DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretném folytatni, mert néhány dolog azért még bennem rekedt. Ha már az igazságszolgáltatás bérezéséről beszéltem, akkor azt is szeretném elmondani, hogy 2004-ben volt legutóbb bérrendezés, ezt a 10 százalékot nem figyelembe véve, ami most novemberben és januárban, fél éven belül valósult meg. Kiszámolták, hogy ezalatt a reálbérek értéke, tehát az ő béreik értéke 50 százalékkal csökkent 2004 óta, és ha ezt a 10 százalékot hozzáveszem, akkor éppen 40 százalékos reálbércsökkenésről beszélhetünk. Ha a bíráké így csökkent, akkor, mivel egybe van kötve a két fizetés, természetesen ugyanígy csökkent az igazságügyi alkalmazottaké, az ügyészségi alkalmazottaké, az ügyészségi tisztviselőké, az ügyészeké is ugyanígy értékelődött le, tehát jelen pillanatban a 10 százalékos béremelést követően van egy 40 százalékos reálbércsökkenés az ő esetükben. És ehhez jön még az, amit ez a törvény behoz, mint mondtam, például a titkárok esetében alig emelkedik vagy egyáltalán nem is emelkedik a fizetés, főleg, ha a minimumról beszélünk.
Itt van a cafetéria megszüntetése is, ami külön jogi probléma, ahogy Bárándy képviselőtársam ezt már említette, hogy vajon meg lehet-e ezt tenni, vagy pedig ez Alaptörvénybe fog ütközni, illetve sarkalatos törvénybe. Akkor is mindenféleképpen probléma az, megfigyeltük azt, hogy a Fidesz megpróbál úgy kormányozni, úgy politizálni, hogy folyamatosan olyan színben tünteti fel magát, hogy ő folyamatosan a bérek felzárkóztatása mellett van, holott amikor valakinek béremelést ad, akkor ott elveszi a különböző egyéb juttatásokat, bérpótlékokat, és amikor az a dolgozó megkapja a hónap elején a havi fizetését, az emelt fizetését, akkor észreveszi, hogy semmivel nem kapott többet, mint amit eddig kapott, hiába emelkedett a fizetése 20 százalékkal, mert erre a bérpótlékra nem lesz jogosult, arra a cafetériára nem lesz jogosult, ez nem lesz. A kormány hirdeti magáról, hogy kérem, az ágazatban 25 százalékos béremelés volt, annyival emeltük a bérüket; ja, de hát elvettük mellette a cafetériát, elvettük ezt, és kiderül, hogy összességében a juttatások nem változtak, semmivel nem nőttek.
Az egyik oldalon van egy kormányzati kommunikáció, ami hihetetlen sikerpropagandát nyom folyamatosan a hatalmas bérfejlesztésekről, a másik oldalon pedig ott van a tényleges valóság, mégpedig az, hogy Magyarországon az átlagjövedelmek messze a térség országainak átlagjövedelme alatt vannak, mint ahogy ismerjük a statisztikát: Magyarországon, amióta beléptünk az Európai Unióba, volt egy 16 százalékos átlagbér-növekedés, ezzel szemben a szomszéd országokban pedig, ha Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária átlagát nézzük, volt egy 60 százalékos átlagbér-növekedés.
(14.50)
Tehát azt látjuk, hogy Magyarországon gyakorlatilag nagyon-nagyon minimális. Ha ezt a 12 évet elosztjuk, akkor azt látjuk, hogy gyakorlatilag nincs is érezhető átlagbérjövedelem-növekedés, és sajnos ez az ágazat is ezt érzi magán. Ezért nem érezhetők. Itt is most ha lesz némi jövedelemnövekedés az egyik oldalon, a cafetéria elvételével pedig van egy jövedelemcsökkenés, és lehet, hogy pontosan ki fog egyenlítődni. Tehát amit az egyik zsebéből az állam odaad, azt a másik kezével elveszi ugyanabból a zsebből. Tehát nem lesz több ily módon a bér.
Államtitkár asszony elmondta azt is, hogy ha ezek a besorolások magasabbak lesznek, akkor 2017. január 1-jétől visszamenőlegesen fog bekövetkezni. Ezt mindenféleképpen csak üdvözölni tudjuk. Erről már egyébként tárgyalt decemberben a Törvényalkotási bizottság, ahol már szerepelt volna az igazságügyi alkalmazottak, ügyészségi alkalmazottak bérfejlesztése napirenden, de akkor le lett véve. Gulyás Gergely elnök úr, a bizottság elnöke, illetve az Országgyűlés alelnöke határozott ígéretet tett arra, hogy be fog jönni hamarosan a jogszabály, igaz, hogy most jön a szünet, decemberben, de amikor újra összeül az Országgyűlés, februárban, akkor fogunk vele foglalkozni. Arra is ígéretet tett, hogy ez a bérfejlesztés január 1-jétől visszamenőleges hatállyal fog bekövetkezni. Már azt gondoltuk, hogy a kormányzat megfeledkezett erről az ígéretéről, és ez nem fog bekövetkezni. Én elmondom azt a részét is, ami pozitív a jogszabálynak, azt is, ami negatív. Ezt mindenféleképpen fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ez mindenképpen jó.
