GŐGÖS ZOLTÁN,
GŐGÖS ZOLTÁN,
GŐGÖS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem sokan értik ezt a történetet, ebben biztos vagyok, ugyanis állami lóról meg állami szénáról van szó, ami állami ló marad és állami széna lesz. A kettő között - ha nagyon mélyen belenézünk -, a vagyonkezelés meg a tulajdon között annyi különbség azért van, hogy ha valamikor mégis meggondolja a kormány magát, amire, gondolom, olyan gyorsan nem kerül sor, hogy eladja azt a céget, amelybe ez átkerül, akkor innentől kezdve azok a védett állami lovak eladhatók lesznek, amik már nem vagyonkezelésben lesznek, hanem tulajdonban. Ennyi azért van a történetben. Tehát nem egészen ugyanaz a két vagyonelem, mert a csikó is ingóság, az is átkerülhet. De nem hiszem, hogy most ilyen veszély fenyeget bármit.
Annyit viszont hadd mondjak, ha már előttünk van ez a törvény, hogy énszerintem nem kellett volna ehhez ilyen bonyolult törvénymódosítás - mi egyébként tartózkodni fogunk -, de ha kellett, akkor kellett, de gondolom, ezt mindenki átnézte alaposan. A vagyonkezelői szerződés is megoldotta volna, de ezek szerint nem vagyonkezelést akar a kormány, hanem tulajdonátruházást, mert vagyonkezelői szerződést lehetett volna kötni az ingóságokra az új állami céggel. Ez el is hangzott, csak valamiért nem történt meg; az akkori első törvénykezésnél lehet, hogy csak egyszerűen kimaradt.
Én felhívnám a figyelmet arra, hogy az új társaság megalakulása körül azért voltak dilemmák. Ha belegondolunk azokba a nagy mondásokba, hogy hogy akar a kormány másfajta agráriumot, abból kiderült, hogy ez a kétszáz éves birtok szétdarabolásra került először, majd utána újra visszarendezésre, ami nagyon helyes, mert mi soha nem értettünk azzal egyet, hogy ilyen működő egységek darabokra hulljanak, de azért szeretném mondani, hogy nagyon-nagyon sok, hasonlóan jól működő magánvállalkozás alól húzta ki a bérbeadáskor a kormány a termelőalapokat, ami ráadásul utána a legtöbb helyen még magántulajdonba is került, nem teljes mértékben, de sok helyen.
S most lesz egy olyan érdekes kivétel, a jelenlegi sarkalatos törvény által szabályozott birtokmaximummal szemben - ami 1200 hektár - az állam egy feles törvénnyel alapított egy, most már ezekkel a területekkel együtt egy 9 ezer hektáros birtokot, amivel rögtön át is lépte a saját korlátait, majd egy volt magáncéget, amely addig a piacon ugyanúgy megélt és nyereségesen működött, feltőkésít körülbelül 9 milliárddal, ami nyilván ráfér arra a társaságra, én nem vitatom, ellenben egy csomó egyéb, hasonlóan működő vállalkozást meg kizár a fejlesztési lehetőségekből. Ugyanis ha megnézzük, a pályázati kiírásban az van, hogy az ilyesmi kapacitású cégek, amelyek most még ekkorák, de öt év múlva ki tudja, mekkorák lesznek, amikor mindenkinél lejárnak a szerződések, a bérleti szerződések, és valamilyen módon elvesztik a területük egy részét, azok két dolog miatt nem tudnak fejleszteni, egyrészt azért, mert nincs olyan bank, amely szóba állna egy olyan céggel, amelyik öt év múlva elveszti a földjeit, másrészt azért, mert nem férnek bele a pályázati rendszerbe. Ugyanis a pályázati rendszer meg úgy van kiírva, hogy az ilyen típusú vállalkozások - legyen az állattenyésztés, fejlesztés is - maximum 20 százalékos mértékig részesülhetnek a támogatásokból. Lehet, hogy ebben van logika, csak azért nem nagyon látjuk, mert például a szarvasmarhatartásban az ilyen kapacitások tartják az állomány 70-80 százalékát.
