DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először engedtessék meg, hogy néhány korábban elhangzott felvetésre reagáljak. Az első: Korózs Lajos említette, hogy Heves megyében, ahonnan ő származik, nincs elég gyógytornász, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus. Ez valószínűleg így is van, tehát nem áll szándékomban ezt vitatni, sőt fogalmazzunk úgy, hogy sok helyen hasonló problémákkal kell szembenézni. Az viszont jó, ha tényként mégiscsak rögzítjük, hogy ez nem egyik napról a másikra alakult ki.
Nagyon régi problémáról van szó. És tegyük hozzá azt is, hogy a Dunától keletre ilyen típusú képzés gyakorlatilag nem is volt. Megmondom őszintén, nem igazán tudom, mi az oka annak, hogy sem a korábbi kormányzatok nem figyeltek erre, sem a szakma nem kapta fel ezt a témát. Lényegében most sikerült áttörést elérni, szeptembertől két helyen, Nyíregyházán és Debrecenben is indult gyógypedagógus-képzés. Azt gondolom, hogy az a probléma, amit felvetett Korózs képviselő úr, ami valós, a másik oldalon meg azt mutatja, hogy ez a kormányzat reagált erre a problémára, és megpróbálja a megoldást elősegíteni. De azt is tudnunk kell, hogy egy képzésnek viszont van némi kifutása, tehát egyik pillanatról a másikra itt sem lehet csodát remélni.
Schmuck Erzsébet azt mondta, hogy kettészakadt az ország, Budapest és Nyugat-Magyarország az egyik oldalon, az összes többi pedig a másik oldalon. Én azt gondolom, hogy egy ilyen megközelítés a valóság nem ismeretét tükrözi. Én Debrecenből jövök, debreceni képviselő vagyok, és engedtessék meg, hogy azt mondjam, ez Debrecenre, annak szűkebb és tágabb térségeire nézve egyáltalán nem helytálló, mármint a Schmuck Erzsébet-féle megállapítás.
Bizonyára szerepe van ebben annak is, hogy ’98 óta polgári vezetés van a város élén, és az egész régiót is ilyen szemlélet alapján közelítjük meg. S ha megnézzük azt is, hogy sokszor miféle szembeszéllel kellett megküzdeni, akkor az megint árulkodó tud lenni. 1990-98 között, amikor az MSZP-SZDSZ kormányozta a várost, akkor például privatizálni akarták a repteret, amit, megjegyzem, országosan meg is tettek. 1998-ban, amikor a helyi kormányzásban váltás következett be, ezt megakadályoztuk. Azóta, jelentem, a debreceni reptér kiválóan működik, dinamikusan fejlődik, nemzetközi légi forgalmat bonyolít le, és lehetne szépen sorolni.
Azokat az ágazatokat, amelyeket az MSZP-SZDSZ-kormányzatok idején privatizáltak, el kell mondani őszintén, hogy Debrecenben a tulajdonosaik szépen felszámolták. A legközismertebb példa a Hajdú-Bét. Ismerjük Bajnai Gordon dicstelen szerepét e tárgykörben. Rengeteg munkahelyet, beszállítót tett tönkre, ami nem egy esetben még emberi életeket is követelt. De a konzervgyárat is bezárták, úgyszintén a Reemtsmát, a dohánygyárat is, és még lehetne sorolni. A városnak ilyenekre nyilvánvalóan nem volt hatása. Amire viszont volt hatása a városvezetésnek, és elő tudta mozdítani a fejlesztéseket, ott komoly dolgok történtek, még akkor is, amikor országosan politikai ellenszél volt. Uszoda épült, élményfürdő, ami a turisztikai vonzerőt természetesen jelentősen növelte, ugyanez igaz a Kölcsey Központra is, a Modern Művészeti Galériára és persze a reptérre.
De a reptér fejlesztése, ami az egyik oldalon elhatározott szándéka és mind a mai napig az a városnak, azon túlmenően, hogy ez egy fontos gazdaságfejlesztési katalizátor, azért tegyük hozzá őszintén azt, hogy hihetetlen anomáliákkal működött. A Gyurcsány-kormány időszakában úgy lett nemzetközi a debreceni reptér, hogy a határellenőrzés költségeit a városnak kellett állnia, ami egész egyszerűen nonszensz. A nemzetközi határátlépéshez kapcsolódó ügyintézést az állam lényegében kirázta a nyakából. Debrecen ennek ellenére is bevállalta, mert tudta azt, hogy ennek van értelme és van jelentősége a jövőt illetően; az idő egyébként ezt igazolta.
