DR. VÍZKELETY MARIANN
DR. VÍZKELETY MARIANN
DR. VÍZKELETY MARIANN igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy az igazságügyi és a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak elsősorban az illetményeiket érintő jogainak és kötelezettségeinek az állami tisztviselők illetményéhez, jogaihoz és kötelezettségeihez történő hozzáigazítása megtörténjen. Ez a következő okokból vált szükségessé.
Az állami tisztviselőkről szóló törvény 2017. január 1-jével a fővárosi és a megyei kormányhivatal kormánytisztviselőire történő hatálybalépésével megszűnt a fennálló összhang a fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselői és az igazságügyi és a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak között. Az összhang eddig a következőképpen valósult meg: egy 2001-ben hozott törvény rendelkezése szerint az igazságügyi és a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak illetménye nem lehetett kevesebb, mint a kormánytisztviselők illetménye. Ha a különböző illetményszámítási módok alapján mégis alacsonyabb illetmény járt volna az igazságügyi alkalmazottaknak és az ügyészségi alkalmazottaknak, úgy a különbséget az úgynevezett életpálya-különbözet jogcímen kellett kifizetni. Az állami tisztviselőkre vonatkozó szabályozás hatálybalépésével a fővárosi és a megyei kormányhivatal kormánytisztviselőiből állami tisztviselők lettek, és egy olyan új illetményrendszer került bevezetésre számukra, amely nem használja az eddig alkalmazott alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék fogalmakat, helyette illetménysávokat határoz meg minimum- és maximumértékekkel. A sávon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg az állami tisztviselő illetményét. Mindezekre tekintettel az összhang megteremtésére nem volt lehetőség az életpálya-különbözet illetményének módosításával, figyelemmel az illetményrendszerek gyökeresen eltérő voltára. Emiatt vált szükségessé a témakör átfogó újraszabályozása.
Mindemellett a bírósági és ügyészségi szervezetben a középfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők nagyfokú fluktuációjára figyelemmel, az igazságügyi szervezetrendszer működőképességének megőrzése érdekében elengedhetetlenné vált az ezen végzettséggel rendelkező tisztviselők bérének rendezése. Ők alkotják egyébként számszakilag az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak legnagyobb részét. A cél az volt tehát, hogy az igazságszolgáltatás Alaptörvényben biztosított függetlenségének szem előtt tartásával összhangba kerüljenek az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak elsősorban illetményeiket érintő jogai és kötelezettségei az állami tisztviselőkével.
A lehető legmegfelelőbb szabályozás megalkotása érdekében az igazságügyi tárca folyamatosan egyeztetett a hivatásrendek, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség és a szakértők állami intézményének képviselőivel. Így az előttünk fekvő javaslat egy több mint féléves megfeszített munka eredménye.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat két törvényt módosít tehát, egyrészt az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt, másrészt a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényt.
(13.50)
Az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény olyan személyek jogállását határozza meg, mint például a bírósági fogalmazó, a bírósági titkár, a tisztviselő, az írnok vagy az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt és a technikus. Az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény az ügyészek mellett, akiket a jelen törvényjavaslat nem érint, szabályozza például az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, a tisztviselő és az írnok jogállását.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül ismertessem a törvényjavaslat főbb rendelkezéseit! A törvényjavaslat az állami tisztviselőkéhez hasonló, de az igazságszolgáltatási szervezetrendszer sajátosságait figyelembe vevő új illetményrendszert vezet be az előbb említett személyi kör számára. Ez a következőket jelenti: egy sávos illetményrendszer kerül bevezetésre, amelynek alkalmazása nagyobb felelősséget követel meg a munkáltatótól. Ugyanakkor lehetőséget ad egy bértömeg-gazdálkodásra az igazságügyi és az ügyészségi alkalmazottak feladataival, teljesítményével jobban arányban álló illetmény megállapítására.
A sávos illetményrendszer alkalmazásával megszüntetésre kerül az illetményeltérítés, az életpálya-különbözet és a pótlékok nagyobb része. Ugyanakkor garanciális elem, hogy az igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazottak az alsó határ szerinti illetményre minden esetben alanyi jogon jogosultak. A pótlékok közül a beosztási és a címpótlék megmarad. Mindez azt jelenti, hogy a pótlékok főszabály szerint beépülnek a sávos illetményrendszerbe. A sávok alsó és felső határát változatlanul egy-egy szorzószám határozza meg. Főszabály szerint már a sávos illetményrendszer alsó határát meghatározó szorzószámok is magasabbak a jelenlegi szorzószámokhoz képest, így akár 30 százalékos illetményemelés is bekövetkezhet az érintett személyi kör számára.
