ANDER BALÁZS,
ANDER BALÁZS,
ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat véleményünk szerint néhány helyen tartalmaz előremutató elemeket is, több helyütt tulajdonképpen csak tisztán technikai módosításokról van szó. Azonban nyilvánvalóan a képlet nem ilyen egyszerű.
Módosító indítványokat fogunk a törvényjavaslathoz fűzni, és a módosító indítványokat jegyző képviselőtársam, Magyar Zoltán a lelkemre kötötte, hogy nagyon figyeljem államtitkár úr expozéját. Figyeltem is, és államtitkár úr a hetedik percben az egyik kérdéses ponttal kapcsolatosan megpróbálta alátámasztani az érvelést. Itt arról van szó, amit Józsa képviselőtársam is az előbb pedzegetett, nem értjük teljesen, és nem is tudjuk teljes mértékben elfogadni, hogy a nyilvántartásból a jövőben az értékrend szerinti nyilvántartás miért tűnik el, és miért marad meg csupán a térmértéki nyilvántartás.
Itt valóban olyan, nem erdőterületekről, hanem beerdősült területekről is szó lehet, mint például - hadd hozzak ide egy példát, amit Zala megyei önkormányzati képviselőktől hallottam információként - Nagykanizsa mellett egy egykori katonai lőtér esetében. Homokkomárom területén járunk, szépen beerdősült, az ott termelődött, évtizedek alatt létrejött faanyag adott esetben elérhette akár az ezer köbmétert is, ennek szépen lába kelt egyes hírek szerint, amit természetesen a Jobbik meg fog vizsgáltatni, utána fogunk nézni a történetnek, hogy az az irdatlan favagyon, illetve a fából átkonvertálódó, kézzelfogható pénz kiket és hogyan, milyen formában gyarapított. Ez lenne a törvényjavaslattal kapcsolatosan egyébként itt a legnagyobb fenntartásunk. Tehát arra kérem államtitkár urat, hogy önök is nézzék meg azokat a módosító indítványokat, amelyeket az egészhez hozzáfűzünk. A Jobbik frakciójának támogatása attól fog függeni, hogy önök ezekhez a módosító indítványokhoz milyen formában állnak hozzá, mennyire lesznek konstruktívak. Mi ezt a konstruktivitást nyilván a viszonosság alapján megpróbáljuk majd szintén biztosítani.
Amit én a törvényjavaslathoz kapcsolódóan vidéki képviselőként elmondhatok, az az egyébként, hogy földügyi tárgyú törvénymódosítás ilyen formában jön elő. Szívesebben látnánk egyébként más módosítást is, hiszen én magam dél-somogyi lakosként nem tudom elfogadni azt, hogy a Fidesz-féle reformok a magyar vidék egy jelentős részén működnének, mert mifelénk, kérem tisztelettel, tisztelt államtitkár úr, egész biztos, hogy ezek a Fidesz-félre reformok nem működnek. Hiszen ha egyébként kormánypárti színekben mandátumhoz jutott településvezetőkkel beszélget az ember, akkor ők is elmondják, hogy mondjuk, a Balatontól kicsit délebbre jövet, de legyünk megengedők, mondjuk, Kaposvártól délre Somogy megye lassan egy rezervátummá kezd válni.
(16.00)
Tehát az, ami földügyben, és akkor, mondjuk, belga, osztrák meg olasz vircsaft tekintetében ott a környékünkön létrejöhetett, nyilvánvalóan egyébként nem csak az önök hibája, megvan ennek a megfelelő, mondjuk úgy, hogy szocialista megalapozottsága is, viszont önök erre még rátettek egynéhány lapáttal. Gondoljunk csak arra, hogy mi folyt a földárverések kapcsán, amikor Somogy megyében mintegy tízezer hektár állami területtől szabadultak meg, az államkasszába ebből befolyt körülbelül 12 milliárd forint, és ennek a 12 milliárd forintnak az egyharmad részét, tehát 4 milliárdnyi összeget tíz nagy érdekeltség, kérges tenyerű érdekeltség fizette, pengette ki, bizony, köztük egyébként olyanok is, mint a Belgiumból idetelepedett Claessens família, akik mintegy 24 birtoktestet tudtak felvásárolni ott a választókerületemben is, majdnem 1 milliárd forintos értékben. Aztán nyugodtan ide lehetne hozni és kell is citálni a Benetton-féle vircsaftot, azt, hogy azon a 8-10 ezer hektáron - isten tudja, hogy egyébként mekkora az az uradalom, amekkorát már a magukénak tudhatnak - hány embert foglalkoztatnak például.
Ilyenkor lehet azt mondani, hogy hiába minden, mert jóformán már a gazdák sem találnak foglalkoztatható embert a magyar vidéken, mit beszélünk mi kert-Magyarország gondolatáról, mit beszélünk mi arról, hogy foglalkoztatni kellene ezeket az embereket, akik ott élnek ezeken az apró településeken, hiszen hogyha kínálnak is munkát a helyi gazdák, akkor nincs ember, aki azt el tudja vállalni, vagy nincsen jelentkező. Viszont ilyenkor azt sem szabad elfelejteni, hogy hosszú út vezetett addig, mondjuk, a rendszerváltás kisiklatott 27 esztendeje, mire eljutottunk, eljutottunk vagy el lettünk züllesztve erre a szintre, amikor a vidéki Magyarország egy olyan vegetatív állapotba süppedt, mint amit láthatunk.