Debrecen városa az integrált területfejlesztési program keretében pályázott, és már kifizetett összeggel rendelkezik a megyei jogú városok közül. Ez a 2017. májusi adat szerint 24,9 milliárd, tehát majdnem 25 milliárd forint. 66 darab támogatási kérelemből 63 volt megítélt támogatás összesen 27,2 milliárd forint értékben, az eddig kifizetett összeg pedig 24,9 milliárd forint. Tehát egészen jól állunk.
S akkor még nem beszéltem arról, amit úgy nevezünk, hogy „Modern városok” program. A „Modern városok” program az, aminek az első számú fő feladata mégiscsak az, hogy az országnak azt az egyközpontúságát, ami hosszú-hosszú évtizedek alatt kialakult - ennek nyilván egészen a háború előttre visszanyúló előzményei is vannak, tehát félreértés ne essék, nem kívánom itt a felelősséget valamilyen szempontból egy-egy időpontra fókuszálni, de mégiscsak tény, hogy kialakult egy nagyon erős Budapest-központúság -, nos a „Modern városok” program igyekszik ezt oldani, és szerintem nagyon helyesen, és azt a fajta helyi megtartóerőt igyekszik erősíteni, ami nélkül a vidékfejlesztés elképzelhetetlen.
A „Modern városok” programjában Debrecen városa mintegy 75,8 milliárd forint forrásigényt tudott olyan értelemben felvázolni, ami hasznos és a jövőbe mutató fejlesztéseket tartalmaz. Ez alatt természetesen nem azt kell érteni, hogy kicsinosítjuk a főteret, hanem kifejezetten olyan fejlesztésekről, olyan innovatív beavatkozásokról van szó, amelyek a későbbiekben is generálnak gazdasági fejlődéseket. Nevezetesen, idetartozik az ipari park fejlesztése. Debrecen abban a szerencsés helyzetben van, hogy a jelenlegi ipari parkját gyakorlatilag kinőtte, és egy újat akarunk kialakítani. Ennek értelemszerűen vannak bizonyos költségvonzatai, leginkább infrastrukturális természetűek. De szükség van rá, mert a másik oldalról nézve pedig igen nagy az érdeklődés, befektetői oldalról a város irányába, a város felé. Az ipari beruházások aránya az utóbbi esztendőkben hihetetlen mértékben megugrott.
A reptérfejlesztés továbbra is idetartozik, ami a „Modern városok” programjában szerepel. Lényegében olyan műszaki feltételeket kellett kialakítani - és erről szól az erre vonatkozó előterjesztés és program -, ami a legmodernebb légi közlekedési sztenderdeket fogja megjeleníteni. A közlekedésfejlesztés is idetartozik. Ez alatt alapvetően egy nagy volumenű integrált, úgynevezett intermodális közlekedési csomópont kialakítása történik meg. Ez is régóta várat magára, és kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy Debrecen a regionális térségi centrum szerepét meg tudja erősíteni, és minden oldalról, mind a munkaadók, mind a munkavállalók szempontjából megfelelő közlekedési lehetőséget jelentsen.
Ebben a programban szerepel kifejezetten a befektetésösztönzéshez kapcsolódóan egy oktatási projekt is, angol nyelvű alap- és középfokú nemzetközi iskola létesítése. Ez gyakorlatilag a külső befektetők menedzsmentjeinek, családtagjainak az idehozatalát, tartósabb debreceni jelenlétét kívánja előmozdítani, és lényegében azt kívánja megteremteni vagy elősegíteni, hogy minél nagyobb arányban jelenjenek meg a városban magas hozzáadott értéket igénylő munkahelyek és befektetések.