Egyébként a pályázati kezelés kapcsán én elég sok vállalkozást megkérdeztem, ahol érdemi állattartás van, és érdekes módon senki nem nyert pályázatot. Csak azt nem tudom, hogy akkor ki nyert. Nyilván olyanok, akik most a Hortobágyon is működtetik a legeltetéses állattartást - ahova majd holnap megint megyek -, de állat nélkül. Az egy magyar kuriózum, hogy úgy legeltetünk, hogy nincs állat. Érdekes dolog ez. Sajnos, nem jött meg erre a minisztériumi válasz, amit kértem Fazekas miniszter úrtól írásban, hogy tételesen milyen ellenőrzést hajtott végre az NFA, illetve a nemzeti parkok az elmúlt három évben a földbérbeadások kapcsán és annak milyen következményei lettek. Hát, várom a választ, holnapra talán megjön. Nagyon kíváncsi leszek, hogy egyezik-e az én tapasztalataimmal, én ugyanis azt látom, hogy az akkori nyertesek, akiket pofára kihoztak, soha nem tartanak be semmit. Magyarul, ha ellenőrizték volna őket, akkor már mindenkitől el kellett volna venni a területeket, és újra kellett volna pályáztatni, persze csak azokat a földeket, amelyek közben nem kerültek magántulajdonba, mert egy részét ezzel lerendezték.
Ezekre csak azért hívom fel a figyelmet, mert nagyon komoly probléma elé nézhet az ágazat. S államtitkár úrnak is mondom, aki végül is a pályázatokat is felügyeli, hogy óriási gond lehet abból, ha a mostani csúcstechnikát képviselő agrárium jelentős része alól öt év múlva kirántjuk a földet. A jövő évben nagy valószínűséggel bekövetkező kormányváltás után ebbe nyilván még bele lehet avatkozni, mert még nincs minden veszve, de azért nagyon sok helyen már most is probléma van. Ha körbenézünk, hogy hány helyen szűnt meg az alacsony tejárak miatt - amibe nyilván még az egyéb körülmények is belejátszottak - az állattartás, főleg a Dunántúlon, ahol komoly állattartó vállalkozások voltak, az már egy nagyon intő jel. Nem lenne jó, ha ez a tendencia folytatódna.
Ezt csak azért mondtam el, mert ha az állam csinál egy ilyen mintát, ami nyilván nem a családi gazdaság lesz 9 ezer hektáron, pontosabban, tudunk már olyan családról, amelyik majdnem ennyit összeszed különböző nevek alatt, egy nagyon sikeres gázszerelőről, bár 9 ezer nincs, de azért elég komoly agrárportfóliót alakít, nos ennek nagyon rossz vége lesz. Én inkább csak példaként mondom, kiváló ötlet volt, hogy ezt megcsinálták, de nem kellett volna szétszedni, hanem azt kellett volna mondani, hogy megveszik a céget, ha már államosítani akarnak, és akkor legyen itt egy nagy állami vállalkozás, ami egyébként kétszáz éve alakult, még valamikor II. József idején.
(A jegyzői székben Móring József Attilát
dr. Szűcs Lajos váltja fel.)
dr. Szűcs Lajos váltja fel.)
Ez a törvény meg, ha tényleg csak így lehet eladni a csikót, meg ha csak így lehet megetetni a szénát, akkor biztos, hogy rendben van. Én úgy gondolom, hogy lehetett volna ezt egyszerűbben is, de legalább adtak egy lehetőséget, hogy az ember kifejtse az ilyen típusú aggályait, ami előtt állunk. Elmondtam a vidékfejlesztési vitában is, hogy át kellene gondolni ezt az egész koncepciót. Úgy korlátozni tevékenységet, hogy nem veszek figyelembe se földminőséget, se tevékenységet, hanem húzok egy mechanikus határt, annak jó vége biztosan nem lehet, mert annak az élethez semmi köze nincsen. Köszönöm szépen a figyelmet.
(15.30)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