Összességében, vannak előremutató jelek is ebben a jogszabályban, de van több olyan dolog is, ami viszont nem lenne támogatható. Remélem, fog ez még egy kicsit alakulni addig, míg bekerül elfogadásra, és akkor támogatható lesz, de nem vagyok benne biztos, hogy a jelenlegi formájában ezt a Jobbik-frakció így fogja tudni támogatni. Azt gondolom, nem túl sok minden az, amit meg kellene adni, de a cafetéria mindenféleképpen feltétele kellene hogy legyen, hogy a cafetériára továbbra is legyen lehetőség az igazságügyi alkalmazottak, az ügyészségi alkalmazottak esetén.
Viszont még egy kérdésem lenne államtitkár asszony felé, ami felmerült bennem. Arról beszélt államtitkár asszony, hogy milyen jó az, hogy azonos szolgálati idővel rendelkező alkalmazottak esetében lehet adni egy minimumösszeget, és van egy maximum, és a kettő között el lehet dönteni, hogy mennyi lesz. Vajon a költségvetés - ez elvi kérdés, mert nem ön ennek a gazdája - mit fog finanszírozni ebből? Ha mindig a minimum lesz vagy a minimumhoz közeli személyi juttatásokra jut a költségvetésből, akkor nincs meg az a lehetőség. A törvény ugyan lehetőséget ad arra a munkáltatónak, hogy megemelje a fizetést, de ha nincs rá költségvetés, akkor bizony baj van.
Azért teszem fel különösen ezt a kérdést, mert a mai napon hallottam azt, hogy a jelenleg beadott és most nemrég tárgyalt költségvetési törvényhez a kormány egy módosítót adott be, amelynek a lényege az, hogy az igazságügyben, a bíróságon dolgozók személyi juttatásainál 4,5 milliárd forintot vesz el ebből az összegből, ami eddig ott szerepelt, tehát azt csökkenti. Én ezt hallottam jelen pillanatban, 4,5 milliárdos mínuszt. Azt gondolom és attól tartok, hogy amennyiben ki lesz adva a munkáltatói jogkör gyakorlóinak, hogy meg kell húzni a nadrágszíjat, nincs pénz, akkor a minimumot fogjuk adni, és akkor gyakorlatilag nem fog megvalósulni a béremelés ebben az ágazatban, mert ha minimumok kerülnek kiadásra, akkor gyakorlatilag nem beszéltünk béremelésről, csak egy nagyon szűk réteg esetében, és nem lesz általános a béremelés. Bizony azt gondolom, hogy ez mindenesetre probléma. Most tárgyaljuk, sokat beszélünk róla, a média beszél róla, fizetésemelés, hú, de jó, de lehet, hogy ez végül nem fog megvalósulni, mert a kormány mindenütt szorítja le a költségvetési keretet, és akkor számukra sem fog jutni.
Egyébként osztom az előttem szólóknak azt a véleményét, hogy abban az esetben, amikor van egy minimum meghatározva és maximum, akkor bizony nagyon a munkáltatói jogkör gyakorlójának kényére-kedvére van bízva az, hogy valakinek lesz-e fizetésemelése vagy nem lesz fizetésemelése. Bizony ez a megfelelni akarás a munkáltatói jogkör gyakorlójának lesz jellemző adott esetben ezeken a munkahelyeken, ami nem biztos, hogy a minőségi munka javára fog szolgálni. Ezért is azt gondolom, jobb volt a korábbi rendszer, amikor konkrétan volt meghatározva.
Ezenfelül még van egy picike probléma azzal is, hogy jobban kitolja az előrelépés időszakát. Tehát az eddigi törvény esetén, ami most még hatályban van, gyakrabban sorolódtak előre, léptek előre, nőtt a fizetés, nőtt a szabadság, s a többi, itt most egy kicsit lassabb ütemben fog ez megtörténni, tehát kicsit elkényelmesedhetnek ettől a dolgozók. Nem biztos, hogy ugyanúgy fogja szolgálni azt az érdeket, amit esetleg önök megfogalmaztak, hanem pontosan a fordítottját fogja szolgálni. Tehát ilyen fenntartásaink vannak ezzel a jogszabállyal kapcsolatosan. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
