VARGA GÁBOR
VARGA GÁBOR
VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Vágó Sebestyén utolsó mondatához szeretnék csatlakozni: mindenki ott boldogulhasson, ahol született, ahol éltek az ősei. (Dr. Apáti István: Ezzel mi a baj?) Ha visszatekintek a családtörténetemre, nyilván nem fogom önöket ezzel untatni, de én még most is ott élek, ahol több generációra visszavetítve éltek az őseim. 1998-99-ben, amikor az első polgári kormány egzisztált és kormányzott, akkor volt olyan bizodalmam, hogy egy külterületi romos ingatlant, de egy annyira romos ingatlant vettem meg, hogy még a teteje se nagyon volt meg, és ’99 óta ezt az épületet építgettem, építgetem, és most azt mondhatom, hogy tanyasi lakosként jelentkezhetem önöknél, és beszélhetek arról, hogy milyen egy vidékfejlesztés. A vidékfejlesztésről, ahogy így láttam, nagyon sokan sokféleképpen gondolkodnak, van, aki beszél infrastruktúráról, hogy milyen fejlett, beszél arról, hogy a szociális ágazatot hogyan és miképpen kell fejleszteni, beszél arról, hogy milyen más egyéb fejlesztéseket, egészségügyit, oktatásit kell végrehajtani ahhoz, hogy egy térség gazdaságilag is fejlődjön.
2002-ben egy közösség megbízott azzal, hogy polgármester lehettem, és bár most itt nem látok polgármestert vagy olyan embert, aki polgármester lett volna az elmúlt években… (Dr. Nagy István jelzésre:) - elnézést, államtitkár úr, most már látok, csak a szemüvegemet nem raktam fel -, és ebből kifolyólag néhány tévhitet el szeretnék oszlatni. Az első, mondjuk, mindjárt legyen az, hogy az adósságkonszolidáció, hogy abba hogyan és miképpen menekültek bele az önkormányzatok. 2002-ben létezett még, amikor polgármester lettem, a polgári kormány által létrehozott TEKI- és CÉDE-rendszer, ami a hátrányos helyzetű térségekben a megyei területfejlesztési tanácshoz delegált feladat volt, amit a kistérségeknek ő természetesen ledelegált, és ott a hátrányos helyzetű térségekben ez a területi kiegyenlítést, illetve a célirányos decentralizált alapot jelentette. Tehát itt a településvezetők eldönthették azt, hogy milyen forrásokat mire használnak.
Természetesen a szocialista kormányok ezt szépen lassan leépítették, mondván azt, hogy 2004-ben jönnek az európai uniós források, amik természetesen előcsatlakozási alapi forrásokkal is, a PHARE-, SAPARD-, AVOP-programokkal jelentkeztek ebben az időszakban. Aztán a későbbiek során megjelentek az európai uniós pályázatok. Csak ott azt felejtették el elmondani, hogy ezeknek a pályázatoknak nem százszázalékos a támogatása, ha viszont pályázik egy kistelepülés, akkor azt neki elő kell finanszíroznia. A 70 százalékos vagy 80 vagy 90 százalékos támogatás nagyon nem létezett, 50 és 70 között (Gőgös Zoltán: Száz is volt!) vagy 75 százalékos volt a támogatás. Ebben az esetben viszont, ha megnyerte a pályázatot, mivel utófinanszírozott volt, elballagott egy kereskedelmi bankhoz, amikor a kamatok még nem a 2-3-4 százalékos tartományban voltak, hanem kicsit magasabbak voltak.
Ha jól ment az egész projekt és sikerült megvalósítani, akkor egy év múlva ki is fizették. Egy százmilliós beruházásnál, mondjuk, egy kistelepülés esetében rögtön volt egy rárakódott 10-12, több millió forintos tétel, ami azért nem tette gazdaságossá. Többek között ezért is adósodott el adott esetben egy vidéki önkormányzat. Aztán, ha minél nagyobb volt ez a település, annál magasabb volt az eladósodottság. Nyilvánvalóan ez a vidék elmaradását, én azt gondolom, alapvetően befolyásolta, mert ki az a településvezető, aki magára vette volna, hogy ilyen adósságot vegyen magára. Alapvetően nem kellett itt kitalálni azt, hogy a vidéket ne fejlesszük, ha nem pályázik a vidéki település, akkor nem is fog fejlődni.
Azt gondolom, hogy a képviselőtársammal, aki most alelnökként fent van, én is tanyasiként, ahogy az imént alelnök úr mondta, meglepődött azon, hogy milyen jó visszhangja van annak, és milyen jó megismerni azt, hogy a képviselőtársa nyulakkal foglalkozik. Jelentem, a tanyámon nekem is van két darab nyulam, négy darab kutyám és két darab ilyen kölcsön szedett-vedett ló, aminek az értéke természetesen nem jelenik meg abban a konstellációban, hogy be kellene írni az adóbevallásomba, de mindenképpen hozzátartozik ahhoz, hogy itt a vidékfejlesztésről és más egyébről is beszéljünk.
Arról a területről jövök, Dél-Fejér megyéről van szó, ahol Illyés Gyula és Németh László, a miniszteri expozéban ideidézett két korszakos zseniről van szó, született, élt és alkotott. Illyés Gyula nagyszülei Cecén vannak eltemetve, Németh Lászlóról pedig elmondhatjuk, hogy Szilasbalháson, azaz Mezőszilason számtalan drámájának az alapötlete, illetve alapgondolata született.