A legnagyobb mértékű illetményemelés a szervezetrendszer gerincét alkotó középfokú végzettségű tisztviselőknél, bírósági és ügyészségi fogalmazóknál, valamint az igazságügyi szakértőknél és szakértőjelölteknél jelentkezik. Az emelés mértékét jól példázza, hogy a középfokú végzettségűek esetében az első fizetési fokozatban lévők esetén az alapilletményt meghatározó szorzószám 0,2-ről közel a duplájára, 0,38-ra emelkedik, vagyis 90 660 forintról 164 ezer forintra. De a bírósági és ügyészségi fogalmazó esetében is a kezdő illetmény alsó határa 207 ezer forintról 230 ezer forintra emelkedik. Fontos kiemelni, hogy a szolgálati idővel arányosan a sávhatárok is emelkednek, ezzel biztosítva egy kiszámítható életpályát.
Tisztelt Ház! Az új szabályozás emellett lehetőséget teremt arra, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a törvényben meghatározott létszámkorláton belül a kiemelten fontos feladatot ellátó vagy speciális szaktudással rendelkező igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazottak illetményét a munka törvénykönyve szerint állapítsa meg. Ezzel a változással elérhető, hogy az eddig külső vállalkozók által nyújtott - például informatikai - szolgál-tatá-sokat jelentősen gazdaságosabban, belső munkaerővel láthassák el. Ez nem csupán gazdaságosabb, de biztonságosabb megoldást is jelent.
Garanciális jelentőségű, hogy a hatályos szabályozást fenntartva az igazságügyi alkalmazottak illetményalapja továbbra is igazodik a legkisebb bírói alapilletmény, illetve a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak illetményalapja esetében az ügyészi illetményalap összegéhez.
A törvényjavaslat garantálja, hogy a módosítás hatálybalépése után megállapított illetmény nem lehet kevesebb, mint a módosítás előtti, továbbá, hogy a szabadnapok száma sem csökkenhet. Fontos megemlíteni emellett, hogy a javaslat 2017. január 1-jével visszamenőlegesen rendezi az illetményeket.
Tekintettel arra, hogy a kijelölt titkár jogállása speciális, mivel törvényben meghatározott esetben a bíró jogkörében jár el, az ő esetükben a törvényjavaslat rögzíti, hogy a fizetési fokozatához tartozó felső határ szerinti fix összegű illetményre jogosult. A javaslat a kijelölt titkárok esetében, mivel, mint ahogy az előbb említettem, bírói jogkörben járnak el, figyelemmel az Alaptörvény 27. cikk (3) bekezdésére, speciális szabályokat tartalmaz az illetményre vonatkozó rendelkezéseken felül a jogviszony módosítása és megszüntetése tekintetében is.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat az illetményrendszer reformja és az összhang megteremtésének ellentételezéseként számos, az állami tisztviselőkről szóló törvénynek megfelelő szigorítást is tartalmaz. A törvényjavaslat alapján az állami tisztviselők jogviszonyának megfelelően szigorodnak a jogviszony keletkezésére, módosulására, megszűnésére, valamint a képzésre és továbbképzésre vonatkozó szabályok is. Ezek többek között a próbaidőre és a jogviszony azonnali hatályú megszüntetésére vonatkozó rendelkezések szigorítását, a végkielégítés bizonyos esetben történő arányos visszafizetésének kötelezettségét és a továbbképzéseken való kötelező részvétel elmulasztásának szankcionálását jelentik.
Bevezetésre kerül a teljesítményértékelés intézménye, amelyet évente kell elvégezni, és ennek alapján módosítható az igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazottak alapilletménye a sávon belül. Megszüntetésre kerül a cafetériajuttatás, amely beépül a sávokban meghatározott alapilletménybe. Az állami tisztviselői, az igazságügyi és a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak illetményrendszere közötti összhang megteremtésére tekintettel megszüntethetővé válik az életpálya-különbözet intézménye is. Garanciális szabály továbbá, hogy a bíróság és az ügyészség tekintetében felmerülő új szabályozókat, például a teljesítményértékelés és a továbbképzés részletes szabályait az Országos Bírósági Hivatal elnöke, illetve a legfőbb ügyész alkotja meg.
Tisztelt Ház! Zárógondolatként kérem, engedjék meg, hogy elmondjam, a törvényjavaslat létrehozza az igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazottak, valamint az állami tisztviselők jogainak és kötelezettségeinek alkotmányos keretek között elérhető legteljesebb összhangját. Emellett előremutató szabályozással megoldást kínál a bírósági és ügyészségi dolgozók elvándorlásának megakadályozására, és növeli a hivatással járó megbecsülést. Ajánlom ezért a törvényjavaslatot az Országgyűlés figyelmébe, és kérem szíves támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