A „Modern városok” programjához természetesen nagymértékben kapcsolódnak magáncégek befektetései és fejlesztései is. Ezek részben kapcsolódnak az önkormányzat, részben a Debreceni Egyetem dolgaihoz és fejlesztési elképzeléseihez. Ha megengedik, egypárat kiemelnék, ami ebből a szempontból fontos. A Pharma-flight Nemzetközi Tudományos és Szolgáltató Központ kialakítására 3,4 milliárdos támogatást biztosít a költségvetés. Ez abból a szempontból érdekes és újszerű, hogy van benne egyetemi részesedés, és az egyetem kifejezetten foglalkozik gyógyhatású készítmények kisszériás előállításával, és angol nyelvű pilótaképzésről van szó; nem kisrepülők, növényvédő és más kisgépek, hanem nagy utasszállító gépek pilótáiról, szimulátorokkal, ahogy kell. Ez egy nagyon komoly beruházás, ami összekapcsolódik azzal, hogy szeptembertől a Debreceni Egyetemen indul nemzetközi pilótaképző kurzus is. Ezek a város fejlesztése szempontjából szintén jelentős lépések.
(19.00)
Az NI Hungary Science Park létesítésére majd 2 milliárd forintot kapott ez a magáncég, szintén összekapcsolódik a magas hozzáadott értékű vállalati kultúrával és az ehhez kapcsolódó oktatási igényekkel, amit az egyetem biztosít. A Debreceni Egyetem ebből a szempontból, azt kell mondani, az egyik nagyon jelentős motorja a térség gazdasági fejlődésének. Azon túlmenően, hogy a Debreceni Egyetem jelentős támogatásokat kapott elsősorban a felsőoktatási tevékenység színvonalának emelésére, kutatásra-fejlesztésre, innovációra, oktatásfejlesztésre, különböző regionális és ágazati együttműködésekre és így tovább, ezek együtt körülbelül 40 milliárdot tesznek ki, olyan együttműködési kört alakított már ki, és alakít ki a jövőben még inkább az iparral, amely lényegében clusterek formájában az egyetem körüli iparvállalatok gyűrűjét hozta létre.
(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ez az egyetem számára is komoly bevétel, a másik oldalon pedig az egyetem jelentős mértékben tudja az adott vállalat munkaerő-szükségletét vagy egyéb beruházási szükségletét a maga tudásával támogatni. Zárójeles megjegyzés, hogy ez világos legyen, a Richter és a Debreceni Egyetem például közösen kisszériás oltóanyaggyárat létesít. Vagy a Debreceni Egyetem például orvosi alkalmazásra szánt izotópokat állít elő, ami alapvetően a diagnosztikában játszik komoly szerepet, és ezeket egyszerűen a piacon értékesíti is. Tehát ilyen értelemben maga az egyetem piaci szereplőként is megjelenik, oktatási-kutatási helyként. És mindezeknek köszönhetően a 2016-os évben a Debreceni Egyetem mérlegének végösszege 123 milliárd forint volt.
Ez azt jelenti, hogy ha az egyetemek ilyen szempontból kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyeket az a tudás és az a kutatási kapacitás jelent, amivel rendelkeznek, és ezeket össze tudják kapcsolni a különböző gazdasági szükségletekkel, akkor látszik, legalábbis Debrecen esete ezt példázza, hogy ebből egészen komoly, mindenkinek a javára váló együttműködések alakulnak ki, és ennek konkrét, pénzben kifejezhető haszna van, és egyéb szempontból is megnyilvánuló haszna van.
Azt gondolom, ez ebből a szempontból mindenképpen előremutató. Nem véletlen, hogy a „Modern városok” programban a debreceni fejlesztések jelentős része ilyen értelemben több mint önkormányzati, több mint vállalati és több mint egyetemi, hanem ezek együtt, összekapcsolva jelentkeznek, és együtt jelenthetnek a későbbiekben is komoly húzóerőt. Bízom benne, hogy ez sikeres lesz, és abban is, hogy számos más városban is hasonló fejlődések elindulhatnak. Mert akkor valóban elmondhatjuk azt, hogy ezek a megyei jogú városok olyan alternatív, jelentős gazdasági régióközpontokká lehetnek, amelyek nem egy esetben és teljes joggal, akármilyen furcsán hangzik, de mégis el kell mondani, hogy Budapest méltó versenytársaivá válhatnak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