Nem olyan régen történt meg az, hogy az utolsó épületét is ledózerolták Somogyszentimrének, annak a Somogyszentimrének, amelynek egyébként 8 ezer éves lakott történelme van, tehát már a mezolitikumból is találtak ott leleteket a régészek. 1397-es talán, ha jól emlékszem, az első írásos említése ennek a dél-somogyi településnek, amely ott fekszik Kadarkút mellett, még hogyha most már az önállóságát az utóbbi évtizedekben el is veszítette. Szóval, ledózerolták az utolsó épületét is ennek a településnek, ahol egyébként 1886-ban - államtitkár úr bizonyára tudja - egy nagyon híres királyi földmíves iskola nyitotta meg a kapuit, amelynek az első évfolyamán majdnem másfél száz ember végzett, és a Horthy-korszakban is egy nagyon híres gazdatisztképző működött itt, olyan mintagazdasággal, ami egyébként, talán azt lehet mondani, még a sok esetben szövetkezeti mintaként elénk állított nyugat-európai országoknak is a dicsőségére vált volna. Most ebből semmi nem lett, mindez az enyészeté lett, úgy, ahogy egyébként jó néhány település Somogy megyében meg az ország más tájékain is. Egyre több a teljes mértékben kipusztult, kihalt és a fák, az erdő által visszafoglalt Kakpuszta, és ezek a példák, ezek a szomorú példák csak gyarapodni fognak. Nemrég beszéltem egy környékünkbeli polgármesterrel, aki tragikus hangot ütött meg, ugyanis szembesülhetett a beiskolázási adatokkal, amelyek vészjósló jövőt ígérnek.
Látom, igen, államtitkár úr, látom, hogy sok hozzáfűznivalója lenne ehhez az egészhez, és nagyon komplex, összetett problémáról van szó, de hogyha földügyi előterjesztés kerül ide elénk, akkor, kérem, fogadja el tőlem, és ezt a néhány percet akkor, nem tudom, bocsássa meg nekem, hogy rabolom az idejét, mert amiről itt beszélünk, az a magyar vidéknek a jövője, a magyar vidék felszámolódása, az, hogy nincsen népességmegtartó erő, az, hogy mentálisan is odáig züllött a magyar vidék, hogy ha adott esetben, ahogy említettem, van is munka, akkor lassan már nem lesz ember, aki azt elvállalja. Somogy megyén belül a 120 ezer lakóingatlanból 21 ezer üresen áll, nincsen semmiféle koncepció arra nézvést, hogy ezeket például hogyan lehetne hasznosítani, hogyan lehetne egy új honfoglalással visszaszerezni ezeket a területeket, hogy ne a XVIII. század elejének vagy a törökdúlás utáni képe táruljon majd itt néhány évtized múlva, mondjuk, a Somogy megyében kóválygó óvatlan utazó elé. Ugyanis hogyha ezek a folyamatok tovább tartanak, tovább folyhat az, ami a magyar vidéken folyik, akkor ezek törvényszerűen meg fognak valósulni, és azt hiszem, hogy ettől a Jóisten sem fogja ilyen formában akkor megmenteni a magyar vidéket, mert ezek a reformok, amelyekről az államtitkár úr, sok esetben kormánypárti politikusok beszélnek, azok lehet, hogy működnek a bel-pesti úri negyedből nézve, vagy éppen a Pasa lakóparkból, vagy a magyar vidék fölött helikopterrel átröppenő Rogán aspektusából nézve, igen, onnét lehet, hogy működnek, meg lehet, hogy működnek a budai úri negyedből, vagy éppen néhány Döbrögivé hizlalt cimborának a virágzó uradalmi központjából szemlélve, de hogyha az ember tesz egy körutat - tényleg hadd maradjak akkor szűkebb pátriámnál! -, mondjuk, Dél-Somogyban, akkor az a helyzet, hogy mindezeket az ott élő emberek nem tapasztalják. Pedig a saját bőrükön szeretnék érezni nyilván mindazt a pozitív, sok esetben álságos propagandát, amit az óriásplakátokról és a tényleg sok esetben vérlázító módon teliplakátolt falvakból önök az ott élő emberek felé közvetítenek.
Egy szociokulturális rezervátummá züllünk, már bocsánat, hogy így fogalmazok, egy igazi gettóvá válik a vidék, aminek az útja sajnos, azt kell hogy tapasztaljuk, Latin-Amerika, a latin-amerikai modell, az az iszonyatos kettészakítottság, társadalmi, gazdasági és adott esetben kulturális színtéren is, ami megmérgezi Magyarország jövőjét, és teljes mértékben tönkreteszi ennek a nemzetnek mindenféle perspektíváját, és azoknak az ősi, sok esetben tényleg az Árpád-kor előtti gyökerekkel rendelkező településeknek is a jövőképét, mint amilyen településekkel ott, Dél-Somogyban azért szerencsére rendelkezhetünk, mert igenis az ott élő emberek lokálpatrióták, és büszkék arra a múltra, amit az elmúlt évszázadokban vagy bő ezredévben sikerült felhalmoznunk.
Államtitkár úr, ez a helyzet arra mifelénk. Jó lenne, hogyha néhanapján olyan törvényekkel és olyan törvénymódosításokkal is tudnánk itt találkozni, amelyek ezekre a kérdésekre keresik a választ. Én nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgatott, és kérem, tényleg ne vegye a szívére. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban. - Sallai R. Benedek tapsol.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
