események támogatása. Itt az előző, azaz a jelenlegi, tehát a 2017-es évhez képest 250 millió forintos költségve-té-si-forrás-emelésre kerül sor. A helyi kultúra, a hagyományok felébresztése és továbbvitele a társadalmi-gazdasági fejlődés fontos forrása, a kulturális területen keletkezett értékek hosszú távon az országban maradnak.
Az elmúlt évtizedekben a fesztiválturizmus nagyon erős önálló trendként jelent meg a világ turisztikai piacán. Ezért már a 2016. évi költségvetésben új előirányzatként jelent meg a kiemelt vagy közösségi nemzetközi és hazai kulturális fesztiválok, események támogatására fordítható forrás, amit a szakma nagy megelégedéssel fogadott. Fontos, hogy az állampolgárok a lakóhelyükön minél nagyobb számban részesüljenek kulturális élményekben. E cél elérésében nagy szerepe van a fesztiváloknak, amelyek azon kívül, hogy egy-egy település, város, régió ismertségét, vonzerejét erősítik, a helyieknek önbecsülést és büszkeséget szereznek. Mint említettem, a 2017-es évhez képest, amely 500 millió forint volt, a keretösszeg 2018-ban 750 millió forintra emelkedik.
Negyedik elemként említeném meg a kulturális alapellátás biztosítását, amely tulajdonképpen a vidék felzárkóztatásának jegyében zajlik. A helyi kulturális értékek különösen alkalmasak arra, hogy megerősítsék az adott közösségeket, elsősorban a közösségi élmények újrafelfedezése és a helyi tudás átörökítése útján. A kulturális alapellátás stratégiai céljainak megvalósítása érdekében a 2015. évtől kezdődően 8,7 milliárd forint állt rendelkezésre a települések könyvtári ellátásának és közösségi művelődésének támogatására. A stabil forrásnövekedés eredményeként sor került a támogatási rendszer átalakítására: az egy településre jutó támogatás minimális összegét 1,2 millió forintban határozták meg, amelynek révén Magyarország közel kettőezer településén javult a könyvtári és közművelődési szolgáltatások színvonala.
Stratégiai jelentőségű eredmény, hogy a 2018. évtől kezdődően a közgyűjteményi és közművelődési feladatellátás önkormányzati támogatásának keretösszege további 2,4 milliárd forinttal emelkedik.
Végül, de nem utolsósorban néhány gondolat a kulturális beruházásokról. A kulturális ágazat fejlesztési programja és tervei - beleértve a már kormánydöntéssel rendelkező, folyamatban lévő beruházásokat és a döntéselőkészítés fázisában lévő terveket - kiterjednek az országos feladatkörű, kiemelt nemzeti intézményekre és a vidéki kulturális intézményekre egyaránt.
Az országos jelentőségű projektek közül megemlítem a Magyar Állami Operaház rekonstrukcióját és a Városliget teljes megújítására irányuló Liget Budapest projektet.
Egyedülálló kezdeményezésként a kulturális ágazat kiemelt feladata a Városliget épített és természeti környezetének fejlesztésére kiterjedő Liget Budapest projekt megvalósítása, amely program keretében megújulnak a kulturális intézményhálózat emblematikus intézményei, így például az Új Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, vagy teljesen új intézmények jönnek létre, mint a Magyar Zene Háza vagy a Városligeti Színház. Itt a 2018. évi támogatás 39,9 milliárd forint, ami 7,3 milliárd forintos többletforrást jelent az említett projekt megvalósításához, valamint az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, a komáromi Csillag erőd, az Olof Palme ház rekonstrukciójának befejezéséhez és a Néprajzi Múzeum új épülete kivitelezésének megkezdéséhez.
Végül a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújításáról. Az Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú, kimondottan operákra, balettekre tervezett színházi létesítménye, amelynek központja több mint 130 éve az Ybl Miklós által épített Andrássy úti palota. Az épület a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű műemlékek körébe tartozik. A műemléki rekonstrukciója és teljes felújítása elkerülhetetlen, amelynek támogatásáról a kormány már 2015-ben döntött. A rekonstrukció eredményeként 2018 májusára az Operaház korszerű, méltó és biztonságos körülmények között működhet. A Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítására 2018-ban 15,7 milliárd forint áll rendelkezésre, ami 8,7 milliárd forinttal több, mint a 2017. évi, azaz az ez évi támogatás.
Természetesen hosszan sorolhatnánk még a többletforrásokat a sport- és a kulturális ágazat területén, mindezek alapján a magam részéről elfogadásra javaslom a költségvetési tervezetet, hiszen addig nem nevezhetjük azt költségvetésnek, amíg elfogadásra nem kerül, csak tervezetnek. Bízom abban, hogy nemcsak a kormánypártok képviselői, hanem az ellenzék közül is minél többen támogatni fogják igen szavazatukkal az előterjesztést. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