Tehát a szocialisták által felszámolt TEKI, CÉDE, és jönnek a különböző európai uniós források, amelyeknek a kihasználtságát nem igazán tudja indokolni az a területfejlesztési koncepció, amely 2013-ig létezett. És igazából itt szeretnék rátérni arra, ami a mondandóm alapvető lényege lett volna, ez a terület- és a településfejlesztési operatív program, amely a 2014 és ’20 közötti időszakban mintegy 1200 milliárd forint fejlesztési forrással járul hozzá az ország európai szintű felzárkóztatását igénylő területekhez. Ugye, a kevésbé fejlett régiók itt a célterületek, Budapestet és Pest megyét ebből eleve kizárjuk.
A TOP 18 megye és 22 megyei jogú város fejlődését támogatja. A TOP küldetése, hogy keretet biztosítson a területek decentralizált fejlesztésének tervezéséhez és megvalósításához. A TOP két fő stratégiai céljához tartozó fejlesztési irányok egyrészt a gazdaságélénkítés és a foglalkoztatási szint növelése, valamint vállalkozásbarát és népességmegtartó település létrehozása, kiemelten itt a városfejlesztésről van szó.
Az operatív programok felépítése alapján a megyék a TOP-ban öt prioritás keretében tervezhették meg a fejlesztéseket. Egyrészt egy térségi gazdasági környezeti fejlesztést a foglalkoztatás elősegítésére. A második prioritás egy vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés volt. A harmadik egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken. A negyedik egy helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és társadalmi-gazdasági együttműködések erősítése. Az ötödik pedig a megyei és helyi emberi erőforrások fejlesztése, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés.
Az operatív program felépítése alapján a megyei jogú városok a TOP 6. prioritás keretében, a „Modern városok” keretében igényelhetnek támogatást ugyanezen intézkedésekre. 2017. májusi adatok alapján a megyék közel 800 milliárd forintos keretére közel 950 milliárd forintos támogatási igényt jelentettek be. Ebből már megítéltek 322 milliárd forintot, és leszerződött összeg van 96,7 milliárd forint. Ebben szeretném jelenteni azt, hogy Fejér megye esetében június 2-án már szerződések köttetnek mintegy 15 milliárd forint erejéig, és ebben százszázalékos támogatásban részesítjük azokat a kiemelt pályázókat, akik ebben részt vettek. Fejér megye 5. választókerület területéről 35 településből 31 pályázott, 29, eddig úgy néz ki, sőt nem úgy néz ki, hanem a napokban megkapta a támogató nyilatkozatot. Én azt gondolom, hogy ez az igazi területfejlesztés, amikor száz százalékban kapják meg a települések azt a forrást, amit ők neveztek meg, és ők voltak a kezdeményezők, ugyanúgy, ahogy az előttem szóló képviselők mondták, igazából a települések egymás között létrejövő szinergiákhoz kapcsolódóan, egymás fejlesztésének támogatását elősegítendő egymáshoz kapcsolódó fejlesztési lehetőségeket és fejlesztési célokat fogalmaztak meg.
(21.00)
Szeretnék még nagyon röviden beszélni arról a nagyszerű kezdeményezésről, amit egyébként még akár Vágó Sebestyén is kicsit cinikusan jegyzett meg, nyilvánvalóan a stadionfejlesztéseket célba állítva, de én azt gondolom, hogy a nemzeti köznevelési infrastruktúra fejlesztésében, ha megnézzük, akkor 24 tanuszodát fogunk az elkövetkezendő időszakban átadni, megépíteni.
Nem tudom, hogy ezzel kapcsolatban van-e valakinek valamilyen problémája, én csak azt tudom mondani, hogy a térségemben a két járásközpontban, Sárbogárdon és Enyingen épül a tanuszoda. Ez azt jelenti, hogy Sárbogárdon június 30-án adjuk át. Ez egy olyan fejlesztés és egy olyan lehetőség a hátrányos helyzetű térségek számára, amely, azt gondolom, hogy alapjaiban fogja az elkövetkezendő időszakban a népesség akár kulturális, akár szociális vagy akár egészségügyi alapjait megváltoztatni.
Ebben a térségben - és ez a térség 40 éve nem kapott ilyen infrastrukturális beruházást. Várjuk a következő programot, amelyben tornacsarnokot, sportcsarnokot szeretnénk építeni, ugyanis Székesfehérvár és Dunaújváros közelsége, 30-40 kilométeres közelsége miatt nincs rendes szabvány sportcsarnok Fejér megye 5. választókerületében.
(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Azt gondolom, hogy ezek az infrastrukturális fejlesztések, amelyek elindultak, amelyekhez kapcsolódik a tanteremépítés, a tornaterem-építés, ezek üdvözlendők, és a vidékfejlesztés szempontjából alapvetően fogják elindítani azt a fejlődést, hogy ott maradnak az emberek, hogy az értelmiség nem fog elmenni, hogy látnak perspektívát, és nem utolsósorban a TOP keretében olyan gazdaságfejlesztési programok és olyan fejlesztések keletkeznek, amelyek megkötik a helyi népességet.
Én a zárszóban azért annyit szerettem volna még elmondani, de közben történt egy váltás - tisztelettel köszöntöm elnök urat -, hogy megvárva a végét, mivel most már az állatokat otthon megetették, így most már van időm arra, hogy megvárjam ennek a végét, körülbelül egy óra múlva lesz vége; már hazaüzentem, hogy nyugodtan etessék meg az állatokat. Egyébként már megtették mind a gyermekeim, mind pedig a feleségem.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Derültség és taps. - Gőgös Zoltán: Azt hittem, most állnak neki!)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
